Miért veszélyes a DEHP ftalát?

A ftalátok többnyire táplálkozás útján juthatnak a szervezetünkbe, így a közéjük tartozó DEHP (di-(2-etilhexil)-ftalát) is, amely számos műanyagban és azokból készült termékben megtalálható.

Az egészségre ártalmas DEHP-t a PVC lágyítására, rugalmasabbá tételére használják. Ez a vegyi anyag karcinogén (májtumort okozhat) és káros hatással van a szaporodási képességre (a termékenységet és a nemzőképességet csökkenti) és a magzat fejlődésére (teratogén), valamint toxikus a vízi élővilágra is. Károsítja a hormonrendszert is, de szív- és érrendszeri problémákkal is összefüggésbe hozták.

Az Európai Unióban nem hozható forgalomba olyan lágyított műanyagból készült termék, amely 0,1 százaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz DEHP-t. Ugyanez vonatkozik a DBP és a BBP ftalátokra is.

Noha a DEHP alkalmazását már évtizedekkel ezelőtt betiltották az EU-ban gyermekjátékokban és kozmetikumokban (azokban legfeljebb szennyeződésként lehet jelen az említett hatérérték alatt), és később ezt más műanyag termékekre is kiterjesztették, még mindig megtalálható számos Európai Unión kívülről érkező termékben, így többek között élelmiszercsomagolásban és más lágyított műanyagból készült termékben, például padlókban, padlószőnyegekben, autógumiabroncsban stb. is. Az NNGYK ellenőrzési kampányában például nemrégiben több műanyag termékben a megengedett határértéket jelentősen meghaladó ftaláttartalmat mutatott ki.

A Német Kockázatbecslő Intézet szerint a ftalátok, így a DEHP is, főleg táplálkozás útján kerülhetnek a szervezetbe, kisebb hányadban a műanyag termékeket szájba véve (gyermekek esetében), illetve az azokból származó port belélegezve.

Milyen élelmiszerekben fordulhat elő DEHP?

A DEHP az élelmiszerekbe az azt tartalmazó csomagolásukból és tárolóedényekből kerülhet, így előfordulhat pl. olyan alapvető élelmiszerekben is, mint amilyenek a húsok, a zsírok, a gabonafélék, a gyümölcsök, a zöldségek, a tej és a tejtermékek stb. A zsíros és savas ételekbe könnyebben kioldódik.

Hogyan kerülhet az élelmiszerekbe DEHP?

A feldolgozatlan élelmiszerekkel szemben az olyan késztermékek, mint például a majonéz vagy az olajat tartalmazó konzerv halak, zöldségek DEHP tartalma jelentősen magasabb. DEHP és más lágyító kemikália a csomagolásukból kerülhet az élelmiszerekbe. A Német Kockázatbecslő Intézet szerint a ftalátok csekély mennyiségben nem ártalmasak, ám mivel felhalmozódnak a szervezetben, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal szerint életünk során nem kerülhet összesen 50 mikrogramm DEHP-nál több a szervezetünkbe!

Hogyan juthat még a szervezetbe DEHP?

DEHP nem csupán az élelmiszerekből, hanem nem szabvány szerint vagy a tilalom előtt készült gyermekjátékokból és a házi, munkahelyi porral is bekerülhet a szervezetbe.

Gyerekek esetében akkor is a szervezetükbe kerülhet ez a káros anyag, ha a szájukba veszik az azt tartalmazó műanyag játékokat. A gyerekek azért vannak különösen nagy veszélyben, mert szeretnek a talajon játszani és szájukba venni a játékaikat, illetve amikor négykézláb mászkálnak, tipegnek, járni tanulnak, idejük nagy részét akkor is a talaj közelében töltik.

DEHP belégzés útján is a szervezetbe kerülhet a műanyag termékekből felszabaduló porral.

Mit tehetünk, hogy minél kevesebb DEHP jusson a szervezetünkbe?

Kevesebb DEHP kerül a szervezetünkbe, ha betartjuk az alapvető higiénés és étkezési szabályokat. Ehhez hozzátartozik, hogy lehetőleg mindig frissen elkészített élelmiszereket fogyasszunk, kerüljük a készételeket, és étkezzünk változatosan, gyakran változtassuk a vásárolt márkákat! A különféle termékek gyártótól függően eltérő mennyiségben tartalmazhatnak DEHP-t.

Bizonytalan eredetű kozmetikumot, gyerekjátékot soha ne vásároljunk, és lehetőleg más műanyag terméket se!

Szellőztessünk rendszeresen!

Porszívózáshoz HEPA-szűrős verziót használjunk!

Forrás: WEBBeteg
Fordító: Bak Marianna, biológus szakfordító; active-life
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó