Lehet-e okos a magyar egészségügy?

Egyre gyakrabban találkozhatunk az mHealth kifejezéssel, de tudjuk-e pontosan mit jelent? Mire használhatjuk? Miért lesz jobb tőle az orvosi ellátás? Van-e hátránya? A témáról Dr. Bálint Botondot, a Magyar Rezidensszövetség budapesti titkárát, a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület egyik alapítóját kérdeztük.

Elég „okos” a magyar egészségügy az mHealth módszerhez?

Rendkívül inhomogén a rendszer, és ez igaz orvosra és betegre egyaránt. Nagyon nehéz egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mennyire használják majd és mikor a modern IT megoldásokat a magyar egészségügyben. Sok beteg már most is mindent az okostelefonján és a weben old meg, míg mások még nem is fogtak a kezükben ilyen eszközöket.

Az orvosok között is hasonló a helyzet. A hazainál a legtöbb fejlett piac ellenben jóval homogénebb; jellemzően a Skandináv országokat vagy az Egyesület Államokat szokás mintaként emlegetni, ezeken a területeken nagyon befogadóak az emberek ezekre a technológiai újdonságokra (legyen az orvos vagy beteg). Itthon biztos, hogy lassabb lesz a folyamat, de a trend abszolút egyértelmű: a telekommunikáció, az energetika és a szórakoztatóipar után most az egészségügy a következő iparág, ahol a legmodernebb IT technológiák megjelennek.

Tudomásunk szerint állami oldalon is indulnak, illetve már el is indultak komoly beruházások a területen, aminek mi magunk is nagyon örülünk. A téma aktualitása miatt pont ezért egyesületünkkel, a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesülettel mérföldkőként tekintünk az általunk megrendezésre kerülő május 28-i első hazai mobile health konferenciára. A rendezvényünkön a fenti kérdések mellett sok más szemszögből is körbejárjuk majd ezt a témát. A konferencia részletei elérhetőek az egyesületünk honlapján is.

Mennyire megvalósítható ez? Gondolok itt az idősebb korosztályra.

Továbbra is tartom, hogy a ez részben földrajzi lokalizációtól is függ, hazánk pedig egyelőre nem jár élen ebben a kérdésben. Emellett az egyik legnagyobb gond, hogy pont ez egészségügyi ellátórendszerek legnagyobb fogyasztói a krónikus betegek, egyben ők azok, akik általában idősebbek és rosszabb állapotúak, így jellemzően kevésbé használják a modern megoldásokat.

Ez azt jelenti, hogy igen sok ember eshet ki a potenciális felhasználói körből, de ne felejtsük el, hogy ezek a megoldások több millió embernek továbbra is hatékonyabb gyógyulást, életmód-menedzsmentet jelenthetnek. Az az életkor, amikor okoseszközöket használunk, egyre inkább kitolódik, így a mai 50-55 éves már képes lesz idős korában is a megfelelő technológiák használatára. Az idő tehát nekünk dolgozik.

Mi a hátránya?

A hátránya ugyanaz, mint ami az előnye is. A beteg szerepe felértékelődik, a technológia otthonunkba költözteti az egészségügyet, ami véleményem szerint mindenképp jó, de ez jóval nagyobb felelősséggel is jár!

Sokkal jobban oda kell(ene) figyelniük a betegeknek arra, hogy megismerjék saját betegségüket, hogy milyen életmódot választanak, illetve mennyire tartják be az adott terápiás tervet. Ha függetlenedni akarunk az orvostól a kórháztól, a szakrendelőtől, akkor ebben igenis sokat tud segíteni az mhealth eszköztára, azonban a beteg aktív hozzájárulása, erőfeszítése nélkül nincs előrelépés.

A másik hátránya, hogy korlátozott a hozzáférhetőség a technológiákhoz. Nyilvánvaló, hogy az idősebb, illetve rosszabb anyagi helyzetben lévő lakosság kevésbé van felkészülve a mobil egészségügyben rejlő lehetőségek kiaknázására, ugyanakkor ez újabb indok arra, hogy csökkentsük a digitális írástudatlanságot, és növeljük az okoseszközök, valamint az internet hozzáférés elterjedését az elmaradottabb területeken is. Az adatkezeléssel és tárolással kapcsolatos jogi szabályozói környezet megteremtése inkább egy megoldandó feladat, mint valódi hátrány.

