Képzetlenség vagy gondatlanság?
A gyermek állapota miatt a szülők élete is teljesen beszűkült, magánéletük szinte alig van, munkájuk végeztével minden idejüket gyermekük gyógyulása, állapotának javítása érdekében használnak fel.
Pest környéki, Budapesttől 35 km-re lakó szülők nyolc hónapos kislányukhoz a Gyermekorvosi ügyletet hívták, mert több órája magas láza volt, szemét állandóan pislogtatta, székletét rendellenesnek találták, és visításszerűen sírt.
A háziorvos
A magas láz alapján valamilyen fertőzésre gyanakodott, és tekintettel arra, hogy csecsemőnél már a magas láz is riasztó jelként értékelendő az egyik budapesti gyermekklinikára utalta a csecsemőt, illetve a szülőket.
Az ügyeleten
Az ügyeletvezető főorvos a gyermeket nem vizsgálta, csupán egy szakvizsgával nem rendelkező rezidens. A vizsgáló orvos a gyermeknél hasmenéses fertőződöttséget diagnosztizált, erről referált az ügyeletvezető főorvosnak. Az ügyletvezető főorvos, aki a kórházi felvételek körében dönt még csak megfigyelésre sem vette fel a gyermeket, szülőkkel együtt hazaküldte vidéki otthonukba. Az ambuláns lapra azonban ráírta, hogy szoros orvosi megfigyelés indokolt.
Gennyes agyhártyagyulladás
A gyermek állapota a klinika által megjelölt gyógyszerek ellenére nem javult, ezért másnap a háziorvos a gyereket visszaküldte a klinikára. Ekkor már felvették, laborvizsgálatokkal megállapították, hogy a korábban diagnosztizált 13 CRP, ami már egyébként is emelkedett érték 180-ra emelkedett, ez a lelet pedig egyértelműen indokolttá tette, hogy a gyermeket meglumbálják, tőle agyvizet vegyenek. Az agyvíz vizsgálat kimutatta, hogy a gyermeknek gennyes agyhártyagyulladása van.
Nyári veszélyek |
A kora nyári időszak ritka, ámde igen súlyos betegségei az idegrendszert megtámadó fertőzések, például a gennyes agyhártyagyulladás. A kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltást sokan ismerik, és sokan be is adatják gyermeküknek vagy maguknak. Tévedés azonban azt hinni, hogy ez az oltás védelmet nyújt a gennyes agyhártyagyulladás egyéb kórokozói ellen is. Nyári veszélyek: gennyes agyhártyagyulladás>> |
Az ekkor felállított helyes diagnózis alapján a gyereket már a szakma szabályai szerint kezdték kezelni, és széles spektrumú antibiotikumos terápiát alkalmaztak. Ekkor odament a szülőkhöz az a gyermekgyógyász főorvos, aki előző nap ügyeletvezetőként a családot hazaküldte, és közölte a szülőkkel, hogy a gyermek életbemaradására mindössze 70% esély van.
Az elkésett diagnózis következményei
A gyermek ugyan életbe maradt, de a gyógyintézet a helyes diagnózis felállításával, és így a megfelelő kezelés alkalmazásával elkésett.
A gyermek ma öt éves, nagyfokban szellemi fogyatékos, izomzata gyenge, önálló életre sem most, sem a jövőben nem lesz képes.
A gyermek állapota miatt a szülők élete is teljesen beszűkült, magánéletük szinte alig van, munkájuk végeztével minden idejüket gyermekük gyógyulása, állapotának javítása érdekében használnak fel.
A szülők a gyermekklinikával szemben kártérítési peres eljárást kezdeményeztek, amely jelenleg is folyamatban van. A család (felperesek) képviseletét az Erdős Ügyvédi Iroda látja el.
Orvosi műhibák |
A magyar felnőtt lakosság 64 százaléka gondolja úgy, hogy az orvos is ember és ezért természetes, ha néha hibázik. A megkérdezettek 30 százalék szerint ugyanakkor orvosként nem lehet hibázni, hiszen emberéletekről van szó. Orvosi műhibák: természetes jelenség, vagy elítélendő?>> |
A kártérítési igény érvényesítéséhez az szükséges, hogy a károkozó magatartása jogellenes és felróható legyen valamint az, hogy a bekövetkezett kár mindezekkel okozati összefüggésben merüljön fel.
A per tárgya: elveszett gyógyulási esély
Jelen perben meghallgatták a háziorvost, aki egyértelműen azt vallotta, hogy háziorvosi körülmények között vidéken, téli időszakban a szoros orvosi megfigyelés lehetetlen.
Az eddig beszerzett igazságügyi orvos-szakértői vélemények, többek között azt állapítják meg, hogy a gyermek kórházi felvételének nem volt kockázata, hogy a szoros orvosi megfigyelés kórházi körülmények között jobban megvalósítható, hogy a gennyes agyhártyagyulladás rendkívül gyorsan kifejlődő és progrediálódó betegség, aminek a tényleges megállapítása csakis agyvíz vétele után (kórházi körülmények között) történhet.
Az Egészségügyi törvény 77. §. (3) bekezdése szerint, az ellátást végző orvosnak minden beteg esetében kellő gondossággal és körültekintéssel kell eljárnia.
Jelen perben a Bíróságoknak azt kell vizsgálnia, hogy felróható-e a gyógyintézetnek az az orvosi magatartás miszerint a gyermeket hazaküldték, és a háziorvos megfigyelésére bízták, valamint azt, hogy a gyermek jelenlegi egészségi állapota ezzel a kórházi intézkedéssel okozati összefüggésben alakult-e ki.
A felperesi álláspont szerint a kórház magatartásával, és intézkedésével a gyermek elvesztette a gyógyulási esélyeit, amivel okozati összefüggésben felperesek kára keletkezett.
Az eljárás jelen szakaszában felek elsőfokú ítéletre várnak.
Budapest, 2012. május 10.
(WEBBeteg – Dr. Erdős György, ügyvéd)