Szűrővizsgálat után fél évvel tudta meg, hogy méhnyakrákos
megjelent:
Egy 45 éves nőbeteget nőgyógyászati szűrővizsgálatra rendeltek be a lakhelye szerinti illetékes kórház Nőgyógyászati Onkológia Osztályára. A szűrővizsgálat elvégzése után azt a felvilágosítást kapta, hogy csak pozitív lelet esetén kap a vizsgálat eredményéről értesítést. Ez esetben berendelik, mert ekkor meg kell beszélni a további teendőket.
A vizsgálatokat januárban végezték, júniusban értesítést kapott arról, hogy a szűrővizsgálat eredményeképp súlyos méhnyakrákot diagnosztizáltak, ezért azonnal jelentkezzen a szűrőállomáson. Innen egy másik kórház Nőgyógyászati Osztályára utalták be az azonnali műtét elvégzése céljából.
A betegnek a szűrővizsgálatot végző gyógyintézettel szemben volt kártérítési igénye, mert úgy vélte, hogy annak mulasztása miatt csak fél évvel később került sor a szükséges műtét elvégzésére és emiatt a késedelem miatt egészségi állapota rosszabbodott, egészsége károsodott.
A kártérítési igény érvényesítésére akkor van lehetőség, ha a károsult bizonyítani tudja, hogy a károkozó jogellenes és felróható magatartásával okozati összefüggésben Őt kár érte. Jelen esetben ezt az oksági láncot bizonyítani nem lehetett.
Az Erdős Ügyvédi Iroda bekérte a szűrővizsgálatot végző gyógyintézet teljes orvosi dokumentációját, valamint a műtétet végző gyógyintézet orvosi dokumentumait a fenti esettel kapcsolatban. Ezeket az iratokat kiadta az ügyvédi iroda mellett működő nőgyógyász-igazságügyi orvosszakértőnek, aki az orvosi iratokból megállapította, hogy a szűrővizsgálatokat végző gyógyintézet magatartása jogellenes és felróható, mert a pozitív leletről csak fél évvel később értesítették a beteget, és csak ezt követően került sor a nőgyógyászati protokoll szerinti műtéti beavatkozásra.
Azonban a betegnek a szűrővizsgálatot végző gyógyintézet felróható és jogellenes magatartásával okozati összefüggésben kára nem keletkezett, mert fél év alatt az állapota nem rosszabbodott. Amiatt, hogy fél évvel később operálták egészségi állapotában progrediálódás nem történt, a műtéti beavatkozás szövettani vizsgálata a betegnél ugyanazt a stádiumot állapította meg, mint amilyen stádiumban fél évvel ezelőtt, a szűrővizsgálat elvégzésekor volt.
A beteg a magánszakértői véleménynek köszönhetően, ügyvédi tanácsra nem pereskedett. Így megkímélte magát egy vesztett per magas költségeitől.
(Dr. Erdős György, ügyvéd)