Megszűnik a passzív táppénz: Változások az egészségügyben júliusban
megjelent:
Elfogadta a parlament az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását. Ennek értelmében megszűnik a passzív táppénz, míg a táppénzen lévők soron kívüli ellátásban részesülhetnek. Az indítvány rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait és pihenőidejüket, továbbá kimondja: a szakmai kamarákba való belépés illetékmentes.
Az egészségügyi salátatörvényt - amelynek célja elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása - 269 igen szavazattal, 45 nem ellenében hagyta jóvá a Ház. A jogszabály július elsején lép hatályba. A törvény célja elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása. Indoklása szerint fontos, hogy a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét minimálisra csökkentsék, s így a táppénz a biztosítási jogviszonyban álló, jellemzően betegség miatt keresőképtelenné vált embereknek nyújtson pénzbeli ellátást. A törvény kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénzt eltörlését.
Rendelkezik arról is, hogy a táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, ha a biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt veszi igénybe. Ennek indoka, hogy a táppénzen lévők minél előbb igénybe tudják venni az indokolt egészségügyi ellátásokat, s így hamarabb visszanyerjék munkavégzési képességüket.
Az egészségügyi szaktárca cáfolja a rendelési idővel kapcsolatos híresztelést |
| z egészségügyért felelős államtitkárság cáfolta, hogy a kormány arra kötelezné az orvosokat: rendelési idejük legfeljebb 60 százalékát az aktív dolgozók soron kívüli vizsgálatára kell fenntartaniuk. A szaktárca szerdán, az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a kormány tervezett jogszabály-módosítása nemhogy nem tenné kötelezővé a 60 százalékot, hanem éppen azt írná elő, hogy a járóbeteg-szakellátások rendelési idejében a keresőképtelenség miatt soron kívüli esetek ellátására fordítható idő nem haladhatja meg az adott szakrendelés napi rendelési idejének 60 százalékát. Mint írták, a 60 százalékos felső határ azért került be a tervezetbe, hogy ha egy-egy szakrendelésen időszakonként megemelkedik a táppénzes, soron kívüli ellátást igénybe vevők száma, akkor is mindenki számára biztosított legyen az ellátás. Tehát ilyen esetben sem lehetne a rendelési idő 60 százalékánál többet a soron kívüli betegekre fordítani, annak érdekében, hogy a nem táppénzen lévő betegek is hozzáférhessenek az ellátáshoz."Ezzel az intézkedéssel tehát nem sújtjuk, hanem védjük azokat, akik nem jogosultak a soron kívüli ellátásra" - fogalmazott a tárca. |
Többet fizetnek a gyógyszergyártók
A táppénzellátás alapszabályai |
| A táppénz az egészségbiztosítás rendszerében nyújtott pénzbeli ellátások egyike. A keresőképtelenség első 15 napjára betegszabadság jár, táppénzre ezt követően jogosult a biztosított. A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság is megilleti (nem vonatkozik ez a szabály a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenségre). Ezért a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. A betegszabadságra jogosult biztosított részére a táppénzt a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani. A táppénzellátás alapszabályai>> |
A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszáz milliárd forintos egyenleg tartása. Az új szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-ről 500 millió forintra emelik. A gyógyszergyártókra vonatkozó szigorítások ugyanakkor két ponton is enyhültek az eredeti javaslathoz képest. A gyógyszergyáraknak júliustól 5 millió helyett 10 millió forintot kell fizetniük az orvoslátogatók után évente, de a kisebb, legfeljebb 12 orvoslátogatót foglalkoztató cégek esetében ez a tétel nem emelkedik. A jövőben teljes mértékben megszűnik a K+F kedvezmény, vagyis az már a 2011. évi fejlesztések után sem vehető igénybe.
Egy módosító indítvány révén viszont a gyógyszergyártók a tavalyi kutatás-fejlesztési ráfordításaik alapján 50 százalékot visszaigényelhetnek az iparági különadójukból. Az egészségügyi törvénymódosítás rendelkezik a közoktatási intézményekben teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetéséről, valamint előírja egy népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását is.
Megszűnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács
A kormány szigorítja a véradásról szóló szabályozást |
| A kormány szigorítja a véradásról szóló rendeletet, hogy megakadályozza a véradáskor kérhető útiköltség-térítéssel kapcsolatos visszaéléseket. A miniszteri rendelet szerint a véradók utazási költségei kifizetésének szabályozása túl általánosan megfogalmazott, továbbá a vérellátóknak jogszerűen nincs is lehetőségük arra, hogy "az utazási költségszámítás alapját képező helyszínek, távolságok valóságtartalmát" vizsgálják. Ennek következtében ez év április végéig az e célra rendelkezésre álló összeg időarányos részének többszörösét fizették már ki. A szabályozás új elve szerint a donort kizárólag "az egységes országos donor regiszter alapján véradásra történő behívás esetén" illeti meg költségtérítés. |
A javaslat elfogadásával megszűnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács, feladatait, az új szakmai kollégiumi rendszer látja el. Az indítvány az egészségügyi dolgozók ügyeleti idejét, díjazását is rendezi, kimondva, hogy a heti munkaidő maximális időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát be kell számítani.
Így a munkavállaló bérét a személyi alapbérére, illetve közalkalmazott esetében a garantált illetményre kell kiegészíteni abban az esetben, ha az ügyeleti feladatok, illetve az erre tekintettel kiadott kompenzáló pihenőidő alkalmazása miatt a rendes munkaidő egészét - egészségügyi ügyeleten kívül - nem dolgoztatta le a munkáltató.
Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között legalább 11 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani. Ez a folyamatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók esetében a felek megállapodása alapján minimum 8 órára csökkenthető. A kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó módosítás szerint április 1. és június 30. között egészségügyben működő szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. Akik mégis fizettek ilyen eljárási illetéket - és ezt igazolni tudják - az állami adóhatóságnál visszaigényelhetik a befizetett összeget.
(MTI)
