Az év első hőséghulláma a legmegterhelőbb a szervezet számára

A kánikula nem csupán kellemetlenség, hanem közegészségügyi veszély. Hazai vizsgálatok azt mutatják, hogy az első nyári hőséghullám terheli meg a legjobban a szervezetet, és ilyenkor növekszik a legjobban a hőségre visszavezethető halálozás is.

A hőséghullám megterhelő a szervezet számára

A hőségriasztásnak három fokozata van. Elsőfokúra akkor kerül sor, ha a napi átlaghőmérséklet egy napig 25°C fölé emelkedik, a másodfokú esetén legalább három napig 25°C fölötti a napi átlaghőmérséklet, a harmadfokút pedig akkor rendelik el, ha a napi átlaghőmérséklet 27°C fölé emelkedik.

Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A napi átlaghőmérséklet 5°C-os emelkedése az Országos Környezetegészségügyi Intézet korábbi kutatása alapján:

• 10%-al növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát;
• 12%-al a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás (szívinfarktus, stroke) kockázatát;
• 15%-al a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát.

2010-ben például Budapesten 25,5 százalékkal, míg országosan 22,2 százalékkal több halálesetet regisztráltak a hőségriasztások idején.

A szezon eleji hőhullámok halálozási aránya magasabb lehet, mint a későbbi hőhullámok esetében. A szervezetünk kevésbé alkalmazkodik a nagy meleghez, különösen az alapbetegségekkel élők vagy a fizikai adottságaik miatt fokozott rizikóval rendelkezők esetében.

A hőség különösen megterhelő a szívbetegek számára, akiknek a hirtelen hőmérsékletváltozás (pl. klimatizált helyiségből a kánikulai melegbe) is veszélyes, a cukorbetegeknél pedig a dehidratáció okozhat a vércukorszint-ingadozást.

A hőszabályozást befolyásoló tényezők

Az emberek különböző ütemben alkalmazkodnak a hőséghez, életkortól, testi adottságoktól és az életmódtól függően. A szervezet hőszabályozó képességét befolyásolja:

• az életkor - a csecsemők, kisgyermekek és a 60 év feletti idősek különösen veszélyeztetettek;
• a testsúly - az elhízás hatással van az izzadásra és a szervezet hőleadó képességére,
• az általános fizikai erőnlét,
• a várandósság - nő a koraszülés kockázata is, így a várandósok számára különösen fontos, hogy védekezzenek a forróság ellen;
• az egészségi állapot - krónikus betegséggel élők kitettebbek a hőség hatásainak;
• a gyógyszerszedés is - a vérnyomáscsökkentők, vízhajtók, antipszichotikumok befolyásolják a hőháztartást.

Tanácsok a hőség elleni védekezéshez

A külső hőmérséklet emelkedésekor szervezetünk izzadságot termel a maghőmérséklet szabályozására, az elpárolgó izzadtságcseppek ugyanis hűtik a testünket. Egy ponton túl azonban ez elégtelenné válik és belső szerveink egyre inkább felmelegednek. Erre két esetben kerül sor: vagy a meleghatás tart túl sokáig, vagy a kiszáradás miatt csökken az izzadtság mennyisége. Ezért is hangsúlyozzák szakemberek minden kánikula idején a folyadékpótlás fontosságát.

Egyszerű óvintézkedésekkel sokat tehetünk azért, hogy a kockázatokat csökkentsük:

• zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
• érdemes ventilátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
• a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
• éjszaka szellőztessünk;
• fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
• NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
• a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
• hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
• használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
• a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
• sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.

(WEBBeteg, Nemzeti Népegészségügyi Központ)