Az ismeretlen eredetű láz

Az elmúlt évek jelentős diagnosztikus fejlődése ellenére az ismeretlen eredetű láz (FUO) okának kiderítése még mindig jelentős kihívást jelent. Bizonyos statisztikák szerint a lázas állapotok 25-35 százalékában a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerül a láz okának kiderítése.

Mi minősül ismeretlen eredetű láznak?

Az ismeretlen eredetű láz definícióját Robert G. Petersdorf és Paul B. Beeson 1961-ben írták le, amely szerint akkor tekinthetjük annak az adott klinikai képet, ha a láz már legalább három hete fennállt, több alkalommal meghaladta a 38,3°C-os értéket, és egy hetes kórházi kivizsgálás alatt sem sikerült tisztázni a kiváltó okokat.

Ezt a meghatározást azóta már többször módosították, és kivették belőle azt a követelményt, hogy a láz okának tisztázásához kórházi felvétel szükséges. Illetve különválasztották a csökkent immunválaszra képes betegek csoportját, ahol a betegségekre való fogékonyság miatt egy eltérő megközelítés szükséges.

Újabban továbbá nem a lázasan eltelt időt veszik elsősorban figyelembe a definíció során, hanem meghatározott vizsgálatok elvégzését követően vethető fel, hogy valamilyen lázas állapot eredetét a részletes kivizsgálás ellenére sem tudjuk megállapítani. Ezek a vizsgálatok: részletes anamnézis és fizikális vizsgálat, rutin vérvizsgálat, részletes vizeletvizsgálat, legalább három haemokultúra elvégzése, mellkasröntgen, hasi UH vizsgálat, tuberculin teszt, illetve az egyéb váladékok mikrobiológiai vizsgálata. A laborvizsgálatnak tartalmaznia kell az alábbiakat: vörösvértest süllyedés, részletes vérkép, C-reaktív protein (CRP), procalcitonin szint (PTC), ionogram, kreatinin, fehérje, fehérjelektroforézis, részletes májfunkció, kreatinin kináz, antinukleáris antitest (ANA), rheumafaktor (RA). Tipp WEBBeteg laborérték-kereső

Ha a láz mértéke meghaladj a 38,3°C-t és legalább három hete fennáll, ki kell zárni a neutropéniás megbetegedéseket (granulocita szám 1000/ml³ alatt vagy 500/ml³ alatt volt legalább egy héten keresztül a megelőző három hónapban), a HIV-fertőzötteket, a hypogammaglobulinaemiásokat, valamint azokat a szteroid kezelésben részesülteket, akik a gyógyszert legalább két héten keresztül kapták a lázat megelőző három hónapban.

Nagyon fontos továbbá a láz megfigyelése: valóban lázas volt-e a beteg? A folyamatos lázas állapot esetén meg kell állapítani a lázmintát (remittáló, intermittáló, vagy folyamatos volt-e), továbbá meg kell határozni azt is, hogy visszatérő vagy időszakos lázról volt-e szó. Bővebben A láz lefolyása, láztípusok, lázmenetek

Milyen kórképek vezethetnek leggyakrabban a lázas állapothoz?

A lázas állapotok hátterében az esetek harmadában valamilyen fertőzés, másik harmadában rosszindulatú megbetegedés igazolódik, míg a többi elsősorban valamilyen autoimmun betegség lehet, de bizonyos statisztikák szerint a lázas állapotok 25-35 százalékában a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerül a láz okának kiderítése.

Visszatérő lázak esetén (amikor legalább kéthetes különbség van a lázas állapotok között) nagy odafigyelés, esetleg ismételt vizsgálatok - például labor és vizeletvizsgálatok - lehetnek szükségesek. Érdemes felderíteni még alkoholfogyasztási szokásokat, rendszeresen használt gyógyszereket, foglalkozási megbetegedések lehetőségét, családban előforduló betegségeket, állatkontaktust a lehetséges zoonózisok miatt, utazásokat (kiemelten a trópusi országok úticéljait), szexuális úton terjedő betegségek lehetőségét, esetleges TBC fertőzés-kitettséget, illetve olyan általános tüneteket, mint a fogyás, fejfájás, izom és ízületi fájdalmak, hasmenés, bőrelváltozások, köhögés, éjszakai verejtékezés.

