A magatartástudomány szerepe

Globális kihívások, globális megoldások - rövid tömörséggel így lehetne összefoglalni a közelmúltban Budapesten megtartott Magatartástudományi Világkongresszus üzenetét.

A modern orvostudományban egyre nagyobb szerepet kapnak a magatartási, viselkedési tényezők. Vajon mi ennek az oka? Erről beszélgetünk dr. Stauder Adrienne-nel, a SE Magatartástudományi Intézetének docensével, a Selye János Magyar Magatartástudományi Társaság elnökével.

Az ok rendkívül egyszerű és kézenfekvő: világviszonylatban egyre nagyobb kockázati tényezőt jelentenek a viselkedészavarok, a nem megfelelő viselkedési minták, a helytelen életmód, a káros szenvedélyek, szokások a betegségek kialakulásában, és a hagyományos orvoslás nem tud ezekre választ találni. Vagyis egyre inkább elfogadott orvosszakmai körökben, hogy a holisztikus egészségszemléletet képviselő magatartástudomány a szomatikus orvoslással együtt keresse a megoldásokat azokra a pszichés, társadalmi tényezőkre és környezeti hatásokra, melyek jelentős szerepet játszanak a nagy, népegészségügyi jelentőséggel bíró betegségek kialakulásában és lefolyásában.

A kor krónikus betegségei, a szív- és érrendszeri problémák, a daganatgyógyászat, cukorbetegség és egyéb népbetegségnek számító kórok magatartástudományi vonatkozásai ma már világszerte foglalkoztatják a gyógyító szakembereket. Ezek a betegségek már Afrikában és Ázsiában is vezető halálokokként szerepelnek. A magatartástudomány - igen örvendetes módon - mára bekerült az orvosegyetemek tananyagába, a fiatal orvosok tehát már megismerik szerteágazó lehetőségeit, amelyek alkalmasak a test és lélek együttes szemléletére és gyógyítására. Azt viszont már nem mondhatjuk el, hogy az emberi magatartást pozitívan befolyásoló módszerek beépültek az egészségügyi rendszerbe.

Az emberi viselkedést befolyásoló tényezők, és módszerek széles skálán mozognak. Melyek a legfontosabbak?

Az egyszerű gyakorlatoktól, az egyénileg is megtanulható és végezhető relaxációs és stresszoldó technikáktól a csoportos foglalkozásokon át, egészen az internetes programokig valóban sokféle lehetőséget kínál a magatartásterápia. A hazánkban most először ülésező világkongresszus több érdekes nemzetközi, bizonyított vizsgálati eredményről számolt be, és útravalót is adott a jövő számára. Talán legfontosabb, hogy a magatartási problémáknál mindig az egyén vizsgálata a fontos. Mindenkinél másként nyilvánulnak meg a viselkedési zavarok, és más a kulcs, más a motiváció is a gyógyításhoz, a kedvező változás eléréséhez.

A stresszkezelés egyik központi témaként szerepelt, nem véletlenül, hiszen a munkahelyi, mindennapi fizikai, és lelki terhek folyamatos stresszben nyilvánulnak meg, és ez az állapot bizonyíthatóan előbb-utóbb fizikai és mentális kórokhoz vezet.

A többféle stresszkezelési módszer között szerepel az általunk sikeresen alkalmazott - az Egyesült Államokban kidolgozott - magyar viszonyokra is érvényes Wiliams Életkészségek Program, amelyet már több mint 2500-an sajátítottak el, és a konfliktuskezeléstől a kapcsolatépítésen át a kommunikációig sok mindenre alkalmas. Egyre nagyobb szerepet kap a gyógyító közösségek szerepe és a még gyerekcipőben járó, de nagy érdeklődésre számot tartó betegoktatás, mivel az egészségügyi személyzet nem rendelkezik elegendő idővel, a betegekkel történő egyéni, folyamatos foglalkozásra.

A jövőben a digitális technikának egyre nagyobb szerep jut az egészség szempontjából káros magatartási formák megváltoztatásában. A távgyógyítás, a konzultáció, a csoportokkal történő kapcsolattartás, oktatóprogramok, tájékoztatás, önszűrés, öndiagnózis lehetősége mind benne van ebben a fejlődő rendszerben. A viselkedés támogató szoftverek segítségével a páciens igényei és szükségletei szerinti megoldások dolgozhatók ki, és az internetalapú pszichoterápiák is könnyebben célba érhetnek.

Ezen az úton az okostelefonokban rejlő lehetőségek is adottak. A konferencián be is mutattak olyan emberi testre rögzített jeladókat, melyek folyamatosan érzékelik az egyén stressz értékeit, és azonnal üzeneteket küldenek az érintettnek, ha káros mértékű stressz éri a szervezetet.

A perspektíva adott, sikeres kísérletek, bizonyított eredmények fémjelzik az eltelt időszakot. Akkor tehát a globális kihívásokra mi lehet a válasz? Milyen stratégiai cél elérése hozza közelebb a magatartástudományt a teljes embert vizsgáló és gyógyító tevékenységhez?

A legfőbb feladat a meglévő, és terjedő megváltozott szemlélet minél szélesebb körű gyakorlati érvényesítése. Az ismeretek terjesztése szakmai, és laikus körökben egyaránt, hogy értő együttműködésben épülhessen be a napi gyógyító munkába mindaz, amit a magatartástudomány képvisel. És még valami: a felelősség egyéni, azt nem lehet áthárítani. Mindenki maga felelős döntéseiért, melyeket egészsége érdekében hoz. Mi abban tudunk segíteni a pácienseknek, hogy ezek a döntések a lehető legjobbak legyenek, önismeret fejlesztéssel, önbizalom erősítéssel, érthető és értékelhető motivációkkal.

A világ magatartás-tudósait összegyűjtő nemzetközi társaság, a Society of Behavioral Medicine a 2014 és 2016 közötti időszakra dr. Stauder Adrienne-t választotta az elnöki pozícióra. Ez is egyfajta elismeréseként értékelhető a magyarországi magatartástudomány eredményeinek.

(MTI-Press)