Mindentudó őssejtek: a Nobel-díjak árnyékában

Az őssejtvizsgálatok az egész világon a sejtbiológiai kutatások homlokterébe kerültek, a friss orvosi-élettani Nobel-díjas Jamanaka Sinja felfedezésének köszönhetően a laboratóriumok többségében ma már indukált pluripotens őssejteket (iPS) hoznak létre.

A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Centrum 2010 végén megnyitott őssejt laboratóriumban azt vizsgálják a kutatók, hogyan hozhatóak létre dendritikus sejtek embrionális őssejtekből, ezeket a sejteket pedig hogyan lehet átprogramozni gének bekapcsolásával. Dr. Szatmári Istvánnal, a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet docensével beszélgettünk.

Jamanaka Sinja bebizonyította, hogy a már differenciálódott szöveti sejteket is vissza lehet programozni őssejtekké. Milyen hozadéka lehet a Nobel-díjas japán kutató felfedezésének?

- Ezekkel a sejtekkel számtalan betegségmodellt lehet létrehozni, jobban értelmezhető lesz egy-egy betegség mechanizmusa, ezáltal új gyógymódokat lehet majd kifejleszteni, illetve elképzelhető a pluripotens őssejtek sejtterápiás alkalmazása is, ez azonban inkább csak a jövő reménye. A cél, hogy a vizsgálati eredményeket az orvostudomány is hasznosítsa a különböző terápiák alkalmával. Érdekes módon a kutatók és az orvostudomány is szkeptikus volt, amikor 2006-ban először publikálta felfedezését Jamanaka Sinja. Én is elképzelhetetlennek, már-már sci-fi-be illőnek gondoltam, hogy néhány gén bekapcsolásával egy felnőtt sejt visszavihető embrionálisszerű állapotba. Ma pedig éppen ezen a részterületen vizsgálódunk munkatársaimmal.

Miért olyan különlegesek, mindentudóak ezek az őssejtek?

- Az indukált pluripotens őssejtek (iPS) előállítása és alkalmazása esetében nincs szükség embriók felhasználására, a már differenciált szövetekből személyre szabott, az embrionális őssejtekhez hasonló sejtek hozhatók létre. A pluripotens állapot azt jelenti, hogy a sejt még nyitott minden fejlődési irányra, tehát belőle bármilyen sejtféleség létrejöhet. Ugyanakkor a pluripotens jelleg bizonyos értelembe hátrányt is jelent, mivel minden irányba elindulhat a sejtek fejlődése, sőt, ezek a sejtek embrionális tumorokat is létrehozhatnak.

A tavalyi egyik orvosi Nobel-díjat a dendritikus sejtek felfedezésért kapta Ralph Steinman. Mire használhatóak az önök által is tanulmányozott dendritikus sejtek?

- Az immunrendszer kulcsszereplői ezek a sejtek, az immunválasz létrejöttéhez nélkülözhetetlenek, ezért sejtterápiában is használják az immunválasz felerősítésére. A kutatásunk célja tiszta dendritikus sejtpopuláció létrehozása a pluripotens sejtekből, a későbbi terápiás felhasználáshoz homogénen átalakított sejtpopulációra van szükség.

A sejtátalakítás közben ezért szükség lehet a sejtek szétválogatására, ez pedig sejtszortírozóval valósítható meg, amellyel az őssejtek és az ezekből létrehozott differenciálódott sejtek azonosítását is elvégezhetjük. Ilyen nagy teljesítményű sejtválogató rendelkezésünkre áll a Debreceni Egyetemen is, amely elősegíti a pluripotens őssejtekből létrehozott immunsejtek hatékony létrehozását.

Hol tart a jelenlegi kutatómunka, mikor lesz publikálható eredménye?

- A tervek szerint 1-2 év múlva már olyan fázisba kerül a munka, hogy publikálható eredményeink is lesznek. A gyógyításban ma is használnak szöveti őssejteket, az igazi áttörést az embrionális, illetve a japán kutató által felfedezett indukált pluripotens őssejtek felhasználása jelenti majd, ehhez azonban még jó pár éves kutatómunka szükséges. Hosszú folyamatról van szó, nem születnek naponta felfedezések. Például az általunk is kutatott dendritikus sejt átalakítása akár egy hónapot is igénybe vesz.

(WEBBeteg - Tóth András újságíró)