Mik azok a defenzinek?
frissítve:
Szervezetünk naponta több millió kórokozó tulajdonságú mikroorganizmussal találkozik, melyek ellen immunrendszerünk egészséges állapotban hatékonyan és megfelelő intenzitással védekezik, ez biztosítja azt, hogy a kórokozó mikrobákkal való találkozások nagy része mégsem okoz megbetegedést.
Az immunrendszer kialakulásának ideje szerint két részből tevődik össze: az ősibb, úgynevezett veleszületett immunrendszer egy általánosan ható védekezőrendszert jelent, mely minden, a szervezetbe bekerült kórokozó ellen fellép, viszonylagos hatékonysággal. Az immunrendszer másik összetevőjének kialakulásához bizonyos idő szükséges, ám hatásfoka sokkal nagyobb, mint természetes társáé, a kórokozók ellen más-más, specifikus mechanizmussal védekezik.
| A defenzinekről |
| A természetes immunrendszer összetevői közé tartoznak a defenzinek is. Ezek antimikrobás tulajdonságú fehérjék, melyek a szervezetben számos helyen előfordulnak. Mint a veleszületett immunitás része, elsősorban a szervezet azon területein találhatók meg, melyek a kórokozókkal elsőként és leggyakrabban találkoznak: a bőrben, a légzőrendszer, az emésztő- és kiválasztórendszer nyálkahártyájában. Ezen szervrendszerek erőteljes védekezőképességgel rendelkeznek: olyan anyagokat tartalmaznak viszonylag koncentráltan, amelyek a szervezetbe bejutott kórokozók eliminálásában játszanak szerepet: kiszűrik, hatástalanítják, majd eltávolítják azokat, így a mikrobáknak alkalmuk sem adódik a szervezet megbetegítésére. |
A defenzinek védő funkcióval rendelkeznek számos baktérium, vírus, gomba és egysejtű állati kórokozó (úgynevezett protozoon) ellen. Egyes betegségekben kimutathatóan megváltozik a defenzinek koncentrációja vagy működési mechanizmusa, ezzel alkalom kínálkozik arra, hogy a kórokozók káros hatásukat kifejthessék, vagy a szervezet nem megfelelő erejű és útvonalú immunválasszal reagáljon jelenlétükre, kialakítva ezzel az immunmechanizmusú betegségek egy csoportját.
Kémiai szerkezetük szerint alfa- és béta-defenzineket különböztetünk meg.
Az alfa-defenzinek leginkább a vékonybélnyálkahártya hámrétegének speciális sejtjeiben és a vér granulocytáiban (a fehérvérsejtek egy típusa) találhatók meg. A béta-defenzinek a szervezet nagyobb részén vannak jelen: megtalálhatók a bőrben, a tüdőben, a vékony- és vastagbélben, illetve a vérben is.
Hatásmechanizmusuk valószínűleg a következő: beépülnek az elpusztítandó mikroorganizmus határoló hártyájába (membrán, sejtfal), ezután ott rést képeznek, mellyel megszüntetik a határoló felület védelmező szerepét, és a mikroorganizmus szervezeti integrációjának megbontása következtében elpusztul.
A defenzinek szerepe
A bőrben lévő defenzineknek különösen fontos szerepük van, mivel bőrünk a legnagyobb tömegű szervünk, illetve felszíne közvetlenül érintkezik a külvilággal, s ennek köszönhetően számos kórokozóval. A bőrben állandóan jelen vannak, ám gyulladás vagy fertőzés hatására a defenzinek mennyisége megnő. Pikkelysömörös betegek bőrében a szokásosnál több, atópiás dermatitisben szenvedőknél az átlagosnál kevesebb defenzin fordul elő.
| Tudja-e? |
| Az immunrendszer kimutatható változásai, amelyek az öregedéssel párhuzamosan előtérbe kerülnek, legtöbbször nem olyan súlyosak, hogy klinikai tüneteket okozzanak. |
A légutak nyálkahártyájában jelen lévő defenzinek mennyisége is eltérő lehet különböző betegségekben: cisztikus fibrózis, tüdőgyulladás, vagy krónikus légzőszervi betegség heveny fellángolásakor defenzinek nagyobb koncentrációban mutathatók ki.
A feladat annak kiderítése, hogy ez a tény a betegség patomechanizmusával mennyire áll kapcsolatban, vagy a defenzinek felszaporodása csupán az ezekben a kórállapotokban egyébként is jelen lévő gyulladásközeli állapot következménye.
Az emésztőrendszer defenzinjeinek szintén szerepe lehet bizonyos betegségek kialakulásában. Az emésztőtraktusban legnagyobb mennyiségben a vékonybélben találhatók, ahol a bélfalban szemcsék formájában raktározódnak, megfelelő hatásokra (pl.: nagy mennyiségű kórokozó bekerülése a bélrendszerbe) ezek a szemcsék kiürülnek, a bennük lévő defenzinek kifejthetik antimikrobás hatásukat.
Crohn-betegségben és colitis ulcerosában a legújabb tudományos kutatások alapján felvethető a defenzinek működésének defektusa.
A gyulladásos bélbetegségeknek is nevezett kórképek kutatása kapcsán felmerült ugyanis, hogy az immunrendszer fokozott működése esetleg a bélben található baktériumok ellen irányul, s a bélfal károsodása ennek az immunválasznak a mellékhatása. Felvetődött az is, hogy Crohn-betegségben a bélben kevesebb defenzin található.
A defenzinek kutatása a közeljövő nagyon fontos feladata: megismerésük által hangsúlyossá válik a szervezet saját védekező funkciója. Az egyéb antimikrobás hatású anyagokkal együtt vizsgálva a szervezet immun mechanizmusú betegségeinek újfajta szemlélete alakulhat ki. A defenzinek szerkezetének megismerése újabb terápiák kifejlesztésének lehetőségével kecsegtet, melyek szem előtt tartják testünk saját védekezőképességének erősítését a biokémiai laborokból származó készítményekkel való pótlás helyett.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
