Gerincferdülés: Műtét miatt került tolószékbe a nő

A fiatal nőbeteg gyermek- és serdülőkori gerincferdüléssel teljes életet élt, férjnél volt, gyermeket szült, jelentős tudományos munkásságot folytatott. Gerincferdülése azonban, annak ellenére, hogy beteggé nem tette, esztétikailag zavarta, s ezért a műtéti beavatkozás mellett döntött.

A műtét menete

Az ilyen jellegű műtéteket általában két részletben végzik: bizonyos előkészítő műtét során ágyéki, elülső felszabadítás történik, majd hátsó korrekciós műtét következik a gerincferdüléses problémák megoldása végett. A korrekciós műtét során, hason fekve, hátsó feltárásból a háti V-IV szakaszon mindkét oldalon feltárták a gerincoszlopot. Ezt követően baloldalon a háti V, VII, X, XII, és ágyéki II., IV. csigolyákba, míg a jobboldalon a háti V, VIII, XI, XIII, és IV. csigolyákba csavarokat helyeztek. Az ízületeket elvésték, ezzel a hátsó release-t végezték.

Az ágyéki II, III. csigolya között egyesítést készítettek. Ezt követően behelyezték a baloldali rudat, majd a jobboldali rudat is. Ezeket rögzítették, Wake-Up tesztet végeztek. A beteg végtagjait mindkét oldalon jól mozgatta.

A teszt után baloldalról, a csípőlapátból saját csontot vettek, az instrumentált szakaszon a csigolyák hátsó felszínéről a csont széli részét leszedték, és a saját csont segítségével egyesítést végeztek. Altatásból való ébresztés után a beteg mindkét alsó végtagját jól mozgatta, érzészavara nem volt.

Az altatási jegyzőköny szerint...

Az altatási jegyzőkönyv szerint 10 órás műtétet végeztek, melynek során a beteg 6100 ml vért, és 9500 ml folyadékot vesztett. 3E vvt és 2E FFP-t kapott, majd az osztály őrzőjébe helyezték. Az ápolási napló szerint, az éjszaka folyamán a beteg rosszul lett, vérnyomásesés következett be, a vérnyomása mérhetetlené vált. Azonnali gyógyszeres kezelés hatására vérnyomása 70Hgmm, majd visszaeset 60 Hgmm-re, a folyamatosan folyó infúzió ellenére.

Lábait ekkor már nem érezte, és nem tudta mozgatni, reggelre fokozatosan mindkét oldali bénulás, és csaknem teljes alsó végtag érzéskiesés alakult ki. Sürgősségi neurológiai konzílium történt. Ágyéki II-III magasságban kialakult gerincvelői haránt lesiot véleményeztek, melyet ér eredetűnek tartottak. Gerincvelői kompresszió kizárására CT vizsgálatot javasoltak az ágyéki II-III magasságban. Ezt követően sürgős feltárást végeztek, a korrekciót visszaengedték. A háti XII laminát részlegesen eltávolították. Az instrumentált gerincszakaszon in situ fúziót végeztek.

Másik részlegre helyezték...

A beavatkozás után most már nem az osztály őrzőjére, hanem a Központi Intenzív és Anaesthesiológiai Osztályra helyezték. A beteg alsó testrészének bénulása a gerincvelőt ellátó artériák közül az elülső gerincvelői verőér nem megfelelő véráramlása miatt következett be. Mindez kizárólagosan azért történhetett meg a fiatal nőbetegnél, mert egy 10 órás műtét után, amit mély altatásban végeztek, a gyógyintézet segédszemélyzete – és erre az operáló orvosok sem figyeltek oda – a beteget nem az Intenzívterápiás Osztályra, hanem az osztály őrzőjébe helyezték el. Itt nem álltak rendelkezésre azok a műszerek, amelyekkel az ilyen műtétek alkalmával esetlegesen kialakuló rendellenességeket ellenőrizni tudják.

Tényként kell megállapítani, hogy a műtét során a betegnek nagy mennyiségű vérvesztése volt, így mindenképen vért kellett volna kapnia, folyadékterápia mellett. Ha ennek ellenére nem rendeződik a vérnyomása, akkor megfelelő gyógyszeres terápiát kellett volna alkalmazni a szükséges áramoltatással. Ehhez azonban minden képen megfelelő monitorozásra lett volna szükség a szakma szabályai szerint, ami jelen esetben az őrzőben nem valósulhatott meg.

Egyezség született: Miért fizetett az egészségügyi szolgáltató?

Intenzív 10 órás műtét után minden képen folyamatosan kellett volna figyelni és rögzíteni a beteg paramétereit, így többek között mérni kellett volna a pulzusát, a vérnyomását, a testhőmérsékletét, de szükség lett volna folyamatosan a beteg neurológiai ellenőrzésére is. Mindezekre természetesen az őrzőben lehetőség sem volt, de az Intenzívterápiás Osztályon ezeknek a mulasztásoknak nem kellett volna bekövetkezniük.

Itt a folyamatos ellenőrzés során észlelt rendellenességek azonnali reparálására lehetőség lett volna.

Mindezek a mulasztások a fiatal nőbeteget egy életre szólóan kerekes-székbe kényszerítették. A gyógyintézetnek azonban más jogellenes és felróható mulasztása is volt a beteggel szemben: nem tájékoztatták kellőképen-, és egyéniesített módon a beteget a műtét időtartamáról, sem pedig annak esetleges kockázatáról. A beteg nem tudta, hogy 10 órás műtét előtt áll, és azt sem, hogy a műtét szövődményeként alsó végtagjai megbénulhatnak.

Ha minderről tudott volna, úgy az egyébként teljes életet élő nőbeteg, csupán csak esztétikai okokból kívánt műtétet, nem végeztette volna el. A gyógyintézet a peres eljárás során az esettel kapcsolatban beszerzett orvosi dokumentáció alapján készült igazságügyi orvosszakértői véleményben leírt mulasztásokat elismerte és belátta, a betegnek igen nagy összegű egyezséget ajánlott fel, amelyet a beteg elfogadott, mert ez arányban állt jogi képviselője által előterjesztett, és a keresetben érvényesíteni kívánt kártérítési összeggel. A gyógyintézet az egyezség által megmenekült a kamatok és a perköltség kifizetésétől.

(WEBBeteg - Dr. Erdős György ügyvéd, a beteg /felperes/ jogi képviselője)