Szív- és érrendszeri betegségek: három pilléren nyugvó terápia
megjelent:
A fejlett országokban megvalósított, társadalmi szintű megelőzés és kezelés az elmúlt évtizedekben a szív- és érrendszeri betegségek terén nagymértékű halálozás-csökkenést ért el. Hazánk azonban az életmódi tényezők tekintetében jelentősen le van maradva az európai átlagtól - mondta a WEBBeteg kérdésére prof. dr. Tóth Kálmán.
Az ezredforduló éveiben a kardiovaszkuláris halálozás a világon elérte az évi 17 milliót, a számítások szerint 2020-ra ez a szám 25 millióra fog emelkedni - jósolta a Pécsi Tudományegyetemen megrendezett Egészség-Akadémia elnevezésű programsorozat márciusi előadásán prof. dr. Tóth Kálmán, a Pécsi Tudományegyetem KK I. sz. Belgyógyászati Klinika intézetvezetője, egyetemi tanár, az MTA doktora, aki a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésének és gyógyításának modern szemléletéről beszélt portálunknak.
WEBBeteg: Megelőzni, hogy elkerüljük a kezelést. Nem vesszük komolyan az elsődleges prevenciót, pedig a nyugat-európai országokban éppen ezáltal értek el javulást. Mi áll ennek hátterében?
prof. dr. Tóth Kálmán: A legnagyobb problémát a központi, azaz állami programok hiánya, vagy helyesebben, nem kellő szintű támogatása jelenti. Ez vonatkozik a médiumokban történő megjelenés és a finanszírozás elégtelenségére is. Problémát okoz az is, hogy nem rendelkezünk megfelelő, korszerű infrastruktúrával, gondoljunk csak például a rendszeres testmozgás kérdésére, s ennek kapcsán a hazai kerékpárutak hiányosságaira. Nem kellően hangsúlyozott a korszerű táplálkozás szerepe sem, s a jelenlegi gazdasági helyzetben széles tömegek számára nem is elérhető.
WEBBeteg: Milyen a modern szemléletű terápia?
| A mellkasi fájdalom diagnosztikája és kezelése |
| A stabil angina egy olyan klinikai tünetegyüttes, amelyet mellkasi, típusos helyekre kisugárzó fájdalom, diszkomfort érzés jellemez, típusosan fizikai vagy emocionális terhelésre jelentkezik és nyugalomra illetve nitroglicerin hatására gyorsan megszűnik. Hátterében az esetek többségében az érszűkület, atherosclerosis talaján kialakuló coronaria betegség, s következményes myocardialis ischaemia, a szívizomzat oxigénhiányos állapota áll. Előfordulása az életkorral mindkét nemben meredeken emelkedik. Az angina pectoris diagnosztikája magába foglalja a klinikai tünetegyüttes elemzését, a laboratóriumi és speciális kardiológiai vizsgálatokat. Minden esetben eldöntendő kérdés, hogy milyen eltérés áll a háttérben. A kezelés elsődleges célja a prognózis javítása, tehát a coronaria eredetű halálozás és események megelőzése, valamint a szimptómák minimalizálása, ideális esetben a teljes panaszmentesség elérése - derül ki prof. dr. Tóth Kálmán előadásából. |
prof. dr. Tóth Kálmán: Hármat emelnék ki, az életmód megváltoztatását, a gyógyszeres kezelést és a revaszkularizációs eljárásokat. Az első kettőt minden betegnél lehet alkalmazni, a revaszkularizáció (az elvesztett érellátás pótlása, helyreállítása) azon esetekben indokolt, ahol a gyógyszeres kezelés nem elégséges a szimptómák kontrollálására, viszonylag kicsi a beavatkozás kockázata, valamint ha a beteg ezt az eljárást kifejezetten előnyben részesítené.
Az életmód megváltoztatásának alapvető elemei a dohányzás elhagyása, a „mediterrán-típusú” diéta, valamint a rendszeres testmozgás. Az utóbbi kettő segít az ideális testsúly elérésében és megtartásában is. Alapvetően fontos az egyéb ismert rizikófaktorok (magas vérnyomás, dyslipidaemiák, cukorbetegség) megfelelő kontrollálása is. A gyógyszeres kezelés alapját a prognózist javító szerek (aspirin, statinok, béta-blokkolók és ACE-inhibitorok) használata jelenti.
A tünetek további csökkentésére kalcium csatorna blokkolók, valamint nitrátok alkalmazhatók. Az utóbbi évtizedben bevezetésre került szerek közül az ivabradin, a nicorandil, valamint a metabolikus szerek (trimetazidin) jelenthetnek terápiás alternatívákat. A gyógyszeres kezelések terén a nemzetközi ajánlások még nem kellő mértékben érvényesülnek. Ennek van orvosi, beteg és egyéb oldala is. Az orvosok által javasolt/felírt gyógyszerek egy jelentős részét a betegek különböző okok miatt nem szedik tartósan, így ezek a kezelések hosszú távú hatásaikat nem érhetik el.
WEBBeteg: Milyen lenne egy ideális Magyarország betege, betegsége?
prof. dr. Tóth Kálmán: Az ideális Magyarország vízióját azért nem könnyű felvetíteni, mert erre jelenleg belátható időn belül kevés reményt látok. Közeledni kellene az európai és nemzetközi normákhoz/értékrendekhez, mert a fejlett országokban megvalósított, társadalmi szintű megelőzés és kezelés az elmúlt évtizedekben a szív- és érrendszeri betegségek terén nagymértékű halálozás csökkenést ért el, és döntően hozzájárult ahhoz, hogy ezekben az országokban rohamosan nő a születéskor várható élettartam. Meg kell értetni betegeinkkel - még egészséges vagy magukat annak gondoló honfitársainkkal is -, hogy ezen a téren nincsen külön "magyar út". A mangalica zsír például ugyanolyan káros, mint a normál sertésé, tehát ez a húsféleség a korszerű táplálkozásban nem tudja helyettesíteni a halat, a szárnyasokat, s a fokhagyma sem helyettesíti a vérzsír csökkentő szereket. Amíg ezeket nem látjuk tisztán, nem tudunk jelentősebb eredményeket elérni.
WEBBeteg: Mit tehet a média, mit tehet például a WEBBeteg a cél elérésében?
prof. dr. Tóth Kálmán: Úgy gondolom, hogy ezen a téren az állam mellett óriási felelősség nyugszik a médiumokon, amelyek jelenleg időnként még hamis, de minimum félreérthető üzeneteket közvetítenek ezen a területen, de semmiképpen sem fejtik ki azt a pozitív kampányt, amellyel ez a küzdelem a fejlett országokban évtizedekkel ezelőtt elindult.
| prof. dr. Tóth Kálmán névjegy |
 Az MTA doktora, egyetemi tanár, a PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, 1959. június 20-án született Pécsett. Szakvizsgái:
Fontosabb munkahelyek:
Fontosabb társasági tagságok és közéleti tevékenységek:
|
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)
