Rosszul döntött az orvos - Egy műhiba következménye

Egy ismert budapesti kórházba, második gyermekének születését várva vették fel a 42 éves (fokozott odafigyelést igényel) nőbeteget. A szülőszobán, az egyébként normál időtartamú vajúdás során azt észlelték, hogy a magzat CTG (magzati szívhang vizsgálat) lelete rendellenességet mutat, és az anyánál elszíneződött, meconiumos magzatvíz ürül.

A szakma szabályai szerint, ilyen esetben, azonnal császármetszést kell alkalmazni. A szülést vezető orvos mindezen rendellenességekről a beteget nem tájékoztatta, és ezen vészt jósoló rendellenességek ellenére a hüvelyi szülés mellett döntött. A 3200gr-al megszületett leánygyermek szederjes arccal, a nyaka köré csavarodott köldökzsinórral jött a világra, és nem sírt fel. A szülést megelőző riasztó jelek esetében a nőgyógyász kötelessége akár a császármetszéses szülést, akár a hüvelyi szülést választja, a szülésvezetéshez neonatológust (a gyermekgyógyászatban speciális szaktudással rendelkező szakembert) hívni. A nőgyógyász ilyen segítséget nem kért.

Amikor a gyermek nyakát a köldökzsinórtól felszabadították, a szülész-nőgyógyász neonatológus szakember igénybevétele nélkül, maga szívta le a gyermek orrából, és tüdejéből a meconiumos váladékot, a gyermeknek 8/9 APGAR értéket (10/10 a legjobb) adott, és áthelyezték a normál csecsemőosztályra. Az orvosi dokumentációk a gyermek hypoxiás állapotáról említést sem tettek. A későbbiek során, a csecsemőosztályon, a gyermeken fulladásos jeleket észleltek, ekkor már az orrból, és a tüdőből a váladékot neonatológus szakember szívta le, és miután a gyereket sikerült újraéleszteni Peter Cerny Mentővel szállították a Tűzoltó Utcai Gyermekklinika Intenzív Csecsemőosztályára. Azonban itt már a leggondosabb orvosi ellátás sem tudott a gyermek hypoxiás állapotán segíteni, aki teljes agy-, és izomkárosodást szenvedett.

Miben hibázott a szülést levezető orvos?

Az esettel kapcsolatban az ellátó gyógyintézet alkalmazott orvosa a helytelen szülésvezetésen túl az alábbi szakmai hibákat vétette:

• a gyermek születéséhez nem hívott neonatológust
• maga szívta le az újszülött orrából, és tüdejéből a fulladást okozó váladékot
• helytelen APGAR értéket adott a gyerek születéséről, ezzel félrevezetve a csecsemőosztályt,
  az újszülöttet, ilyen állapotában nem a csecsemőosztályra, hanem az intenzív újszülött osztályra, patológiás osztályra kell, az intenzív megfigyelés véget, helyezni.

A fenti tényállás miatt indult kártérítési perben, ahol a felpereseket az Erdős Ügyvédi Iroda képviselte, nem volt vitás az alperesi gyógyintézet kártérítési felelőssége. Ezt a perben kirendelt igazságügyi szakértők is egyértelműen megállapították.

Hogyan döntött a Bíróság?

A súlyos agy-, és fizikai károsodással született gyermeknek egész életre szólóan elnehezedett az életvitele, ezért jelentős összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg részére a bíróság. A szülők élete is jelentős mértékben nehezebb lett, hiszen minden szabadidejüket a gyerek nevelésére kellett fordítaniuk, ezért a szülők javára is nem vagyoni kártérítést ítélt meg a bíróság.

Az édesanyának a gyermek ápolása miatt a munkájából ki kellett lépni, és ápolási járadékban részesült, a bíróság megítélt részére keresetpótló járadékot, és minden olyan gyógyszerköltséget, amely a gyermek állapotának fenntartásához szükséges.

Az édesapa javára a nem vagyoni kártérítésen túl jelentős mértékű közlekedési járadékot is megítélt a bíróság, mert a gyermeknek szükséges gyógytornára, vízi terápiára, és egyéb gyógykezelésekre kell járnia, s a tömegközlekedési eszközökön a gyermekkel való utazás nem volt megoldható. Abban az esetben, ha a szülést vezető orvos a szakma szabályai szerint császármetszés mellett dönt, úgy egészséges, teljes életet élni tudó gyermek jöhetett volna a világra szülei örömére, és rendkívüli jelentős kártérítési összeg kifizetésétől kímélte volna meg azt a gyógyintézetet, amelynek alkalmazásában állt.

(WEBBeteg - Dr. Erdős György, ügyvéd)