Mire számíthatnak a felülvizsgálaton a megváltozott munkaképességűek?

A megváltozott munkaképességűek ellátását igénylő személyek egészségi állapotának, önellátási képességének, valamint rehabilitálhatóságának orvosi, foglakozási és szociális szempontú vizsgálata során a kérelmező egészségi állapotát, a rehabilitáció lehetséges irányát, továbbá az ehhez szükséges időtartamot állapítják meg.

A komplex minősítés során olyan személyre szabott és több szakterület értékelési szempontjait figyelembe vevő komplex szakértői bizottsági vélemény kialakítása a cél, mely az érintett személy egészségi állapotát, az ebből származó kizáró és korlátozó tényezőket, egészségkárosodásának jellegét, munkaerő-piaci helyzetét, foglalkoztatási előzményeit, adottságait és korlátait, valamint a fennálló orvosi, foglalkozási és szociális szükségleteit is egyaránt vizsgálja. A rehabilitációs hatóság a kormányhivatalokon belül, önálló szakigazgatási szervként intézi a megváltozott munkaképességűek ellátásával kapcsolatos feladatokat.

Mikor szükséges a komplex vizsgálat?

• Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak, a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás megállapítására irányuló igénybejelentés esetén,
• az ellátásban már részesülő személyek felülvizsgálatakor,
• az érintett megváltozott munkaképesség minősítésének kérelmekor (hatósági bizonyítvány),
• kiemelet ápolási díj megállapítása céljából az ápolt személy egészségi állapotának minősítése (hatósági bizonyítvány) esetén,
• bírósági eljárást követően, a megismételt eljárás során (új komplex minősítés elvégzésére való bírósági kötelezés esetén).

Hogyan történik a komplex minősítés?

Az orvosszakértő értékeli a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentumokat, iratokat, elvégzi a személy orvosszakértői vizsgálatát, majd az orvosi vélemény alapján meghatározza az egészségi állapot mértékét, javaslatot tesz az orvosi rehabilitációra, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra.

A kérelmező orvosszakértői vizsgálatát követően fontos a foglalkozási rehabilitációs szakértői és szociális szakértői interjú. Ehhez úgynevezett „Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” elnevezésű nyomtatvány szükséges.

A foglalkozási szakértői vélemény egy sor értékelési szempont alapján készül el (egyebek mellett a foglalkoztatási előzmények értékelése; képzettség, tanulmányi előzmények értékelése; személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel; életpálya; életkor; mobilitási képesség; speciális foglalkoztatási feltételek szükségessége; munkahelyi terhelhetőség; életmód; egyéb akadályozó tényezők; foglalkoztatási lehetőségek; támogatások).

Elvégzik a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát is, ehhez az interjú alkalmával szóba kerül az önellátás, a kommunikáció, a motiváltság, a probléma megoldási képesség, az érzelmi kapcsolatok kérdése.

Miután minden szakértő elkészíti a rész-szakvéleményét, a szakértők közötti szakmai konzultáció eredményeképpen megszületik a komplex bizottsági döntés és a minőségi kategória meghatározása.

Milyen minősítési kategóriák vannak?

Amennyiben a komplex minősítés megállapítja, hogy a kérelmező egészségi állapotának mértéke 60 százalékos vagy kisebb mértékű, megváltozott munkaképességű személynek minősül.

B1 – foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% közötti egészségi állapot).

B2 – egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (51-60% közötti egészségi állapot).

C1 – tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (31-50% közötti egészségi állapot).

C2 – egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot).

D – csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (1-30% közötti egészségi állapot).

E – egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben vagy egyáltalán nem képes.

A minősítési kategóriák függvényében azok minősülnek megváltozott munkaképességű személynek, akik rendelkeznek a megállapításhoz szükséges feltétekkel, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra válhatnak jogosulttá. A minősítés tehát egyáltalán nem mindegy, hiszen ez alapján dől el, hogy a beteg rokkantsági ellátásra lesz jogosult vagy sem. Ráadásul az átsorolással akár csökkenthető vagy éppen elvehető az ellátás, esetleg munkára kötelezhető.

Változások sora

A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló 2011-es törvény új szempontrendszert hozott életbe a rokkantsági szint megállapításához. A kormány szerint erre azért volt szükség, mert az uniós tagországok között Magyarországon volt a legmagasabb a rokkantsági nyugdíjban részesülők lakosságszámhoz viszonyított aránya. Ez a szám azért volt magas, mert a nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantakat nem minősítették át öregségi nyugdíjassá, őket is rokkantsági ellátottként tartották nyilván. A 2012-ben életbe lépett új szabályozás, amely akkor nagyjából 300 ezer emberre terjedt ki, kizárólag azokra érvényes, akik nem érték el a nyugdíjkorhatárt.

2024-ben ismét módosult a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rehabilitációs minősítés szabályzata, ezzel egyszerűsíteni szeretné a kormány a szabályokat. Míg korábban a jogszabályhoz kapcsolódó mellékletek részletesen tartalmazták azokat a konkrét szempontokat, amelyek alapján a hatóságok minősítették a betegeket, ezt most szűkítették, a három mellékletből egy maradt.

Egy tucat élettörténetet kaptunk

Megkereste a WEBBeteg az "Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért" csoportját, ahonnan számos levél érkezett hozzánk, azonban nagyon kevés levélíró válaszolt a konkrét kérdéseinkre, hogy mi volt a felülvizsgálat menete, mennyit várakoztak, milyen eredménnyel zárult. Íme, néhány eset.

Évát tíz órára rendelték be, fél 2-kor hívta be az orvos, már megérkezett a határozata, kiderült, hogy rehabilitációs ellátást kap a jövőben, egy év múlva kell visszamennie felülvizsgálatra.

Az egyik névtelenséget kérő hölgy áprilisban volt a bizottság előtt, minden szükséges leletét elvitte, meg is akarta mutatni, de állítólag az orvos szakértő nem kérte el mindent, a jelenlegi állapotára volt kíváncsi, illetve arra, hogy milyen gyógyszereket szed. Szociális és foglalkoztatási szakembernél is volt. Most remegve várja a határozatot, biztos abban, hogy visszairányítják dolgozni.

Egy másik névtelenséget kérő 54 éves nő nem értett egyet a szakvéleménnyel, ezért fellebbezéssel élt, még nem érkezett határozat. Egy 48 éves Crohn-betegségben szenvedő, sztómát viselő levélírónál kiderült, hogy 17 százalékkal javult az egészségi állapota. Bizonytalanságban él, mert nem tudja, mit hoz a jövő, lesz-e munkája, ott megállja-e a helyét.

További információ Komplex minősítés - Rehabportál

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg