Az ÁNTSZ közétkeztetésre vonatkozó ajánlásai
megjelent:
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálatai alapján a közétkeztetők fele tudta csak biztosítani a napi friss zöldséget, gyümölcsöt.
Az ételek sótartalma rendkívül nagy volt és magas zsírtartalmú húsokat, húskészítményeket használtak az ételek elkészítéséhez - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) csütörtökön az MTI-vel.
Az iskolai szezon kezdetével az ÁNTSZ emlékeztetett az országos tiszti főorvos új ajánlására, amelynek célja az óvodai és iskolai egészségesebb közétkezés.
Mint közleményükben írták, a közétkeztetés átalakítása nélkül nem csökkenthető a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata, ezért az OÉTI vizsgálati eredményeire építve, a legújabb szakirodalmi adatok figyelembevételével elkészítették a táplálkozástudomány jelenlegi állásának megfelelő táplálkozás-egészségügyi ajánlást.
Az ÁNTSZ ajánlásai |
| A leveskockát, a cukrozott üdítőt és a szörpöt is a közétkeztetésben kerülendő élelmiszerek közé sorolta az országos tiszti főorvos új, augusztustól érvényes ajánlásában, e körbe tartoznak továbbá a túl zsírosnak ítélt tejfölök, húsok, illetve húskészítmények. Reformok a közétkeztetésben>> |
E szerint csípős, erősen fűszeres vagy a nyálkahártyát irritáló étel a 14 év aluliak számára nem adható. Az egész napos étkeztetés során biztosítani kell fél liter tejet, illetve ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméket, továbbá négy adag gyümölcsöt, zöldséget, ebből legalább egy adagot nyers formában és három adag gabonaalapú élelmiszert, amelyből legalább egynek teljes őrlésűnek kell lennie.
Az ajánlás egyúttal korlátozza például a felhasználható olaj, zsír, tejszín, cukor és só mennyiségét. Kiköti, hogy folyadékpótlásra víz, ásványvíz, illetve az előírásoknak megfelelő tea adható, cukrozott üdítő nem - emelték ki.
Kerülendő élelmiszerek
Az országos tiszti főorvos új, augusztustól érvényes ajánlásában a közétkeztetésben kerülendő élelmiszerek közé sorolta a leveskockát, a cukrozott üdítőt és a szörpöt, a túl zsírosnak ítélt tejfölöket, húsokat, illetve húskészítményeket. Kitért arra is: a közétkeztetésben az étrend összeállításakor ügyelni kell arra, hogy az ételek jellege minden korcsoportnak megfelelő és változatos legyen.
Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos az MTI-nek korábban elmondta, a korábbi ajánlás alapján készült 2007-es jogszabályt az új vendéglátó-ipari egységekre és közétkeztetőkre vonatkozó új jogszabály életbelépése törölte. Ugyanakkor ez a jogszabály táplálkozás-egészségügyi szempontokra nem terjed ki, így jogszabályi hézag keletkezett.
Szabó Enikő szerint várhatóan még az idén megjelenik az erről szóló jogszabály is, de addig a közétkeztetőknek nincs mihez tartaniuk magukat, a népegészségügyi szervek pedig nem tudnak mi alapján ellenőrizni, ezért volt szükség a tiszti főorvos új ajánlására.
A só fokozza a gyerekkori elhízást |
| A nem magától értetődő összefüggés az, hogy a sós táplálék miatt többet iszunk, méghozzá a tapasztalat szerint a sós ízt első sorban édes üdítőitallal öblítjük le. Felnőtteken már régen megállapították, hogy a táplálék magas sótartalma fokozza az édes üdítőitalok iránti szomjat. De gyerekeken most mutatták ki először ezt az összefüggést. A só fokozza a gyerekkori elhízást>> |
(MTI)
