Vitaminbevitel a tavasz közeledtével: mennyi az annyi?

Nem lehet általánosítani, amikor azt szeretnénk kideríteni, mekkora vitaminpótlásra van szükségünk télen és tavasszal, mert más vitaminigénye van egy egészséges és egy beteg gyermeknek, illetve felnőttnek, várandós nőnek, idős embernek, vagy éppen sportolónak. Egy biztos, indok nélkül felesleges a megadózis rendszeres bevitele.

Amennyiben egészségesek vagyunk, kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozunk, akkor a legtöbb vitaminhoz könnyen hozzájutunk a különböző élelmiszerekből, zöldségekből és gyümölcsökből. Télen és a tavasz kezdetén sajnos korlátozottak a lehetőségeink a friss zöldségek és gyümölcsök tekintetében. Mivel ilyenkor az időjárás és a nappalok hosszúsága sem kedvező, fáradékonyabbak vagyunk, és hajlamosabbak leszünk a depresszióra. Ezt “súlyosbíthatja”, ha D- és C-vitaminban, illetve omega-3 zsírsavakban is szegényes a táplálkozásunk - mondja Györki Niké dietetikus, a MDOSZ vezetőségi tagja.

A természetes vitaminforrás

• A-vitamin és előanyaga, a karotin - megtalálható a sárgarépában, a sóskában és a májban.
• D-vitamin - a csukamájolajban és a többi halolajban, valamint némelyik gombában, a tojásban és néhol a tejben.
• E-vitamin van a növényi olajokban, a tojásban vagy a gabonacsírában.
• K-vitamin például a káposztában, a búzakorpában és a májban.
• C-vitamint találunk a zöldpaprikában, a csipkebogyóban, a ribizliben, a citromban és a narancsban, valamint hasznunkra lehet a savanyú káposzta, illetve a különböző házilag eltett savanyúságok is jól jöhetnek ilyenkor. Tudta? A vegyület fémmel érintkezve hőre és a levegő oxigénjére is bomlik. Ezért ajánlott például a csipkebogyót hideg vízben áztatni egy éjszakán keresztül, ha teát készítünk belőle, lefedni, és inkább műanyag kanállal megkeverni.
• És ne feledjük: a B-vitaminok is fontosak - (Tiamin azaz B₁: élesztő, csirkemell, sertéshús - Riboflavin azaz B₂: csirke- és sertésmáj, csiperke gomba - Piridoxin azaz B₆: banán, lazac, rák - Niacin azaz B₃: csirkemell, gomba, lazac - Pantoténsav azaz B₅: borjúmáj, gomba - Biotin: borjúmáj, avokádó - Folsav azaz B₁₁: karfiol, teljes kiőrlésű kenyér - B₁₂: makréla, hering, tyúkmáj, stb.).
• Omega-3 zsírsav-szükségletünket elsősorban a tengeri halak és az olajos magvak segítségével fedezhetjük - tanácsolja Györki Niké dietetikus.

Arról többször vitatkoztak már a hozzáértők, hogy a mai kínálatban jóval kevesebb vitamint tartalmaznak az egyes növények, mint mondjuk 10-20 évvel ezelőtt. Van benne igazság, de azt nem szabad kijelentenünk, hogy azért nem eszünk idény zöldséget és gyümölcsöt, mert úgy sincs benne annyi vitamin, mint régen, így inkább bekapkodok néhány szem étrend-kiegészítőt.

Mitől függ, hogy kell-e külön vitaminbevitel?

Ez függ az ételkortól, a munkavégzéstől, ha valaki például nehéz fizikai munkát végez, vagy sportol, megnövekedhet a vitaminigénye. Növekszik a bizonyos vitaminok és ásványi anyagok iránti szükséglet a terhesség vagy a szoptatás időszakában (kalcium, D-vitamin, folsav, vas, B₆-vitamin). Stresszes időszakban, illetve túlzott alkoholbevitel és dohányzás esetén is több C- és D-vitaminra éhezünk. A menopauza is megváltoztatja a szervezet vitamin- és ásványi anyagszükségletét (D- és E-vitamin, kalcium). Idős korban szükség lehet nagyobb mennyiségű bevitelre, különösen B₁₂-vitaminra, valamint C- és D-vitaminra.

A vízben oldódó vitaminok (B-vitaminok, C) rövid ideig maradnak a szervezetben, a felesleg hamar távozik a vizelettel, vagy izzadás által, ezért pótolni kell őket, akár naponta is. Az egyetlen kivétel a B₁₂-vitamin, amelyet a máj raktározza el - írja dr. Decsi Tamás a Táplálkozási zavarok gyermekkorban című könyvében (Medicina). A vízben oldódó vitaminok esetében ritkán beszélhetünk túladagolásról.

A kritikus C- és D-vitamin

Elégtelen bevitelt állapított meg C- és D-vitaminból, valamint folsavból, kalciumból, szelénből és jódból az EU által finanszírozott EURRECA projekt. A felmérések összehasonlítása D-vitamin-beviteli problémákat tárt fel, bizonyos korcsoportokban jellemző még az ásványi anyagok alacsony bevitele (British Journal of Nutrition - 2012).

