Testi és lelki egészség az iskolában - Megvalósulnak a kitűzött célok?

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Az egészségnevelés, illetve a környezeti nevelés nem új keletű dolog az iskolákban, a korábbi NAT-ban is szerepeltek irányelvek, amelyeket beépítettek a tantárgyakba és a foglalkozásokba. Fontos kérdés, hogyan valósulnak meg a célkitűzések az adott iskolákban? Ennek jártunk utána.

"Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére" - olvasható a NAT-ban. A WEBBeteg annak járt utána, hogyan valósulnak meg ezek az irányelvek, célkitűzések az általános és középiskolában.

Mindennapos testnevelés

Korábban is adott volt a mindennapos testmozgás lehetősége, de nem mindenki úgy értelmezte, ahogyan azt kellett volna. Hogy a testmozgás mennyire szakszerű, vagy „csak csináljunk valamit” elven működik, már egy másik kérdés. Nem mindenhol adottak ugyanis a feltételek, hiszen van olyan iskola is, ahol nincs tornaterem - közölte Soltész Judit, a Debreceni Hunyadi János Általános Iskola igazgatója.

- Nálunk speciális a helyzet, minden feltétel adott. A gyerekek 70 százaléka komolyan sportol valamit: vagy versenyszerűen, vagy a diáksport keretein belül, vagy csak úgy, a maguk kedvtelésére fociznak, kézilabdáznak, úsznak, vagy éppen vízilabdáznak. A mindennapos testnevelés bevezetése a hunyadisoknak nem jelentett nagy megpróbáltatást, hiszen a sportági osztályokban az edzésekkel korábban is biztosítva volt a heti ötszöri testmozgás.

Helyes (egészséges) táplálkozás

Amennyiben nincs beépítve a tantervbe az egészségtanóra, akkor az osztályfőnöki óra keretében kellene hasznos ismereteket nyújtó foglalkozásokat tartani a helyes táplálkozásról, mindenképpen szakember, dietetikus közreműködésével, vagy legalább egyeztetve vele. Akár játékosan is fel lehet hívni a gyerekek figyelmét arra, milyen étel kerüljön az asztalra, miért fontos például a rendszeres zöldség és gyümölcsfogyasztás, milyen élelmiszerekre van szüksége a szervezetünknek. Életkornak megfelelően kell megtervezni az óra anyagát, ebben segítséget tudunk nyújtani az iskoláknak – mondta Györki Niké dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja a WEBBeteg kérdésére.

Így is lehet! Játékos előadás, közös főzés

Györki Niké dietetikus gimnáziumban tartott tájékoztató órát, a táplálkozási problémákat, a divatdiétákat vették górcső alá a diákokkal. Azt tapasztalta, hogy a fiatalok kíváncsiak, sokat kérdeznek a témában, érdekli őket a hivatalos forrás, és nem csak a lányok ilyenek. A fiúkat leginkább a sporttáplálkozás kérdésköre foglalkoztatja. A szakember azt tapasztalja, hogy sokkal nyitottabbak a fiatalabb fiúk, mint a harmincas-negyvenes korosztály.

Kiváló ötlet a dietetikus szerint a közös főzés az iskola menzáján, ahol diákok, tanárok, a menzán dolgozó szakemberek megtanulnak a dietetikus közreműködésével különböző ételkészítési technikákat. A főzés után kóstolásra is van lehetőség.

Kóbor Zoltán, a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola igazgatója arról számolt be portálunknak, hogy náluk voltak már ilyen bemutató órák. Ő is fontosnak tartja a megfelelő tájékoztatást, náluk különösen fontos ez a terület. Jelenleg nem része a szakmai és vizsgakövetelménynek a hagyományostól eltérő ételkészítési technikák alkalmazása, vagy például az ételallergia, a helyettesítő alapanyagok témaköre. Tanár és szakoktató függő, miről hallanak a diákok az órán.

Amire büszkék vagyunk – teszi hozzá az igazgató –, hogy évek óta sikeresen működik a felnőtteknek szóló diétás szakácsképzés, amely dietetikus közreműködésével zajlik.

