Ezek a régiós betegségek, egészségügyi problémák

A cukorbetegség leginkább az Észak-Alföldön jelent problémát, agyérbetegségben is az ott élők állnak a legrosszabb helyen. A fővárosban található a legtöbb depresszióval és alkoholproblémával küzdő lakos. A legtöbb doktor az Észak-Alföldön rendel. Górcső alá vettük a KSH adatait.

A magyar lakosság közel kétharmada elégedett volt az egészségével, a férfiak 5 százalékponttal nagyobb arányban, mint a nők – olvashatjuk a KSH Helyzetkép kiadványában. Az idős személyek egyre pesszimistábbak: 16 százalékkal romlott a saját egészségükről alkotott megítélésük.

A 16 éves és annál idősebbek 39, ezen belül a nők 43, a férfiak 35 százaléka számolt be krónikus betegségről, hosszan tartó egészségi problémáról, ugyanakkor csak közel 7 százalékuk, illetve a férfiak 5,9 és a nők 7 százaléka vallotta magát egészségi okból súlyosan korlátozottnak.

A szív és érrendszer betegségei

A felnőtt népesség leggyakoribb egészségi problémája a magas vérnyomás, az EU tagállamait nézve is rossz helyen állunk: a magyar lakosságot sújtja legnagyobb mértékben ez a betegség (az átlag 21, nálunk 32 százalékos az arány). Hazánkat vizsgálva az is kiderül, hogy Észak-Magyarországon nagyobb a hipertónia megjelenésének valószínűsége, mint más régiókban.

Az iszkémiás szívbetegségeket (ischaemia), mint lassan kialakuló, krónikus betegséget vizsgálva kiderül, a Nyugat-Dunántúl mellett szintén jobb helyzetben vannak a Közép-Dunántúlon és a Közép-Magyarországon élők (11–12%), hozzájuk képest az észak-magyarországiak 25–30, a dél-dunántúliak és a dél-alföldiek 40–50 százalékkal vannak nagyobb mértékben kitéve ennek a betegségnek.

Az agyérbetegségek (elsősorban a stroke) az Alföldön okoznak a legtöbb gondot, a lakosság 10 százaléka érintett. Észak-Magyarországon 8, az ország többi részén 6-7 százalék ez az arány.

Cukorbetegség

A hazai felnőtt lakosság 14 százaléka érintett a cukorbetegség valamelyik típusában. A fiatalok között a nők kitettebbek, a leginkább érintett korosztály azonban a 45–54 évesek korcsoportja, különösen a férfiak. A cukorbetegek aránya Észak-Magyarországon a legkisebb (12%), ehhez képest a leginkább érintett Észak-Alföld régióban harmadával több a diabéteszes. A Dél-Dunántúlon és a Dél Alföldön meghaladja a 20 százalékot, Budapesten ez az arány 16 százalék.

Daganatos betegségek

A daganatos betegségek tekintetében Budapest vezet, mögötte szorosan Borsod-Abaúj-Zemplén majd Baranya megye áll. Szomorú tény, hogy a legtöbb vármegyében csaknem megduplázódott a rosszindulatú daganatos betegségek száma, bár ez összefügg azzal is, hogy többen mentek el szűrésre, ahol fény derült a rosszindulatú elváltozásra.

Pszichés betegségek

Becslések szerint Magyarországon a 15 éves és annál idősebb lakosság 8 százalékát érinti a depresszió, 4 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nála fennáll ez a pszichés probléma, amelyben a főváros mellett Észak- Magyarország lakossága mutatkozik a leginkább érintettnek.

Káros szenvedélyek, elhízás

A rendszeresen dohányzók aránya a férfiak körében Észak-Magyarországon a legmagasabb, 37 százalék, a nőknél viszont a dél-dunántúliak vezetnek 33 százalékkal. Naponta legalább 20 szál cigarettát szív a nyugat-dunántúliak 4 százaléka, az észak-magyarországiak, a dél-dunántúliak és az észak-alföldiek 9-9 százaléka.

A rendszeres, az egészségre már veszélyesnek mondható alkoholfogyasztást tekintve a hazánkban élő férfiak a 23. helyen állnak az uniós tagállamok rangsorában, a nők a 9. helyen vannak. A nagyivó férfiak és nők leginkább Budapesten élnek, de igen sok alkoholproblémás férfi található Észak-Magyarországon és Pest vármegyében. Közép-Dunántúlon absztinensebbek a hölgyek, mint másutt.

Fontos írnunk az elhízásról, mint a legtöbb betegséget negatívan befolyásoló problémáról, arányuk az érettségi nélküli középfokú végzettségűek között a legmagasabb (31%) és a diplomásoknál a legkevesebb (18%). Regionális szempontból Budapest és Nyugat-Dunántúl a legkevésbé érintett, itt minden ötödik ember tekinthető elhízottnak, máshol minden negyedik.

Problémák az egészségügyi ellátással

Az Észak-Alföldön és Budapesten volt a legtöbb elmaradt fogorvosi ellátás (4%), a többi helyen ez az arány 2-3 százalék.

A gyógyszerkiváltás az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon jelent leginkább problémát, az országos átlag 4 százalék, az említett régiókban viszont 6-7 százalék az arányuk.

Orvosok, szakrendelések...

40 ezer orvos dolgozott országos szinten 2022-ben, ebből 5748 háziorvos – derül ki a KSH kimutatásából. Budapesten több mint 12 ezer orvos tevékenykedett, ez a szám megegyezik a 2019-es adatokkal, de az előző évhez képest növekedést tapasztalhatunk.

A legkevesebb háziorvos és szakorvos Nógrád vármegyében található, 2022-ben 365-öt számoltak össze, itt némi növekedés tapasztalható, ugyanis 2020-ban csupán 322 orvos állt szolgálatban. Érdekesebb képet mutat a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogy 10.000 betegre hány orvos jut: Budapesten 73, Hajdú-Bihar vármegyében 62, Veszprémben 30, Nógrádban csupán 20 doktor.

A háziorvosok száma tendenciaszerűen csökken: 2022-ben 5748, 2020-ban 5895, 2000-ben pedig 6729 háziorvos tevékenykedett az országban. Egy háziorvosra 13 581 betegforgalom jutott 2022-ben, 2020-ban ez a szám 11 911 volt.

A járóbeteg-ellátásban a beavatkozások száma szinte minden szakmai területen emelkedett 2010 óta, a laboratóriumi közel negyedével, a képalkotói diagnosztikai hetedével – derül ki a KSH adataiból. Az állami szakrendelőkben évente 70 millió megjelenés történik, ez azt jelenti, hogy átlagosan egy beteg 7-szer ment szakorvoshoz, éves szinten ez összesen 2 órát jelent páciensenként. A legtöbb időt érthetően a fogászaton töltünk, majd a belgyógyászat és a neurológia következik, itt átlagban 9 és 6 percet tartózkodunk.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró; Adatok és kép forrása: KSH)