Hálapénz: azonnali megoldás kell

Ahhoz, hogy a hálapénz-rendszert megszűnjön, mindenképpen emelni kell az orvosok alapbérét. Ehhez az orvosok jelenlegi keresetének körülbelül háromszorosára lenne szükség a szakma szerint – ismertette Dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a szervezet és a Szinapszis Kft. közös kutatásának eredményeit.

Az orvosok döntő többsége megszüntetné a hálapénz-rendszert

A kérdőívre válaszoló orvosok 90 százaléka szerint a hálapénz megléte negatívan befolyásolja az orvosok megítélését. Az orvosok 19 százaléka teljes mértékben elutasítja a paraszolvencia rendszerét, 70 százalékuk elviekben nem ért egyet ezzel a finanszírozási móddal, de a jelenlegi egészségügyi helyzet miatt kénytelen elfogadni a beteg által felajánlott pénzt.

A válaszoló egészségügyi szakemberek 82 százaléka érzi úgy, a hálapénz-rendszer kiszolgáltatottá, kiszámíthatatlanná teszi az orvosok életét azáltal, hogy bevételének egy része változó mértékű, vagyis egyáltalán nem biztosít jól tervezhető megélhetést.

„A felmérés eredménye fontos lépcsőfokát jelentik a hálapénz elleni harcnak. A kérdésekre adott válaszok pedig fontos üzenetek lehetnek a döntéshozók számára, hogy tudják, merre kell elindulni.” – fogalmazott Dénes Tamás.

„A lakosság körében végzett felmérés eredményei szerint sokan úgy gondolják, hogy az orvosok számára nagyon kényelemes a hálapénz, ám az emiatt leromlott erkölcsi megbecsülésünket vissza kell állítani azzal.” – mondta Dénes Tamás a kutatási eredményeket ismertető keddi sajtótájékoztatón. „Aki ugyanis ma Magyarországon orvosként akar dolgozni, annak nincs más lehetősége, kénytelen elfogadni a hálapénzt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyet is ért azzal. Ezt támasztja alá az is, hogy a kutatás eredményei szerint az orvosok 89 százaléka elutasítja a hálapénzt.” – hangsúlyozta a szövetség elnöke.

Főként a kiszolgáltatottság miatt adunk hálapénzt

„A kérdésekre válaszoló orvosoknak csupán 31 százaléka véli úgy, hogy a betegek hálából adják a hálapénzt, míg kétharmaduk szerint nem a háláért kapják azt, vagyis illegális az adása.” – közölte Dénes Tamás. „Ezzel egybevág a lakosság véleménye is: a válaszadóknak csupán 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hálából adja a hálapénzt az orvosnak, míg kétharmaduk a félelem és a kiszolgáltatottság mérséklése miatt. Sok beteg egy bizonyos orvoshoz ragaszkodik, és gyakorlatilag az ő idejét és munkáját vásárolják meg a hálapénzzel.” – magyarázta Dénes Tamás.

„A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezett orvosok 78 százaléka bevallottan elfogadja a hálapénzt, míg 70 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy nem mindenkitől ugyan, de időnként elfogadja azt.” – ismertette az eredményeket Kiss Katalin, a Szinapszis Kft kutatásvezetője. „A kérdőívre adott válaszok alapján – amelynek kérdéseit a Magyar Rezidens Szövetség javasolta, és azt az egészségügyi piackutatással foglalkozó cég 2009-es, azonos témában végzett kutatásainak eredményeivel kiegészítette – kiderült, hogy a nyilatkozók 70 százaléka már adott legalább egyszer hálapénzt.” – tette hozzá Kiss Katalin.

Az orvosok bérét a háromszorosára kellene emelni

A felmérés egyértelműen rámutat arra, hogy a lakosság körében jelentős tévhitek vannak az egy-egy orvosi beosztáshoz tartozó bérszintekkel kapcsolatban, jelentősen felülbecsülik azokat. Az adjunktusi pozíció kapcsán például az emberek 42%-a gondolja úgy, hogy az így dolgozó orvos legalább 250 ezer vagy azt meghaladó összeget kap hivatalos alapbérként, míg a felmérésben résztvevő, adjunktus beosztásban dolgozók kevesebb mint 10%-a jelölte meg, hogy ennyi pénzt keres. Ugyanezen kérdést vizsgálva a főorvosi beosztás kapcsán is nagy a szakadék: a 250 ezres minimum bérszintet a lakosság közel 70%-a feltételezi, míg a főorvosok kevesebb mint egyharmada jelölte meg ezt az összeget.

„A hálapénz-rendszer megszüntetésének feltétele az alapbér emelése. Ehhez az orvosok jelenlegi keresetének körülbelül háromszorosára lenne szükség a szakma szerint.” – ismertette a kutatási eredményeket a Rezidens Szövetség elnöke.

„A hálapénz rendszere sokba kerül, pazarló, és egyértelműen a korrupció forrása lehet, éppen ezért az orvosok számára egyértelmű, hogy ez nem fenntartható.” – foglalta össze a kutatási eredményeket Dénes Tamás. „Ezt deklarálta a szeptember végi sajtótájékoztatónkon Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Itt egybehangzóan kijelentettük, hogy a mai egészségügyi rendszer nem fenntartható, ennek pedig egyik legfőbb oka a hálapénz-rendszer.” – utalt vissza Dénes Tamás.

A hálapénz-rendszer megszüntethető

A kutatás egy fontos eredménye, hogy tisztességes, a szakma által elfogadható szintű alapbér mellett a paraszolvencia büntethetőségét mind az orvosok, mind a lakosság támogatja. A gyógyítást végzők 77, a lakosság 81 százaléka ért egyet azzal, hogy megfelelő jövedelmek mellett a hálapénz adása-elfogadása korrupciónak minősüljön és így büntethető legyen.

„A probléma az, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható, hiszen orvoshiány és nővérhiány van. Éppen ezért prioritásként kell kezelni az egészségügyet, és több pénzt kell biztosítani, mert ha nem így teszünk, egy korrupt rendszert tartunk fent.” – hangsúlyozta Dénes Tamás. „A mi véleményünk az, hogy megfelelő feltételek mellett igenis meg lehet szüntetni a hálapénz rendszerét. Élhető Magyarországot szeretnénk orvosoknak és betegeknek egyaránt.” – emelte ki az elnök.

A Magyar Rezidens Szövetség a következő megoldásokat javasolja: tisztességes alapbér, életpályamodell, a hálapénzrendszer megszüntetése, tiszta ösztönző rendszer bevezetése, tisztességes alapbérre alapozott finanszírozás megteremtése, a szakképzés minőségének biztosítása és az oktatók megbecsülése.

A Szinapszis Kft kutatásvezetője szerint is szemléletváltásra van szükség az egészségügyben, amelyben a sajtónak, az online oldalaknak is meg van a felelőssége, feladatuk ugyanis, hogy edukálják a lakosságot.

A kutatást a Magyar Rezidens Szövetség a Hála-Pénz - Hálát a betegtől, Pénzt az Államtól – Kampányának keretében a Szinapszis Kft. segítségével végezte. A piackutatás célja a hálapénzzel kapcsolatos objektív adatok és az orvosi, valamint össztársadalmi véleményének megismerése, majd az eredmények szakmapolitika, valamint média felé történő kommunikálása.

(WEBBeteg - Szondi Réka, újságíró)