A bélcsatorna baktériumai

MTI
megjelent:

A bélcsatornájukban lévő baktériumok alapján az embereket három csoportba lehet sorolni - állapították meg az európai uniós támogatással működő MetaHIT elnevezésű kutatási konzorcium szakemberei (http://www.metahit.eu). A projekt eredményeit a Nature tudományos magazin csütörtöki számában ismertették.

A vércsoportokhoz hasonlóan az egyéneket "enterotípusokba" sorolhatjuk, amelyek függetlenek földrajzi származásuktól, egészségüktől és életkoruktól. Az enterotípusok a bélcsatornában található baktériumok összességével jellemezhetők, valamint mindazon feladatokkal, amelyeket e baktériumok ellátnak. A MetaHIT (Metagenomics of Human Intestinal Tract) konzorcium 2010 márciusában tette közzé az emberi bélbaktériumok génjeinek első áttekintő térképét, amelyet második genomunknak is neveznek.

Ekkor minden egyes bélbaktérium DNS-ét szekvenálták, meghatározták genetikai állományukat. Ebből kiderült, hogy az emésztőrendszerben élő baktériumok összességében 150-szer több génnel rendelkeznek, mint maga az ember. Egy emberben átlagosan 170 különböző baktériumfaj él, az emberek bélrendszerében pedig nagyjából ezer.

A mostani tanulmányban a heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) kutatói bioinformatikai elemzéssel kimutatták, hogy bélbaktériumaik alapján az emberek három csoportba sorolhatók. A vizsgálatok első sorozatában 39 embertől származó székletmintát elemeztek, akik között dán, francia, olasz, spanyol, japán és amerikai egyének voltak.

A második összehasonlító elemzésbe 85 dán, a harmadikba 154 amerikai embert vontak be. Kiderült, hogy a földrajzi származástól függetlenül ugyanazt a három enterotípust lehet azonosítani. Találtak olyan bakteriális géneket is a kutatás során, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyos betegségek biomarkerei legyenek. A kutatók úgy vélik, több olyan gént is találtak, melyek kapcsolatba hozhatók például az elhízással vagy a Crohn-betegséggel. Ez azt jelzi, hogy a bélbaktériumok pillanatnyi közössége alkalmas az egyén aktuális egészségi állapotának jellemzésére is. Az enterotípusok létét és hatásait a továbbiakban figyelembe kell venni az ember biológiájában, ami hatással lesz az orvoslásra és a táplálkozásra - olvasható a kutatási konzorcium közleményében.

(MTI)

Cikkajánló

Mikor szedjünk probiotikumot?

Dr. Borsi-Lieber Katalin
Probiotikum
A probiotikumok a bél mikroflórájának olyan, jótékony hatással bíró, természetes, élő mikroorganizmusai, melyek segítenek megőrizni és helyreállítani bélflóránk egészségét, és ezzel immunrendszerünk megfelelő működésében is nélkülözhetetlenek.
Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

Segítség