A FUO eseteket igen gyakran - egyes statisztikák szerint akár 20 százalékban is - citomegalovírus fertőzés okozza. Bővebben Cytomegalovírus: mik a tünetek és hogyan kezeljük?

Amennyiben a visszatérő lázat bőrtünetek is kísérik, fel kell vetni a herpesz fertőzés gyanúját, mint kiváltó okot. Általánosan elmondható, hogy az akut infekció valószínűségének a gyakorisága az eltelt idő hosszával arányosan csökken, de ez alól lehetnek kivételek, ilyen például az AIDS vagy a tuberkulózis.

Mesterségesen előidézett láz

Fontos annak kizárása, hogy nem mesterségesen előidézett lázról van-e szó, amelyre a legegyszerűbb módszer, ha a gyanú esetén a lázat ellenőrzötten, rektálisan mérjük. Elsősorban akkor van erre gyanú, ha a beteg állapota és az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok nem támasztják alá más eredetű láz lehetőségét.

Gyógyszer okozta láz

Ha az érintett különböző gyógyszereket, és gyógyhatású készítményeket szed, amelyek alapján az úgynevezett „drug fever”, azaz a gyógyszer-eredetű láz lehetősége felmerül, akkor a gyógyszerek elhagyását követően 72 órával a láznak is meg kell szűnnie, amennyiben ez volt a kiváltó ok.

A lázat okozó fontosabb gyógyszerek lehetnek: antimikrobiális gyógyszerek (pl. karbapenem, cefalosporin, nitrofurantoin, szulfonamidok, penicilinek), görcs ellenes szerek (barbiturátok, karbamazepin, fenitoin) egyes allergiaellenes antihisztaminok, szívérrendszeri megbetegedésben alkalmazott gyógyszerek (pl. kinidin), gyomorsavcsökkentő szerek (pl. ranitidin), jód tartalmú gyógynövényes készítmények, egyes nonszteroid gyulladásgátlók nem rendeltétesszerű használata (ibuprofen) és akár a szalicilátok is. Tipp WEBBeteg gyógyszer adatbázis

Laboreredmények üzenete

A diagnózisok kiderítését számos egyéb megfigyelés is könnyítheti az ismeretlen eredetű láz fennállása esetén, pl. a ALP (alkalikus foszfatáz) a laboreredményben izoláltan emelkedhet, temporális artéria gyulladás vagy pajzsmirigygyulladás, tuberkulózis esetén. Emelkedett trombocita szám fordulhat elő karcinómában, csontvelő megbetegedésben, különböző bakteriális és gombás fertőzésekben, Kawasaki-szindrómában és ritkán akár tuberkulózisban is.

Gyulladások, tumorok, egyéb lehetséges kórképek

A láz, leukopénia (alacsony fehérvérsejtszám) és megnagyobodott, tapintható lép, középkorú emberekben tuberkulózisra vagy limfómára utalhat.

Tumoros megbetegedések hosszú ideig, nem ritkán évekig is okozhatnak lázat. A betegség által kiváltott láz mellett neutropéniás betegek kemoterápiás kezelése során is gyakran alakulhat ki lázas állapot.

Alkoholos eredetű májgyulladás vagy alkoholos májcirrózis önmagában is okozhat tartós lázat, amely akár magas is lehet. Előfordulhat, hogy a FUO okának keresése során májtályogra is fény derülhet. Tüdőembólia, vagy bélgyulladások is okozhatnak lázat.

Szabad vér előfordulása a szervezetben bárhol (pericardium, mellüreg, hasüreg, agy) önmagában is FUO-t okozhat, mely sokáig tarthat és nem ritka az azt kísérő hidegrázás sem.

Látható tehát, hogy az ismeretlen eredetű láz okainak keresése szisztematikus és részletes megközelítést igényel, mivel számos megbetegedéses állapotra reagál az emberi szervezet védekezésképpen lázzal, amely az élettani folymatokra, a szervetre rendkívül kimerítően hat. Ezért a tartósan fennálló láz esetén mindenképpen érdemes konzultálni háziorvosunkkal, és legalább laborvizsgálatot, vizeletvizsgálatot, mellkasröntgent, és ultrahangvizsgálatot végeztetni.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Dr. Ternák Gábor: Klinikai infektológia, egyetemi jegyzet