Soltész Judit iskolaigazgató szerint az egészséges táplálkozás egy olyan terület, amelynek hirdetésében és megvalósításában az iskola önmagában kevés. Amennyiben mindent elkövetünk, hogy kellő információt kapjanak a gyerekek a helyes táplálkozás témakörében, de a családi háttér nem megfelelő, nem azt a mintát látja otthon, kettősség alakul ki a gyerekben, nem lesz olyan hatékony a munkánk.

Iskolai menza

A gyerekek táplálkozását alapvetően három dolog befolyásolja: az otthon látott példa (80 százalékban döntő), az iskolában hallott információ, valamint a menza és a büfé kínálata. Kitartó és hosszú távú munka eredménye, hogyan lehet megváltoztatni az iskolai oktatás és nevelés keretében az otthoni esetleges rossz szokásokat.

Az általunk megkérdezett iskolaigazgató azt mondja, hogy a szolgáltató olyan étlapokat állít össze, amelyek nagyobb részben az egészséges életmódot szolgálják. A gyerekek számára kedvelt ételek készülhetnek egészséges alapanyagokból, kevesebb zsiradékkal és sóval, sertéshús helyett akár halból is.

Tegyük azért hozzá, hogy a kortárs csoportok ízlésvilága nagyon meghatározó. Hiába adnak egészséges ételeket a menzán, így például főzeléket, zsír- és sószegényen elkészített húst, ha nem minden gyerek eszi meg, otthon vagy a gyorsétteremben pedig egy extra étkezéssel pótolják a kieső ebédet.

Györki Niké dietetikus szerint számos oka lehet annak, ha a közétkeztető nem képes lépést tartani az egészséges táplálkozással, akadály lehet a nem megfelelő szakmai és technikai háttér vagy például a hozzávalók költsége, amelyet nem tud kigazdálkodni az adott szolgáltató.

Iskolai büfé

Debrecenben 2013 januárja óta az önkormányzat által létrehozott Debreceni Intézményműködtető Központ irányítása alá tartozik az iskolai büfék bérbeadása és üzemeltetése, a kínálat meghatározásában természetesen ajánlásokat fogalmazhat meg a szülői munkaközösség és az iskolavezetés is - tudtuk meg Soltész Judittól, a Debreceni Hunyadi János Általános Iskola igazgatójától. Mi mindent megteszünk azért, hogy a chips-en és a szénsavas üdítőn kívül legyen müzli, gyümölcslé vagy ásványvíz, illetve zöldségekkel teli szendvics is a kínálatban.

Néhány éve működik a budapesti Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskolában egy úgynevezett Zöld büfé, ahol a hagyományos kínálat mellett megtalálhatóak egészséges ételek, nem hiányoznak a szendvicsből a zöldségek, minden nap van friss gyümölcs, ásványvíz és gyümölcslé is vásárolható.

A büfé bérbeadásánál azt kértük a szolgáltatótól, hogy minimum a kínálat fele legyen ilyen termékekből összeállítva. Mint kiderült, van igény ezekre a termékekre. Alternatívát kínálunk a diákoknak, elmondjuk nekik, mi a célunk a Zöld büfével, a fiatalok pedig eldönthetik, melyiket választják – mondta kérdésünkre Kóbor Zoltán igazgató.

Lelki egészség

A diák második otthona az iskola, különösen most, hogy az általános iskolákban 16 óráig biztosítani kell a foglalkozásokat.

Soltész Judit iskolaigazgató szerint a mai rohanó világban a szülők nem fordítanak elegendő időt a gyermek érzelmeinek megismerésére, ezért fontos, hogy a gyermekek beszéljenek érzelmeikről, merjék kifejezni magukat, hogy megnyíljanak a pedagógusok előtt is. - Úgy gondolom, hogy minél korábban, már az alsó tagozatban foglalkozni kell az olyan témákkal, mint az egymás elfogadása, a gyengébbik segítése. Ezek a fiatalok felnőttként sokkal könnyebben fogják kezelni a különböző problémákat. Ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében nemrégen bekapcsolódtunk a Magyar Hospice Alapítvány által létrehozott Méltóság Mezeje mentális programba.

