Sok országban tiltják az embrionális őssejtekkel való kísérletezést

Az amerikai egészségügyi hivatal (FDA) 2000 augusztusában megjelent hivatalos iránymutatása szerint "az emberi őssejtekkel folyó kutatások új kezelési módok ígéretét hordozzák, gyógyíthatóvá tehetnek olyan betegségeket, mint például a Parkinson-kór, a tartós rokkantságot okozó sérülések, az egyes típusú cukorbetegség, a szklerózis multiplex, a szívbetegségek és az égési sérülések."

A magzati őssejtek használatára vonatkozó etikai szabályok jelenleg országonként változnak - a teljes liberalizmustól a totális tiltásig.

A kutatások érdekében kampányolók az embrionális eredetű sejteknek számos előnyt tulajdonítanak. Például azt, hogy a felnőtt szervezetben meglehetősen kevés őssejt áll rendelkezésre (a csontvelő minden 1000 sejtjéből mindössze egy az őssejt), így aztán a mesterségesen létrehozott embriók sokkal könnyebben különíthetők el és szaporíthatók. Másrészt a magzatból származó sejtek sokkal gyorsabban osztódnak, mint a felnőtt szervezetek őssejtjei, következésképpen a terápiához szükséges mennyiséget rövidebb idő alatt kaphatja meg a páciens. Harmadsorban: az embrionális őssejtek sokkal rugalmasabban alakulnak, tehát valószínűleg a kóros folyamatok sokkal szélesebb spektrumát képesek kezelni. Ezen felül jóval hatékonyabban alkalmazhatóak a genetikai eredetű megbetegedések terápiájához, mint a páciens saját - a hibás genetikai anyagot tartalmazó - sejtjei.

Szabályok és kísérletek

Az Európai Unióban egyelőre nincsen egységes szabályozás az őssejtkutatásra vonatkozóan, ezért az előírások országonként változnak.

Németországban, Ausztriában, Finnországban, Görögországban, Írországban, Portugáliában tiltják vagy nagyon erősen korlátozzák a magzati őssejtekkel végzett kísérleteket. Ugyanakkor Svédország és Nagy-Britannia megteremtette a törvényi feltételeit az embrionális őssejtekkel folyó kutatásnak. Előbbi létrehozott egy őssejtbankot is. Belgium tiltja a reproduktív célú klónozást, ám az in vitro megtermékenyített és megmaradt embriók felhasználását engedélyezi. Franciaország mindkettőt tiltja, de nem korlátozza a külföldről származó embriókkal folytatott kutatást. Magyarországon létezik törvény a mesterséges megtermékenyítésről, amely bár nem tiltja a feleslegessé vált embriókkal végzett kísérleteket, de nem tér ki külön az emberi őssejtekre.

Afrikában egyedül a Dél-afrikai Köztársaságban található őssejtbank, a szabályozás pedig "középutas", azaz tiltja az őssejtek kísérleti célból való létrehozását, de a megmaradt embriók felhasználhatók. Ázsiában Japán és Dél-Korea folytat kutatásokat, ám az muszlim országok vallási okokból tiltják azt, kivéve Iránt, ahol a világ egyik legliberálisabb "őssejttörvénye" hatályos.

Jó néhány ország nélkülöz mindenféle szabályozást mind a reprodukcióra, mind a klónozásra és az őssejtkutatásra vonatkozóan; ezt a hiányt kihasználva orvosok és kórházak nem ellenőrzött beavatkozásokat is végeznek.

Az Egyesült Államokban - ahol ebben a témában a legkiterjedtebb kutatások folynak - szövetségi államonként különbözőek a jogszabályok a teljes tiltástól az enyhe korlátozásig. George W. Bush elnöksége idején korlátozták a kutatóintézetek rendelkezésére álló őssejtvonalakat, 2006-ban pedig maga az elnök élt vétójogával az őssejtkutatási törvény elfogadása ellen. A demokrata párti Barack Obama ezzel szemben felszabadította azokat az állami pénzforrásokat, amelyeket még 2001-ben Bush zárolt. Ehhez a közelmúltban további forrásokat biztosított az elnöki adminisztráció.

A látható őssejt

Az Advanced Stem Cell Technology megszenvedte a Bush-éra nélkülözését, 2002-ben és 2004-ben a teljes csőd szélére került, ekkor John Cusack színész és Robin Cook író közreműködésével menekült meg. Lanza nagyjából ekkor publikálta legfrissebb eredményeit, beszámolva arról, hogy egérkísérletek során képesek voltak embrionális őssejtekből a szem recehártyájának pigmentrétegét képező sejtek (RPE) előállítására. Ezek a sejtek táplálják a látóideghártya receptorait, a csapokat és pálcikákat. Az RPE-sejtek beültetésével megújítható a pigmenthártya, ezáltal "megfiatalodnak" a fényérzékelő sejtek, és helyreállítható az időskori makuladegeneráció miatt elveszített látás.

Az intézet 2005-ben a tőzsdére lépett, és forrásokat szerzett a további kutatásokhoz. 2008-ban azonban a papírok árfolyama hatalmasat zuhant, egy centre süllyedt, emiatt minden munkatársat elbocsátottak, csak Lanza és négy kollégája maradhatott. Egy új elnök-vezérigazgató állította talpra az intézményt, és végül elérték, hogy az FDA januárban rábólintott a látásregeneráló műtét humán próbájára. Ez az Advanced Stem Cell Technologynak nagyjából 5-7 millió dollárjába kerül majd, Gary Rabin intézetvezető azonban mégis büszke, hiszen "ez az első alkalom a cég életében, hogy saját erőből képes a klinikai vizsgálatokat finanszírozni".

A kísérlet nem az első, amelyet embrionális őssejtekkel végeznek, de az első olyan lehet, amely eredménnyel kecsegtet. A szemsebész Schwartz egy hajszálvékony kanül segítségével mintegy 50 ezer sejtet juttat a páciens retinája mögé. Amennyiben az első műtét sikeresnek bizonyul, még további 11 makula degenerációban szenvedő kaphatja vissza látását.

De közöttük egy apáca sem lesz. A két nővér egyikénél időközben rákbetegséget diagnosztizáltak, így nem operálható. Másikuk kezdeti eltökéltsége megingott, ezért egyházi tanácsot kért feletteseitől, ezt követően végül elállt a műtéttől, mivel "az embriók megsemmisítése súlyosan erkölcstelen tett". Azonban hozzátette: "imádkozom a Szentlélekhez, hogy a tudósok fedezzék fel, miként lehet felnőtt őssejteket felhasználni" betegségének kezeléséhez.

(MTI-Press)