Uzsoki-ügy: Mit gondol(j)unk az eutanáziáról?
megjelent:
Morfintúladagolásban elhunyt betegek gyanús haláleseteinek ügyében vizsgálódik a Budapesti Rendőr-főkapitányság a fővárosi Uzsoki utcai kórházban, amelynek fül-orr-gégészeti osztályán szombaton egyes lapinformációk szerint házkutatást is tartottak. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy nyilatkozott: az ügyet visszafogottan kell kezelni, és fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét. Hírösszeállítás.
Az eddigi vizsgálatok szerint csaknem hetven végstádiumban lévő rákos beteg esetében merült fel a gyanú, hogy a beteg halálát morfintúladagolás okozta az Uzsoki utcai kórházban.
Zacher Gábor: "Rendkívül nehéz megválasztani, mekkora legyen az a morfiumadag" |
| A végstádiumban lévő daganatos betegeknél a morfiumot nagyon erős fájdalomcsillapítóként használják, amelynek lehet légzést gátló hatása - mondta Zacher Gábor toxikológus, hangsúlyozva, nagyon nehéz meghatározni, hogy ezeknél a pácienseknél mekkora az a mennyiség, amely terápiás adagnak számít, és nincs mellékhatása. Zacher Gábor annyit megjegyzett: a műtétre váró, egészséges emberekkel ellentétben egy rossz, leromlott állapotú, nagy fájdalmakkal küzdő betegnél rendkívül nehéz megválasztani, mekkora legyen az a morfiumadag, amely képes csillapítani a fájdalmat, ugyanakkor nincsen káros mellékhatása. A szakember szerint az említett eset mindenesetre felveti azt a kérdést, hogy ma mennyire működik a passzív eutanázia. |
Az intézmény az ügyre reagálva azt közölte: a szakmai szabályokat, illetve törvényeket bizonyítottan nem tisztelő munkatársakkal az Uzsoki utcai Kórház nem kíván azonosulni és egy közösségben tevékenykedni, a hivatalos vizsgálatban támogatják az eljáró bűnüldöző szerveket. A kórház egyes munkatársait hivatásuk szakszerű gyakorlásában "durván sértő gyanúsítások tisztázása után" minden lehetséges jogi és erkölcsi segítséget megadnak majd az érintetteknek.
"Annyit kell felírni, amennyi a fájdalmat csillapítja, de nem okoz mellékhatást"
Csomós Ákos aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos elmondta: minden kórházban kijelölt szakember felel a kórházi gyógyszertárban a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek, így például a kábító fájdalomcsillapítók tárolásáért, illetve kiadásáért, azért, hogy ezek a szerek miként jutnak el az adott kórházi osztályra. A kórházak házi előírásban szabályozzák, hogy az osztályról a betegig hogyan kerülhetnek el az adott szerek. A zárt szekrényből két ember együtt kezelheti a kábítószerek kiadását, ők lehetnek nővérek is. A kivett gyógyszereket kartonlapon kell dokumentálniuk - ismertette a főtitkár.
Az adagolást az orvos írja elő, ami kábítószerek esetében változó mennyiségű lehet. Annyit kell felírni, amennyi a fájdalmat csillapítja, de mellékhatást nem okoz - jegyezte meg.
A Lege Artis Medicinae (LAM) írta meg először
A Lege Artis Medicinae (LAM) szerkesztősége tudatában volt a morfintúladagolásról szóló cikkben írtak súlyának és esetleges következményeinek, ezért az írás megjelentetése előtt hónapokon át elemezték a kéziratot, de ezzel együtt - annak alapján - a szerkesztőség időközben hivatalos bejelentést tett az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnökénél is.
A LAM a közleményében kifejtette: Márkus Attila Szándékos morfintúladagolás Magyarországon című írása 2010. július 1-jén érkezett a Kovács József bioetikus által vezetett Etikai dilemmák rovatba, egy feldolgozandó esetként. Ez a rovat mindig egy eset ismertetésével kezdődik, amely egy, a hazai egészségügyben dolgozó orvos, nővér, vagy más egészségügyi dolgozó által átélt etikai dilemmát mutat be. A rovat célja: "a hazai egészségügy viszonyai között előforduló etikai dilemmák számbavétele, és segítségnyújtás azok átgondolásában, elemzésében, a hasonló dilemmákkal küszködő kollégáknak abban, hogy sokféle szemponttal szembesüljenek" - fogalmaztak.
