Sófogyasztási szokások: Kóstolás nélkül sózunk?
megjelent:
Egy kutatás, melyet a Nemzetközi Táplálkozástudományi Szövetség (IUNS) és az Unilever tudósai vezettek, globálisan tekinti át a sófogyasztási szokásokat. A kutatás a fogyasztók megfigyelésén és kikérdezésén alapult.
Orvosilag megalapozott, hogy a sófogyasztás csökkentése fontos szerepet játszik a magas vérnyomás betegség és a szív- és érrendszeri kórképek rizikójának csökkentésében. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint a napi maximális sóbevitel, felnőttek esetén nem haladhatja meg az 5 grammot.
Ennek ellenére a sóbevitel az egész világon, jóval az ajánlott mennyiség felett van. Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek a sóbevitel csökkentésére irányuló népegészségügyi stratégiák a különböző országokban, fontos megérteni a nemzetek sózási szokásait.
Az egészségfejlesztési stratégia részeként a kormányoknak és a nem kormányzati szervezeteknek ki kell dolgoznia olyan helyi edukációs és motivációs stratégiákat, melyek hatékonyan hozzájárulnak a sóbevitel csökkentéséhez a nemzeti társadalmakban.
Öt kontinens, nyolc ország
A nemzetközi tanulmány öt kontinens nyolc országa (Németország, Ausztria, USA, Magyarország, India, Kína, Brazília és Dél-Afrika) átlag populációjának sófogyasztással kapcsolatos magatartását, viselkedését és szokásait vette górcső alá. A kutatásban részt vevő 6987, 18 és 65 év közötti férfi és nő egy széles körű, on-line kérdőívet töltött ki, a saját sóbevitelével és az ehhez kapcsolódó szokásaival kapcsolatban.
A tanulmány fő megállapítása az volt, hogy a sóbevitel csökkentésének fontosságát és egészségmegőrzésben játszott szerepét a résztvevők ismerik, azonban többségük mégsem tudja a napi ajánlott bevitel maximális mértékét, illetve nincs tisztában napi étrendjének sótartalmával, annak forrásával.
Bár jelenleg világszerte még minden harmadik ember nem foglalkozik sófogyasztásának csökkentésével, a jó hír az, hogy a többség tudni akarja, miért negatív hatású egészségére a fokozott sófogyasztás, illetve érdekli az is, hogy hogyan tudná csökkenteni mindennapi sóbevitelét - állapította meg Dr. Feunekes, az Unilever elnöke.
A résztvevők saját magukat tartották felelősnek sóbevitelükért, ugyanakkor tudatában voltak az élelmiszeripar felelősségének is. A tanulmány kimutatta, hogy a vizsgált területeken a sóbevitel közel 70 százaléka származik vásárolt ételekből (42 százalék Indiában, 83 százalék az USA-ban). A sóbevitel többi része az ételek előkészítése során, illetőleg asztali sóhasználattal kerül az étrendbe.
A tanulmány jó alapot szolgáltat arra, hogy a nemzeti szokások feltérképezésével sikerüljön olyan stratégiákat kidolgozni, melyek helyi szinten hozzájárulnak a sóbevitel csökkentéséhez.
Kóstolás nélkül sózunk?
A kutatás hazai résztvevőinek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem ismerte a sóbevitelre vonatkozó ajánlásokat, 31 százaléka rosszul tudta az ajánlott napi mennyiséget, és mindössze 9 százalék tudta helyesen az ajánlás mértékét.
Arra a kérdésre, hogy kóstolás nélkül mindjárt sózza-e az asztalra került ételt a magyar résztvevők 18 százaléka válaszolt mindig, vagy gyakran jelzővel, míg 69 százaléka a magyaroknak sosem, vagy ritkán nyúl a sótartó után kóstolás nélkül. A megkérdezettek 13 százaléka vallotta azt, hogy néha akkor is sóz, ha még nem kóstolta meg az ételt.
Miért káros az emelt szintű sófogyasztás? - Online közösségi oldalakról tájékozódnánk?
A sóval és hatásaival kapcsolatban a magyarok 49 százaléka arra kíváncsi, hogy melyek azok az ételek, amelyek a legfőbb sóbeviteli forrást jelentik étrendünkben. Sokan, 44 százalék szeretné tudni, hogy miért hat negatívan az egészségre az emelt szintű sófogyasztás.
A megkérdezettek több mint 40 százaléka szeretne arról informálódni, hogyan tudja étrendjében csökkenteni a só mennyiségét, illetve 44 százalék kíváncsi arra, hogy a főzés során hogyan lehet kevesebb sót használni, úgy hogy az étel ízletes maradjon.
A lakosság 34 százaléka egészségügyi szereplők (orvosok, dietetikusok stb.) útján szeretne tájékozódni a só hatásaival kapcsolatban, míg 32 százalék olvasna szívesen ugyanerről az élelmiszerek csomagolásán és címkéjén. Az élelmiszergyártó cégektől mindössze 10 százalék fogadna szívesen erről a témáról információt.
Érdekes kérdése volt a kutatásnak, hogy milyen média útján tájékozódnának szívesebben a só egészségügyi hatásairól a megkérdezettek.
A magyarok 32 százaléka jelölte meg kedvelt információs csatornaként az online közösségi oldalakat, míg a televíziót mindössze 28 százalék favorizálta, az újságokat 12 százalék, a magazinokat pedig csak 8 százalék említette.
(Fordította: Magyar Zsuzsanna, újságíró-szerkesztő, Lektorálta: Dr. Osikóczki Orsolya)