A vitaminhiány nem egyes szervek, hanem az egész szervezet működésének zavarát okozza, amelynek a hiánybetegség a legsúlyosabb megnyilvánulása. Kiváló példa erre a C-vitamin, amelynek túlzott hiánya skorbutot okozhat. A kutatások kiderítették, hogy már napi 15 mg C-vitamin elegendő a betegség minden látható jelének megakadályozásához - írja Ulla Unger-Göbel a „Vitaminok” című könyvében. A hiánytünetek - így egyebek mellett az érzékeny nyálkahártya, alvászavar, visszértágulat - elsődleges oka a nem megfelelő táplálkozás, a kevés friss gyümölcs- és zöldségbevitel, illetve a túl sokáig főzött étel, amely ugye árt az értékes vitaminoknak.

A legtöbb kutatás a C-vitamin hatásával kapcsolatos

Dr. Erdei Anna immunológus a WEBBeteg.hu portálnak elmondta: egy nagyon fontos vitaminról van szó, antioxidáns, amely számos, már bizonyított hatással bír például különböző enzimreakciókban. Mivel a C vitamint az emberi szervezet nem képes előállítani, fontos a rendszeres bevitele, amit normális táplálkozással (friss gyümölcs, zöldségfélék fogyasztásával) elérhetünk.

Az immunológus elmondta azt is: azt már tudjuk, hogy a fokozott C-vitamin bevitellel nem előzhetőek meg a megfázásos megbetegedések, de vannak arra utaló eredmények, hogy a C-vitamin csökkenti ezek súlyosságát és lerövidíti a betegség időtartamát. Azonban azt, hogy pontosan hogyan, milyen sejtekre hatva befolyásolja az immunrendszer működését, még ebben az esetben sem ismert. A legtöbb kutatás éppen a C-vitamin hatásával kapcsolatos, de még erről sem születtek egyértelmű eredmények, nem jelentek meg bizonyító erejű publikációk jelentős szaklapokban.

C-vitamin: 100 vagy 1000 mg?

Arról megoszlanak a vélemények, hogy mekkora az ajánlott C-vitaminbevitel napi dózisa, az OÉTI ajánlása felnőttek számára 80 mg, a beviteli referencia értékeket (RDA) a Magyar Élelmiszerkönyv ide vonatkozó előírása alapján adták meg. Az imént már említett Ulla Unger-Göbel, a „Vitaminok” című könyvében13 éves kor felett 100 mg-ot javasol, Prenticet és munkatársait idézve dr. Decsi Tamás gyermekorvos az egészséges gyerekeknek 50-100 mg-ot ajánl (napi referenciabevitel). Csak megjegyezzük: Szent-Györgyi Albert naponta 1000 mg-ot szedett belőle (a professzornak 1932-ben sikerült 500 mg C-vitamint (hatóanyaga az aszkorbinsav) kivonnia paprikából, 1934-ben beindult a C-vitamin ipari mennyiségű előállítása növényekből, 1937-ben Nobel díjat kapott a C- vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért).

Dr. Decsi Tamás „A gyermekgyógyászati táplálkozástudomány kihívásai a XXI. század elején” című munkájában arról ír, hogy napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a bevitel felső küszöbértéke, amely azt a maximális tápanyagbevitelt határozza meg, ami alatt a csoport szinte minden tagja még védett a túlzott tápanyagbevitelből fakadó kockázattal szemben. Ez a felső határ leginkább a zsírban oldódó vitaminoknál van megadva, a vízben oldódó vitamin-feleslegek ugyanis kiválasztódnak főként a vizelettel.

A C-vitamin esetében az OÉTI ajánlása 1000-2000 mg felnőtteknél (útmutató érték - G, illetve a legfelső biztonságos szint/tolerálható felső beviteli szint - UL). Vannak olyan ajánlások - leginkább a nem patikában kapható készítmények gyártóitól - amely a C-vitamin esetében 2000-3000 mg-ot javasol. Az OÉTI által javasolt felső értékek nem jelentenek kockázatot. Az említett honlap kiemeli: étrend-kiegészítőkben és dúsított élelmiszerekben megengedhető maximális vitaminmennyiség önmagában semmiképp sem lépheti túl az UL értéket, amely a C-vitamin esetében 2000 mg naponta.

Felesleges a túl nagy dózis

A betegségek idején megemelkedik ugyan a C-vitaminszükséglet, de nem több ezerszeresére. Amennyiben valakinek a betegsége idején nincs étvágya, vagy eleve nem eszik változatosan, az ő esetében szóba jöhet a vitamin-kiegészítés, de nem túlzottan nagy mennyiségben - hangsúlyozza a dietetikus, aki elmondta azt is: étrend-kiegészítő formájában amúgy sincs túl sok értelme megadózist bevinni. A vivőanyagok megterhelik ugyanis a vesét, ráadásul nem is úgy hasznosul, mint a zöldségekben, gyümölcsökben található C-vitamin.

D-vitamin: 1500-2000 NE

A D-vitamin mennyiségét korábban felülvizsgálták és magasabb beviteli étéket állapítottak meg, mint mondjuk az OÉTI által javasolt - mondja Györki Niké dietetikus. A Magyar Prevenciós Orvos Társaság napi 1500-2000 nemzetközi egység (NE) D-vitamin bevitelét ajánlja táplálék-kiegészítő vagy gyógyszer formájában, ősztől tavaszig. A biztonságos határértékről is ismertek adatok: a felnőttek esetében napi 4000 NE az a mennyiség, amely még biztosan nem okoz gondot a szervezetben.

A D-vitaminról újabban kiderült, hogy a csontképzésen túl más szerepe is van, például annak hiánya összefüggésbe hozható az influenza és más légúti fertőzések kialakulásával.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)