A tiltott helyen való fürdőzés veszélyei

A tiltott helyeken, szabad vizekben és a szökőkutakban való fürdőzés veszélyeire rendszeresen figyelmeztetnek a hatóságok, ám mégis minden évben számos megbetegedésért és halálesetért felel a tilalom megszegése. A nem megfelelő minőségű víz számos fertőzésért felelős, míg a fürdőzésre nem kijelölt vizek a fulladásos balesetek számát növelik.

Szennyezett vízű szökőkutak

A szökőkutakat nem fürdésre tervezték, ezért vízminőségük meleg időben nem megfelelő. Vizük szennyeződhet porral, talajszemcsékkel, állati ürülékkel. Ráadásul egy meleg nyári napon a szökőkutakban lévő víz könnyen felmelegszik, a 25°C feletti hőmérséklet pedig elősegíti a mikroorganizmusok elszaporodását.

Ha valaki csak a lábát lógatja a vízbe, az nem jelent olyan nagy kockázatot, mivel ezen az úton ép bőr esetén nem kerülnek be a kórokozók a szervezetbe.

A szökőkutak vizével ugyanakkor a kézmosás, az arc és a nyak hűsítése már nem ajánlott. Ha valaki vizes kézzel fogja meg az élelmiszert, az arc felfrissítése során a víz a szájba jut, akkor fennáll a fertőzés lehetősége. Akik a nyári kánikulák idején a szökőkutak vizében szeretnének felüdülni, azok az enyhe influenzaszerű tünetektől, akár egy halálos kimenetelű tüdőgyulladásig terjedő megbetegedés, a legionellosis veszélyét kockáztatják.

Fürdőzésre nem kijelölt vizek veszélyei

Kánikula idején gyakran fürdenek az emberek tiltott helyeken, ez azonban egyszerre kockázatos, sőt életveszéleye, illetve jogszabálysértő, amiért helyszíni bírság szabható ki.

A kórokozók nagy melegben még a nem kellően karbantartott klórozott vizekben is felszaporodhatnak, a természetes vizek esetében ezen felül számolni kell az emberi és a vadon élő állatoktól származó ürülék, a vegyszerek szennyező hatásával is. A legtöbb probléma kisebb állóvizeknél jelentkezhet.

A legnagyobb veszélyt a bányatavak, illetve a természetes fürdőhelyek jelentik, ahol kiszámíthatatlan a mélység, a bányatavak partja csúszós lehet, illetve a folyóvizekben az alattomos sodrás, örvény jelenthet veszélyt. A kijelölt fürdőhelyeken ezzel szemben természetes vizeknél is ellenőrzik a vízminőséget, nincs balesetveszélyes mélységváltozás vagy örvény, továbbá a szakszerű segítség is rendelkezésre áll a közelben, ha mégis bekövetkezne a baj.

Szigorúan tilos fürdeni hajóútban, kikötők, hajóállomások, vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák területén, valamint éjszaka és korlátozott látási viszonyok között. Az úszóeszközök (vízibicikli, gumimatrac és más felfújható eszköz) használata szintén fürdésnek minősül. A Duna fővárosi szakaszán egyetlen kijelölt fürdőhely sincs, így aki megmártózik a vízben, az nemcsak szabálysértést követ el, hanem az életét is veszélyezteti.

A vízparton bekövetkező rosszullétek

A kánikulai napok azt is igazolják, hogy fokozottan kell figyelni, még a vizek közelében is. A vízimentők és vízi rendőrök azt tanácsolják, hogy az idősek és a kisgyerekek a szokásosnál is óvatosabban tartózkodjanak a napon. A fokozott veszélynek kitett korcsoportba tartozók lehetőleg minél kevesebbet tartózkodjanak a tűző napon, és különösen ügyeljenek arra, hogy ilyenkor a megszokottnál is több folyadékot fogyasszanak.

Azok, akik szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, vagy rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak, ugyancsak kerüljék a tűző napot, a vízparton is az árnyékos helyre húzódjanak, mert a parton is felléphet oxigénhiány, ami könnyen tragédiához vezethet.

A nem kijelölt főrdőhelyek esetében rosszullét esetén nem áll rendelkezésre a közelben vízimentő szolgálat, és sok esetben a mentőknek is jóval nehezebb, illetve időigényesebb megközelíteniük a helyszínt.

Vízi járműveken, kerti medencékben

Felhevült testtel, tele hassal, alkoholos befolyásoltság mellett a vízi járműveken utazókat is fenyegeti a balesetveszély. Ha valaki az evezős vagy géphajós vízi sportok kedvelői közül a tűző napon tartózkodik és felhevült testét akár csak egy vízfröccs éri, az könnyen izomgörcsöt, sokkot kaphat. Vízbefulladásos balesethez vezethet a folyadékhiányból fellépő rosszullét is.

Kisgyermeket soha nem szabad felnőtt felügyelete nélkül hagyni még a kis vízmélységű medencéknél sem, hiszen 20-30 centiméteres vízmélységnél is bekövetkezhet vízbefulladás.

Mit tegyünk vízi baleset esetén?

Mit tegyünk, ha valaki nem mozdul a parton, fuldoklik a vízben, vagy lebeg a víz tetején?

A vízi mentésre csak azok vállalkozzanak, akik nagyon jól úsznak vagy van jártasságuk a vízi mentésben. Sokszor előfordult, hogy a segíteni akaró is vízbe fulladt. Éppen ezért tiltott helyen bekövetkező vízi baleset esetén maradjunk a parton és értesítsük a vízi mentőket.

Amennyiben valaki a parton nyújt segítséget, ebben az esetben is az általános elsősegélynyújtó szabályok érvényesek. Vagyis, ha a bajba jutott eszméleténél van és lélegzik, az oldalára kell fordítani, szabad légutakat biztosítva. Ha nincs légzése, akkor az újraélesztést el kell kezdeni a mellkaskompresszióval, hiszen ebben az esetben csupán hozzá 4 percünk van addig, míg az agysejtek végleges károsodást nem szenvednek. Miközben nyomjuk a mellkast, a körülöttünk lévők tudják hívni a mentőket (112).

Érdemes megismételni az évek óta hangoztatott általános alapszabályokat is: felhevült testtel senki ne ugorjon vízbe, és a fürdőzők kerüljék az alkoholfogyasztást, hiszen ittas állapotban könnyen vízbe lehet fulladni.

Hasznos A vízből kimentett fuldokló ellátása

WEBBeteg összeállítás
Felhasznált források: Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata, Országos Mentőszolgálat, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleményei