Etikai háború: nem akarják engedélyezni az embrionális őssejtekkel való kísérletezést

Kevéssel több mint egy évtized alatt az őssejtek lassacskán olyan alapvető orvosi eszközökké váltak, mint a sztetoszkóp. Hírességek és átlagemberek szenvedéseit csökkentette a saját bőr- vagy zsírsejtekből tenyésztett őssejtekkel végzett kezelés egy-egy súlyos sérülést vagy szívizomelhalást követően.

Míg a kezelés hatásosan végezhető "hozott anyagból"', addig a legszigorúbb vallási vagy etikai normáknak is megfelel. Ám sok szakértő szerint a felnőtt emberből származó őssejtek közel sem használhatók fel olyan sokoldalúan a gyógyításban, mint az embriókból származó "omnipotens" sejtek. Ezt a tényt azonban már sokan nem üdvözlik.

A próféta és a beteljesülő prófécia

Robert Lanza, az Advanced Stem Cell Technology intézet orvosigazgatója számára nem újság az ismét kitörőfélben lévő etikai háború. Az elmúlt tíz év számára egyúttal az intézet elleni támadások sorát is jelentette. Hite ennek ellenére töretlen, bizonyos abban, hogy a felnőtt szervezet őssejtjei az embrióból származókhoz képest siralmasan "keveset tudnak".

"A felnőtt sejtek sok trükköt már elfelejtettek. Naponta több mint háromezer amerikai hal meg olyan betegségekben, amelyeket magzati őssejtekkel gyógyítani lehetne" - állapította meg a Newsweek című amerikai hetilapnak adott interjújában.

Lanza nagyon eltökélt a kutatásban, ez tette őt - a vallásgyakorló katolikust - többek között a katolikus egyház, bizonyos amerikai képviselők és szenátorok, valamint jó néhány kutatóorvos "bokszzsákjává". Az intézet számolatlan mennyiségben kap gyalázkodó emaileket, amelyekben az ott dolgozókat perverz szexualitással, kisbabák csonkolásával vádolják. Néhány levél olyan fenyegetést tartalmazott, amelynek alapján egy massachusettsi bíró engedélyezte a küldők utáni nyomozást.

Ám mostanra egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz Lanza álma arról, hogy az őssejteket hatékony gyógymódként használhassa. A nyár elején ugyanis forradalmian új eljárással próbálnak ismét látóvá tenni egy vakot, miután a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) etikai bizottsága engedélyezte Advanced Stem Cell Technology-donorok által adományozott, mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriók őssejtjeinek a klinikai próbáját. Ha minden jól sikerül, akkor ez lesz az első, legális keretek között végzett őssejtes beavatkozás egy veleszületett betegség kezelésére.

Lanza a klinikai próba vezetőjéül Steven Schwartzot, a UCLA szemsebészét kérte fel. Schwartz két olyan beteggel konzultált, akiket "vallási tekintélynek" tartott: a két idős apáca időskori makuladegeneráció (a látóideghártya károsodása) következtében vesztette el látását. A sebész felvetésére, miszerint alávetnék-e magukat a beavatkozásnak akkor is, ha a kezelést embrionális őssejtekkel végeznék, mindketten egybehangzóan azt válaszolták, "ha Isten megadta az embereknek azt a képességet, hogy ilyen haladó technológiát használjanak, akkor nincsen akadálya".

A "13 éves háború" csatái

A fejlődéstan - vagyis az élet kezdeteivel foglalkozó tudományág - egészen Arisztotelészig nyúlik vissza. A nagy görög gondolkodó írta le először például a méhlepény és a köldökzsinór szerepét, de megsejtette a sejtosztódás folyamatát és annak típusait is. Ezt követően kétezer évig megállt az embriológia tudománya, új életre csak a XIX. században az egyre jobb minőségű mikroszkópok hatására kelt. Ekkor figyelhették meg a kutatók először az őssejteket, vagyis a megtermékenyített petesejt osztódásával létrejövő sejtcsomót, amelynek alkotóelemei egyformák, a későbbi fejlődés során azonban "varázsütésre" bármelyikből bármi - bőrsejt, idegsejt, csont, kötőszövet - kifejlődhet.

Az őssejtkutatások a hatvanas években kezdődtek, egy amerikai kutatócsoportban csontvelősejtek implantálásakor ébredt fel a gyanú, hogy az eljárást követő regenerálódás egyetlen sejtből származik.

A vitatott embrionális őssejtek a magzat hólyagcsíra állapotából származnak: amikor a megtermékenyített petesejt osztódása során már kialakított egy egyrétegű, 16 sejtből álló hártyát, annak a belsejében pedig a később embrióvá fejlődő sejtek egy csomóban találhatók. Etikai problémát az okozott, hogy a sejteket nem lehetett más módon kinyerni a hólyagcsírából, csak a magzat megsemmisítésével. Ezeknek a kétségeknek a hatására kutatások indultak a felnőtt szervezetből származó őssejteknek az embrionálisokéval azonos képességűvé tételére, egyelőre vitatott sikerrel. Ám 2007-ben éppen Lanza jelentette be egy konferencián, hogy intézetében sikerült a hólyagcsírából úgy elkülöníteniük őssejteket, hogy az nem okozta a magzat megsemmisülését.

Anthony Atala, a Wake Forest Egyetem kutatója szerint pedig az embriót körülvevő folyadék szintén tartalmazhat őssejteket. Véleménye szerint ezek a sejtek ugyanúgy rendelkeznek a magzati őssejtek mindenhatóságával, mint a közvetlenül az embrióból kinyertek.

Mindezek ellenére számos ellenzője akad az embrionális sejtekkel való kísérletezésnek. A különféle vallási fundamentalista mozgalmak, amelyek már az abortusz ellen is felléptek, azt hangoztatják, hogy az emberi élet akkor kezdődik, amikor a hímivarsejt megtermékenyíti a petét, így mind a művi vetélés, mind az őssejtek kinyerése a mesterségesen megtermékenyített csírákból gyilkosság.

Néhány kemény és befolyásos amerikai tiltakozót azonban meggyőzött, hogy az embrionális őssejtkutatás “alapanyaga” a legtöbbször a lombikbébiprogramok méhen kívül megtermékenyített, de fel nem használt embrióiból származik, amelyeket a klinikák amúgy is kénytelenek megsemmisíteni. Csak az Egyesült Államokban évente 400 ezer magzat válik ilyen módon "feleslegessé".

(MTI-Press)