A konkrét (ez év áprilisában megjelent) cikkel kapcsolatban azt írták: a szerkesztőség általános munkamenete, hogy a cikk szerkesztői megítélése után névtelenül, adott esetben több független szakértővel is lektoráltatja az írásokat, majd a lektor, vagy lektorok és a szerkesztőség véleménye alapján dől el az írás sorsa, majd esetleg sor kerül a megkövetelt tartalmi es szerkezeti változtatásokra. Így történt ez az említett írással is - tették hozzá.
A LAM szerkesztősége hónapokon át elemezte az említett kéziratban foglaltakat. Számos szerkesztőségi ülést szenteltek a téma részletes megvitatásának. Majd minden körülmény gondos mérlegelésével végül a szerkesztők úgy döntöttek: "nem tehetnek mást, mint hogy megjelentetik a kéziratot".
Az ártatlanság vélelme |
| Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: amíg a hatósági nyomozás tart, az ügyet visszafogottan kell kezelni, és fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét. Hozzátette: ha bebizonyosodik a cikkben felvázolt szabálytalan gyógyszerhasználat, esetleg az eutanázia, az egyértelműen etikai vétségnek minősül, és az ügynek büntetőjogi következményei is lehetnek. Hozzátette: az orvosi kamara jelenleg érvényes, valamint a jövő januártól hatályos etikai kódexe szerint a szabálytalan gyógyszerhasználat mint szakmai szabályszegés etikai vétségnek minősül, az eutanázia pedig tiltott. |
Kórházszövetség: nem lehet véleményt alkotni
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ha az Uzsoki utcai kórházban történt állítólagos gyanús halálesetekről szóló cikk feltételezései igazak, a kórházban az eutanázia aktív formáját követték el, ami minden magyarországi jogszabállyal ellentétes.
Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke hangsúlyozta: miután az ügyben a nyomozás még folyamatban van, és amíg le nem zárult, nem lehet véleményt alkotni. Felhívta a figyelmet: a cikk "nagyon súlyos állításokat" tartalmaz, amelyek jelenleg még csak feltételezések. Amíg ezeket nem támasztják alá bizonyítékokkal, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet - tette hozzá. A kórházszövetség elnöke elmondta: a magyar jogrend az eutanáziának sem a passzív, sem az aktív formáját nem fogadja el. A jogszabályok egyértelműek, betartásuk nem egyéni elbírálás kérdése. "Ilyet jelen pillanatban a magyarországi jogszabályok szerint nem lehet csinálni" - emelte ki Rácz Jenő.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkársága azt írta: az Uzsoki kórház ügyében rendőrségi vizsgálat folyik. Ennek lezárultáig az ügyben az egészségügyért felelős államtitkárság nem kíván nyilatkozni.
Az eutanáziáról jogi szemmel |
| Életben tartani, vagy hagyni meghalni? Ez az egyik legnagyobb kérdése az eutanáziának, vagy más néven a kegyes halálnak. Magyarországon az eutanázia egyik formája sem megengedett, emberölésnek minősül. A jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv 167.§ így szól: Aki mást megöl, bűntettet követ el és 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az élethez való jog az egyik legalapvetőbb emberi jog, amelyről lemondani jogilag nem lehet, és születésünktől fogva megillet minket. Bővebben az eutanáziáról
|
Kutatás az eutanázia társadalmi megítéléséről
Bár a lakosság többsége változatlanul elfogadja az eutanázia aktív vagy passzív formáját, az elmúlt két évben jelentős mértékben nőtt a „kegyes halált” teljesen elutasítók tábora. A WEBBeteg.hu egészségportál megbízásából a Szinapszis Kft. 2011. november elején készített felmérést az eutanázia társadalmi megítéléséről.
A piackutató cég 2009-es felméréséhez képest 2011-re jelentős mértékben növekedett a kérdésben állást foglalók száma, a megkérdezettek mindössze 10 százaléka nem kívánt válaszolni. A válaszolók legnagyobb része változatlanul az eutanázia passzív formáját tartja elfogadhatónak (pl. a beteg lekapcsolása az életfunkciókat biztosító gépről), ám hasonlóan magas az aktív (pl. méreggel történő) eutanáziát is elfogadók aránya. A két évvel korábban mért véleményekhez képest a legjelentősebb változás ugyanakkor az eljárást semmilyen módon nem támogatók arányának növekedése.
A Szinapszis Kft. 2011 novemberében telefonos, kérdőíves kutatás keretében vizsgálta az eutanáziával kapcsolatos lakossági véleményt. A válaszadók száma összesen 1029 fő volt, a minta országos lefedettségű, életkor, nem, régió és településtípus alapján országosan reprezentatív.
(MTI/WEBBeteg)
