Vörösbor fogyasztás: mi az igazság?
Megoldhatja a vörösborban található reszveratrol körül évek óta zajló vitát amerikai kutatók tanulmánya, amelyben egérkísérletek eredménye igazolta a vegyület egészségvédő hatása és egy gén közötti kapcsolatot.
A Cell című szakfolyóirat legfrissebb számában közzétett tanulmány először bizonyította, hogy a reszveratrol anyagcserére gyakorolt kedvező hatása nem tapasztalható a hosszú élet génjének is nevezett SIRT1 nélkül élő egereknél.
A reszveratrol javítja a nagy zsírtartalmú étrenden tartott egerek egészségét, és növeli élettartamukat - foglalta össze a vegyület általános hatását David Sinclair, a Harvard Egyetem orvosi karának munkatársa a ScienceDaily című ismeretterjesztő portálnak.
Káros mellékhatásokat is okozhat
Különböző modellszervezeteken, így élesztőgombákon, férgeken és muslicán végzett kísérletek alapján jutottak arra az eredményre kutatók, hogy a reszveratrol előnyei nagyrészt annak köszönhetők, hogy hatással van a SIRT1 gén működésére. Kiderült azonban, hogy ezen kívül befolyásolja tucatnyi fehérje működését is, sőt egy másik génre, az AMPK jelűre is van hatása, ezért káros mellékhatásokat is okozhat.
Sinclair és kutatócsoportja olyan génmódosított egereket hozott létre, amelyeknél felnőtt korukra kikapcsol a SIRT1 gén, vagyis teljesen felhagy működésével. A kísérletek azt mutatták, hogy ezeken az egereken nem segített a reszveratrol, egészségüket nem javította, életüket nem hosszabbította meg.
Vizsgálták a kutatók azt is, hogy milyen dózisban, hogyan hat a vörösborból származó vegyület. Megmutatták, hogy a SIRT1 gén működésére akkor hat előnyösen, ha közepes a koncentrációja, nagyobb töménységben ugyanis már egy másik gén működését befolyásolja inkább. Ennek fényében hangsúlyozták, hogy a lehető legkisebb koncentrációban javasolt a reszveratrol használata, amikor már kifejti egészségvédő hatását, de káros mellékhatásai még nem jelentkeznek.
(MTI)