A Laborom nevű alkalmazás is egy mHealth-es kezdeményezés, milyen céllal jött létre?

A laborom alkalmazást azzal a céllal hoztuk létre, hogy megmutathassuk, milyen potenciál rejlik a mobil health megoldásokban, és egy olyan eszközt adjunk a betegek kezébe, amellyel valóban aktív részese lehet saját gyógyulásának, és könnyebben követhesse saját állapotát.

Célunk elsősorban a hatékonyabb gyógyulás, és ezzel a hatékonyabb egészségügyi rendszerek elősegítése. Az alkalmazás lényege, hogy a beteg maga menedzselheti egészségügyi adatait, eredményeit és saját méréseit. Az alkalmazásba regisztrálva egy saját fiókba lépve a felhasználó rögzítheti a saját vérnyomás- és vércukorméréseit, súlyát, laboreredményeit, gyógyszerezését, valamint információt kaphat a laborértékek jelentéséről, a normálértékekről és figyelmeztetőt állíthat be gyógyszereihez. Mindezeket az adatokat a rendszer vizualizáltan, jól érthetően meg is jeleníti a felhasználó számára.

Szeretnénk egy olyan komplett, személyre szabott betegkartont létrehozni:

• amit a betegek bármikor, bárhonnan elérhetnek akár okostelefonról, tabletről vagy webes felületről,
• amit megoszthatnak kezelőorvosukkal és gyorsabbá, hatékonyabbá teheti az ellátásukat és gyógyulásukat.

Kiknek köszönhetjük a Laborom alkalmazást?

A Laborom alkalmazás illetve a Laborom platform alapötlete a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesületnek köszönhető, innen vált ki, mint saját projekt. Egy szűk, de nagyon erős csapattal dolgozunk, jelenleg android és iOS platformra fejlesztünk, de szerencsére úgy néz ki több lehetőségünk is lesz a közeljövőben a továbblépésre és a bővülésre.

Kiknek ajánlott?

Ha a benne rejlő lehetőségeket alaposan megnézzük, akkor azt mondanám, hogy gyakorlatilag mindenkinek. Igyekeztük úgy összeállítani az alkalmazást, hogy minél szélesebb kör találjon olyan funkciót, amely hasznos lehet számára.

A fő célcsoportnak jelenleg természetesen a krónikus betegeket tekintjük, ha szigorúak akarunk lenni, akkor az okoseszközök elterjedése miatt elsősorban a 60 év alattiakat. Az epidemiológiai adatok szerint így is milliós nagyságrendű betegpopulációról beszélhetünk, de ez a szám egyre magasabb lesz, hiszen az életkor felső határa is kitolódik, és egyre többen használnak okoseszközöket.

Mindenkit buzdítunk arra, hogy próbálja ki ezeket a lehetőségeket, próbálja ki a mi alkalmazásunkat, rendszeresen mérje otthon vérnyomását, vércukrát, súlyát (ha szükséges), kövesse laborértékeit, gyógyszerezését, illetve tájékozódjon saját betegségét illetően.

Számunkra a legfontosabb cél most az, hogy minél több felhasználói visszajelzést gyűjthessünk, hogy lássuk, milyen funkciókra, és hogy van szüksége a betegeknek, hogy tudunk továbbfejlődni. Tervezzük a jövőben például olyan modul bevezetését, amely a hölgyeknek nyújthat segítséget (nőgyógyászati szempontok, terhesgondozás vagy kismama modul).

Nem szeretnénk másokat lemásolni, hanem mi magunk szeretnénk megteremteni a jövő mobil egészségügyi trendjeit. Az ehealth és az mhealth egy kikezdhetetlen, és igen jelentős trend világszerte. Nagyon szeretnénk, ha Magyarország a jövőben ebben a trendben - mint jelentős fejlesztői központ - komoly szerepet tudhatna magáénak. Szerencsések vagyunk, hogy kiváló hazai fejlesztőkkel rendelkezünk, kár lenne kihagynunk ezt a lehetőséget!

(WEBBeteg – Dr. Bálint Botond)