Tüdőfibrózis okozta Helyey László halálát
megjelent:
Életének 66. évében meghalt Helyey László Jászai Mari-díjas színművész. Az Újszínház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Helyey november közepén lett rosszul, légszomja lett, és elesett. Kórházba szállították, ahol kiderült, hogy tüdőembóliája van. Ekkor a lapoknak úgy nyilatkozott, hogy május óta voltak egészségügyi problémái, átesett több antibiotikumos kezelésen, és allergiás tüdőgyulladással is kezelték. Nem javult az állapota, sőt, az orvosok sokáig nem is tudták, mi a baja, ennek ellenére a színész nem vesztette el humorérzékét, szeretett volna minél előbb meggyógyulni és sétára indulni.
A színészt már korábban előjegyezték egy minden eddiginél részletesebb CT-vizsgálatra is, viszont olyan hosszú volt a várólista, hogy nem lehetett tudni, mikor kerülhet sorra. Dr, Losonczy György, a János kórház területén működő SOTE Pulmonológiai Klinika vezetője az Indexnek elmondta, hogy Helyey Lászlónak ismeretlen eredetű tüdőgyulladása volt. "Az intenzív osztályon részletes kivizsgáláson esett túl, eszerint egy ritka tüdőfibrózisban szenvedett, aminek az eredetét nem sikerült kideríteni, de nem fertőzés okozta".
A tüdőfibrózis és tünetei
A tüdőfibrózis egy ritkábban előforduló tüdőbetegség, napjainkban azonban a jelentőségét az adja, hogy a gyakorisága egyre nő, ami a különböző környezeti ártalmaknak köszönhető.
A tüdőfibrózis során valamilyen kiváltó ágens hatására krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a léghólyagocskák és hajszálerek között, amely végül a kötőszövet felszaporodásához vezet, ezzel csökkenti a légző felületet.
A betegség lappangva kezdődik, sokáig nem is okoz jellegzetes tüneteket. Eleinte terhelésre, később nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, száraz köhögés figyelhető meg. A légzés szaporává, felületessé válik.
A köhögés apró ingerköhögés, köpet nélkül. Sokszor jelentkezik bizonytalan mellkasi fájdalom. Ahogy a betegség folyamata halad előre, a tünetek is egyre súlyosabbak lesznek: az ajkak elkékülhetnek, a körmök óraüveghez, az ujjak dobverőkhöz hasonlókká válhatna.
A tüdőfibrózis okai
A betegben való kialakulását, az esetek közel felénél vissza lehet vezetni valamilyen ismert tényezőre. Súlyos fertőzést követően vagy azt kísérően is megjelenhet, főleg influenza okozta vagy bakteriális lebeny tüdőgyulladás esetén.
Sokszor foglalkozási ártalomként kialakult tüdőelváltozás formájában találkozunk vele, mint különböző anorganikus (kvarcpor, azbesztpor) és szerves porok (pamutpor), különböző gázok (nitrogén, kén), füstök, gőzök (tisztítószerek, sósav), hajlakk vagy gyomirtó permet hosszantartó, nagy mennyiségű belélegzése után.
A tüdőfibrózis kivizsgálása
A mellkas röntgenfelvételén jellegzetes kép látható, kiegészíthető még mellkas CT vizsgálattal is. Légzésfunkciós vizsgálat során tüdőtérfogat csökkenés értékeit (restriktív ventilációs zavart, csökkent diffúziós kapacitást) találjuk. A kivizsgálás része a hörgőtükrözés, mellyel a hörgőrendszer állapotáról kapunk képet.
A biztos diagnózis azonban csak szövettani vizsgálattal állítható fel, amelyet vagy a hörgőtükrözés során elvégzett mintavétellel, vagy műtéti körülmények között történő tüdő biopsziával lehet elérni.
A tüdőfibrózis kezelése
Először is tisztázni kell a kiváltó okot, illetve a betegség kiterjedését, és a beteg általános állapotát. Ismert ok esetén az oki terápia az első, vagyis pl. a porok kiiktatása, foglalkozásváltás, fertőzések megfelelő kezelése.
Elsődleges (idiopathiás) tüdőfibrózis esetén elsőnek alkalmazott gyógyszer a kortikoszteroid, melyet először nagy dózisban lökésterápiaként adunk, majd az adagját fokozatosan csökkentve lassan elhagyjuk.
| Immunszupresszívek is segíthetnek |
| Ha a szteroidos kezelés nem hoz javulást, megpróbálkozhatunk erősebb hatású immunszuppresszív szerek (a szervezet immunválaszának csökkentése külső beavatkozással) alkalmazásával. |
A tüdőfibrózis szövődményei és kimenetele
A tüdőfibrózis talaján gyakoribbá válhatnak a fertőzés okozta hörgő- és tüdőgyulladás, illetve heveny vagy idült légzési elégtelenség alakulhat ki.
A betegség lefolyása egyénenként változó: lehet több évig stagnáló, vagy hirtelen romló, és akár 4-6 éven belül halálhoz is vezető. A megfelelően alkalmazott kezeléssel azonban a folyamat lassítható, a tünetek enyhíthetőek.
