Műanyag kupak: neked apró szemét, neki óriási segítség

Szinte nincs olyan munkahely, iskola vagy óvoda az országban, ahol ne gyűjtenének műanyag kupakokat. Általában pedig nem is az osztálypénz kiegészítésére, hanem beteg gyerekeknek, fogyatékkal élő embereknek.

Leggyakrabban külföldi gyógykezelésre, különleges és sokszor megfizethetetlen terápiákra gyűjtenek részükre a gyógyulás reményében. Azt azonban gyakran még maguk a kupakgyűjtők sem tudják, milyen adóügyi vonzatai vannak a jótékonyan összegyűjtött a szemét után befolyt összegnek.

Az interneten rákeresve sajnos se szeri, se száma azoknak az oldalaknak, amelyekre rákattintva apró csecsemők, nevető óvodások kérnek minket arra, hogy ha lehetőségünk van rá, gyűjtsünk számukra műanyag üdítős palackok, vagy éppen tejes dobozok kupakjait, s azt juttassuk el hozzájuk, azzal ugyanis gyógyulásukhoz, vagy valamilyen gyógyászati segédeszköz megvásárlásához járulunk hozzá. A műanyag kupakokból persze egy tolószék sem épült még meg, és egy orvos sem ültetett be őssejtet Kijevben tonnányi színes hulladékért cserébe, ám azokat a megfelelő helyen leadva pénz szerezhető – azok ugyanis kitűnően újrahasznosíthatók.

Műanyag kupakoktól az adóügyi bírságig

Azt szinte mindenki tudja, hogy ezekkel a felhívásokkal – s általában az interneten terjedő bármiféle gyűjtési akciókkal – vigyázni kell, ám sok beteg családjának valóban ez jelenti az utolsó megoldást egy-egy kezelés eléréséhez. A Facebookon külön csoportok is alakultak gyűjtésre, de nem ritka az sem, hogy egy-egy multi áruházaiban tesz ki gyűjtődobozokat. Gyűjtőhelyek pedig szinte az ország összes településén vannak, azt még maguk az adományozottak is csak ritkán tudják, hogy ha ebből az egyébként filléres szemétből „túl sokat” gyűjtenek, s erre az adóhatóság is felfigyel, legyen bármilyen nemes is a cél, a revizorok akár vizsgálatot is indíthatnak.

Egy kilogramm kupakért 45-100 forintot fizetnek a műanyag újrahasznosítással foglalkozó vállalkozók (ha maguk is a „jó ügy” mellé állnak, akkor egyedi esetekben többet is). A könnyű kis kupakokból rengetegre van szükség: egy zsáknyi – a zsák méretétől függően – 5-10 kilót nyom. Egy tonnához 500 ezer darab kupakra van szükség. Arról azonban szó sincs tehát, hogy pillanatok alatt lehetne ilyen módszerrel milliókat előteremteni, apránként azonban már olyan jövedelemre lehet szert tenni, ami bizony már adóköteles!

Hogyan gyűjthetünk kupakokat adómentesen?

Adózási szempontból különbséget kell tenni azok között az esetek között, amikor egy magánszemély üdítős kupakokat kap adományként és maga értékesíti, illetve amikor az értékesített kupakok ellenértékét kapja meg – tudtuk meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtóosztályától. Amennyiben egy magánszemély más magánszemélyektől ingyenesen kupakokat kap, akkor a kupakok megszerzése adómentes jövedelemnek minősül.

Szintén adómentes, ha a kupakok árát kapja meg egy magánszemélytől adományként. Abban az esetben azonban, ha a magánszemély az adományba kapott kupakokat maga adja el, akkor az érte kapott összeg már ingó értékesítésből származó jövedelemnek minősül! – Ha a magánszemély által az adott adóévben értékesített ingó tárgyakból (vagyis a kupakokból) származó jövedelem a 200 ezer forintot nem haladja meg, akkor nem kell adót fizetni és a jövedelemnek az adóbevallásban sem kell szerepelnie – magyarázták a sajtóosztályon.

Ha azonban a kupakok, illetve azok ellenértéke nem magánszemélytől származik, akkor csak úgy lehet adómentes, ha alapítványtól vagy más közhasznú szervezettől érkezik, s a pénzben történő adomány esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát nem haladja meg. Az adózási szabályok mellett pedig azt sem árt tudni, hogy abban az esetben ha valaki nem arra a célra fordítja az adományt, mint amire gyűjti, az nem adójogi, hanem büntetőjogi kategória!

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)