Dr. Prodán Zsolt, a gyermekszívek specialistája
megjelent:
Évente több száz beteget operált meg sikeresen, több ezer gyermek és felnőtt köszönheti neki az életét. Keresett, külföldön elismert szakember, válogathatott az állásajánlatokban. Dr. Prodán Zsolt azonban ahelyett, hogy valamelyik nyugati transzplantációs központot választotta volna, hazajött, hogy az itthon 2007 óta működő gyermekszív-transzplantációs és –műszív program még jobbá tételén dolgozzon.
A várakozásokon felülien jó alakul annak a három hónapos kisfiúnak az állapota, akin két hete hajtottak végre sikeres szívátültetést a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben (GOKI). Ő eddig a legfiatalabb beteg, aki Magyarországon új szívet kapott. A bonyolult, és hihetetlen precizitást igénylő műtét olyan jól sikerült, hogy a kisfiút már a lélegeztető gépről is levették, a nővérek kénytelenek külön tápszert rendelni neki, annyit eszik.
Eurotransplant |
| Magyarország az év elején csatlakozott az Eurotransplant International Foundation-hoz, ennek köszönhetően jelentősen nőhet a szervre váró betegek túlélési esélyei. Egy vesebetegnek eddig átlagosan 3 évet kellett várnia a donorszervre, az Eurotransplant közreműködésével ez az idő egy évre rövidülhet. |
A klinika vezetői sajtótájékoztatón számoltak be a kisfiú állapotáról és esélyeiről, akinek gyógyulása lehetetlen lett volna egy felkészült, több tucat orvosból és még ennél is több nővérből álló transzplantációs team nélkül – akikről viszont rendre kevés szó esik. Sokkal kevesebb legalábbis, mint amennyit egy ilyen orvosi bravúr megérdemelne. Gondoljunk csak arra, hogy ha egy ember szíve akkora, mint az ökle tulajdonképpen mekkora is egy csecsemő szíve, annak behelyezése milyen odafigyelést igényel. A bravúros műtétet végző csapatot fél éve vezeti Prodán doktor, aki a külföldről hozott szaktudással nem csak életeket akar menteni, hanem az egész transzplantációs rendszert megreformálni.
– Sokan meglepődtek – főleg a feleségem – amikor úgy döntöttem, hogy több év után hazatérek. Már a külföldi munkák előtt is dolgoztam a GOKI-ban, a kollégákat pedig jól ismertem. Újabb szakmai kihívás ebben a hazai egészségügyben egy európai színvonalú programot folytatni, s még jobbá tenni – kezdi Prodán Zsolt. De ne szaladjunk ennyire előre.
Debreceni és amerikai alapok
A szervadományozás hazai szabályozása |
| Magyarországon a transzplantációs várólistákon több mint kétszer annyian várnak valamilyen szervre, mint ahány átültetés van egy évben. Ebből is kitűnik, hogy nálunk is szervhiány van, ahogy a világon mindenhol. Pedig a szervátültetésre várakozók számára az egyetlen esély a túlélésre és életminőségük javítására a szervátültetés, amely viszont szervek nélkül lehetetlen. Hazánkban a hivatalos jogszabályok alapján a szervadományozással kapcsolatban az un. ’feltételezett beleegyezés’ elve érvényesül, vagyis ha valaki életében nem tiltakozott az ellen, hogy halála esetén szerveit, szöveteit felhasználják szervátültetés céljára, akkor feltételezhető az illető beleegyezése és a szervek eltávolítása elvégezhető. A szervadományozás hazai szabályozása |
Az Európában és Amerikában is elismert szakember Szőnyön született 48 évvel ezelőtt, középiskoláját és egyetemét is Debrecenben végezte. – Komoly érzelmi gyökerek kötnek Debrecenhez. Olyan középiskolába és kollégiumba jártam, ahol úgynevezett tutori rendszer volt, tehát többet foglalkoztak velünk az idősebb diákok, mint a tanárok. Mindig is az orvoslás érdekelt, az egyetem alatt intervenciós gyermekkardiológus akartam lenni, ám egy professzorom a gyermekszívsebészet felé terelt. Elnyertem egy medikai ösztöndíjat, így már gyakorlatilag pályakezdőként a legjobbak mellett dolgozhattam. Amerikában rá kellett jönnöm, hogy az igazán fontos a technológia, nem az, hogy mennyi pénz van az egészségügyben. Ami tudást lehet, azt haza kell hozni, ugyanis ma Magyarországon nincs pénz a klinikai kutatásokra, amelyek nélkül azonban csak egy helyben topognánk – vélte a szakember, aki a tengerentúli munka után Párizsban fejezte be tanulmányait, s kifejezetten összetett szívhibákkal született csecsemők gyógyításának végleges megoldására specializálódott.
– Hamar észre kellett vennem, hogy a 80-90-es években olyan sokat fejlődött a kardiológia és attól olyan mértékben lemaradt Magyarország, hogy a szakadék akkor szinte áthidalhatatlannak tűnt. 2000-ben aztán megnyílt a GOKI Gyermekszív Központja, ahol mind a mai napig egy centrumban összpontosul a legkorszerűbb tudás. Ilyen centrumokra óriási szükség van, megnyitásával minőségi és mennyiségi szinten is hatalmas előrelépést tett az ország a gyermekek kardiológiai eredetű betegségeinek gyógyításában. Ez a fajta koncentráció sokat javít a minőségen – folytatta a gyermekszívsebész.
Prodán Zsolt 2005-ig működött közre a hazai Gyermekszív Központ mindennapjaiban, ekkor ugyanis Münchenbe hívták. Szívspecialistaként 6 évig dolgozott az ottani transzplantációs team főorvosaként, amíg kollégái „nyomására” haza nem tért ismét. Ez idő alatt a GOKI-ban, 2007-ben elvégezték az első hazai gyermekszívtranszplantációt, egy év múlva pedig az első műszív-beültetést. Azóta 17 gyermek kapott új szívet az intézetben, közülük kettő volt egy év alatti. Műszív-beültetésen 7 gyermek esett át, közülük mindössze egy volt, aki még az életmentő gép segítségével sem tudta megvárni az új szívet.
Nagyratörő tervek
A számok a fuldokló magyar egészségügyben ugyan nagyon jó képet mutatnak, ám messze elmaradnak a nagy európai centrumok számadataitól. Igaz, legtöbbjükben nem 5-6, hanem legalább 20 éve végeznek gyermekszív-transzplantációt. Azt sem szabad viszont elfelejteni, hogy a viszonylag kevés gyakorlat ellenére, volt már olyan kisfiú Magyarországon, akit 264 napig tartottak orvosai műszíven, addig nem találtak neki ugyanis megfelelő donort. Ennél hosszabb idővel csak kevés transzplantációs centrum büszkélkedhet. Az Eurotranszplant nemzetközi szervcsere szervezethez való csatlapozásunknak köszönhetően pedig még nagyobb sikerekre, s még több transzplantációra lehet számítani. De Prodán Zsolt nem csak azért vállalta el a főorvosi posztot, hogy minél többet operálhasson. Egy komlex „reformban” gondolkodik.
– A magyar társadalom 1 százaléka él veleszületett szívhibával. Ezek egy része sosem derül ki, de ha mégis, leggyakrabban csecsemő-, vagy fiatal felnőttkorban. Itthon ezidáig az újszülött központok nem jelentettek donort, ám ezen változtatni kell, a csecsemőknek ugyanis sokkal gyorsabban lehet szüksége új szívre. A nyugat-európai munkamechanizmust szeretném behozni, vagyis azt, hogy a kollégák ne elégedjenek meg azzal, amit már elértek, vagy amit már megtanultak, hanem folyamatosan törekedjenek az újra – sorolta terveit Prodán Zsolt, aki szerint nem az a fontos, hogy mi magunk „találjuk fel a spanyol viaszt”. – Azokat a jó technológiákat, amik már léteznek, meg kell tanulni és be kell vezetni itthon is. Nem konkrétan a drága műszerek beszerzésére gondolok, azok nélkül is vannak olyan eljárások, melyekkel hatékonyabb a gyógyítás. A klasszikusan jól működő német protokollokat kamatoztatni kell. A külföldi központokkal sokkal szorosabb szakmai kapcsolatokat kell ápolni, hogy részt vehessünk a képzéseiken. Az egyéni célok helyett a csapat érdekeire kell koncentrálni, az orvosoknak sokkal inkább csapatként kellene működnie. A kórház vezetésével további célunk egy olyan műtő kialakítása, ami egy szívkatéteres labor és egy szívsebészeti műtő közös „gyermeke” lehetne, ahol olyan bonyolult műtétek is elvégezhetőek lennének, amelyekre most nincs lehetőség – folytatta a megoldásra váró problémák szinte végtelen sorát a főrovos.
Prodán doktor szerint azonban, amíg mindezekre az anyagi erőforrás is előteremtődik, addig le kell bontani az orvosokban kialakult mentális blokkokat, amelyek eddig elhitették velük, hogy minden jó, úgy ahogy van, s a jelenlegi helyzet nem lehet jobb. – Mindig a válság legalján kell beszállni, az igazi tőzsdeszakértők is ez mondják – vallotta a doktor.
(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)