Relaxáció az órán

Bevezethetőek lennének a speciális stresszkezelési módszerek a tanítási órákon, de ez egy kényes pont. Vitatkoznak a hozzáértők és a nem kompetensek is a témában. Az fontos lenne, hogy minden pedagógus ismerjen egyszerű relaxációs gyakorlatokat, amelyek alkalmazhatóak egy nehéz dolgozat előtt, egy stresszes, fárasztó délelőtt után. Egy villám relaxációra néhány perc elegendő, tehát nem lehet arra fogni, hogy nincs rá idő – véli Pető Csilla pszichológus. Az nem stresszkezelés, hogy a tanár csapkodja az osztálynaplót, vagy rákiabál az osztályra. Vannak más, hatékony módszerek, amelyek elsajátíthatóak képzett pszichológus segítségével.

A relaxációról

Pszichológus az iskolában

Örök kérdés, hogy van-e elég pszichológus az iskolákban, de az is fontos kérdés, hogy minden esetben kell-e ilyen szakember, milyen szinten kell bekapcsolódnia a munkába egy külső segítőnek - kérdezi Pető Csilla pszichológus. Szerinte leginkább figyelemre van szükség a pedagógusok részéről, hogy észlelje a diák adott problémáját, feltérképezze, kell-e neki segíteni, meddig az ő kompetenciája a segítségnyújtás, mikor kell külső szakembert hívni. Egy tapasztalt, megfelelően képzett (és nem kiégett) tanár ezt nagyon jól megoldja.

Az alapképzésükben érintőlegesen szert tehetnek a pedagógusok pszichológiai ismeretre, tanulnak pszichológiát, mentálhigiénét, valamint továbbképzés keretében hallgathatnak egészségpszichológiát. Pető Csilla szakvizsgára készülő pedagógusokat tanít a Debreceni Egyetemen. Az egyik választható szakirány éppen az egészségnevelés, fontos része pedig a pszichológia. Hogy van-e igény erre a képzésre? Minden pedagógus maga választhatja ki az adott szakirányt, jó hír, hogy többen érdeklődnek a pszichológia iránt. Fontos kérdés azonban, hogy egy adott iskolából, hányan végzik el ezt a képzést.

A pszichológus úgy véli: jó lenne, ha minden pedagógus értene ahhoz, hogyan ismerje fel a problémát, meddig a szintig van szükség rá, mikor kell külső segítséget - nevelési tanácsadót, pedagógiai szakszolgálatot, pszichiátriai gondozót - keresni. Ehhez mindenképpen közelebbi kapcsolatra van szükség tanár és diákja között.

Iskola pszichológusunk jelenleg nincs - mondja Soltész Judit, iskolaigazgató. - Korábban egy pályázati lehetőségnek köszönhetően fogadtunk egyetemi hallgatókat, akik gyakorlatuk alatt segítettek a tanulók lelki egészségének megteremtésében. Számos mentálhigiénés program működik, amelyekről nem is tud nagyon sok iskola. Nálunk két olyan kolléga foglalkozik ezekkel a témákkal, akiknek szakirányú végzettségük van. A délutáni foglalkozás keretében mentálhigiéné tematikájú szakkör is működik.

Iskolaorvos és védőnő

A Debreceni Hunyadi János Általános Iskolában heti két alkalommal rendel iskolaorvos és védőnő. Fontos feladatuk az elsősegélynyújtás és az oltások szervezése mellett a felvilágosítás, a prevenció, a tájékoztatás.

Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. Fontos az együttműködés a gyermek, a tanuló háziorvosával és a területi védőnőjével, az egyéb szakorvossal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a pedagógiai szakszolgálatokkal, logopédussal, gyógytornásszal, pszichológussal.

Az iskolavédőnők a tanév elején elmennek az osztályfőnöki órákra, szülői értekezletekre, ezeken kapnak tájékoztatást a diákok, illetve a szülők az adott tanév teendőiről, a kötelező és kötelezően ajánlott védőoltásokról, a különböző vizsgálatokról, illetve a rendezvényekről.

A védőnő feladata az elsősegélynyújtás is, ennek helye az iskolai orvosi rendelő. Jelen van a szakember az iskolai ünnepeken, a sportnapokon. Ezen felül részt vesz különböző megelőző foglalkozások, tájékoztatók szervezésében, így például a környezet-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés és pályaválasztási tanácsadás témájában.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

Cikkajánló

Oviból suliba - Felkészülés az iskolakezdésre

Máténé Áfra Viktória, klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus
Iskola
Az óvodalátogatás nemcsak a képességek fejlesztésében és a szocializációs folyamatokban játszik nagy szerepet, hanem az iskolás éveket is előkészíti.

Segítség