Metformin: új kutatások tágíthatják az alkalmazási lehetőségeket

A metformin a 2-es típusú cukorbetegség első vonalbeli kezeléseként az egyik legtöbbet felírt gyógyszerek közé tartozik. Az újonnan megjelenő kutatási eredmények arra utalnak, hogy a gyógyszer a magas vércukorszint kezelésén túl a jövőben sokkal szélesebb körű esetekben is hatékony lehet.

A metformin javallatainak kiterjesztésére és új irányok feltárására számos vizsgálat zajlik. A hangsúly korábban elsősorban a gyógyszer inzulinérzékenységet fokozó hatásain volt, az elmúlt években azonban több más receptorra gyakorolt feltételezett hatása is a kutatók érdeklődésének középpontjába került. A metformin továbbra is kizárólag a 2-es típusú diabétesz kezelésére kapta meg az engedélyt, azonban olyan betegségek kapcsán is vizsgálják esetleges előnyeit, mint a különböző daganatos megbetegedések, az elhízás, a májbetegségek, a szív-érrendszeri, neurodegeneratív és vesebetegségek.

A metformin feltételezett kedvező hatásai

A metformin elsődleges hatása a vércukorszint szabályozása, részben a máj glükózleadásának gátlásával és a felszívódás csökkentésével, részben az inzulinérzékenység, az inzulinra érzékeny szövetek glukózfelhasználásának fokozásával. A 2-es típusú cukorbetegség szövődményeire gyakorolt hatásának vizsgálata során derült fény arra, hogy a kedvező hatásúnak bizonyult készítmény a daganatos és a szív-érrendszeri betegségek ellen is, a cukorbetegséget megelőző stádiumban (prediabétesz) lévő betegeknél pedig harmadával csökkentheti a diabétesz tényleges megjelenését.

A metformin fő hatásmechanizmusa az adenozin-monofoszfát-aktivált protein-kináz (AMP) aktiválásán keresztül valósul meg, ami az anyagcsere-szabályozás központi útvonala, így több élettani folyamatban is szerepet játszik.

Egy 2023-ban elindított és a tervek szerint 2029-ben lezáruló vizsgálat azt a feltevést vizsgálja, hogy a metformin csökkenti-e az iszkémiás kardiovaszkuláris események (szívinfarktus, agyi infarktus, trombózis, embólia) kockázatát a prediabéteszes és már kialakult koszorúér-, agyi érrendszeri vagy perifériás artériás betegségben szenvedő betegeknél.

Preklinikai és retrospektív klinikai adatokban kutatók azt találták, hogy a metforminnak rákellenes hatása is lehet, de csak akkor, ha a betegek túlsúlyosak voltak. Ennek a feltételezésnek a vizsgálatára egy 2-es fázisú klinikai kutatás azt elemzi, hogy a metformin megelőzheti-e a tüdőrákot a magas kockázatú túlsúlyos vagy elhízott embereknél. A kutatás más daganattípusok, köztük a szájüregi- és az méhnyálkahártya-daganat, valamint az agydaganatok esetében is folyamatban vannak.

A kognitív funkció leépülésének a késleltetése és az Alzheimer-kór megelőzése a metforminnal kapcsolatos kutatások másik frontját jelenti. A feltevés az, hogy az inzulin- és glükózszint javítása az Alzheimer-kór kockázatának csökkentéséhez vezethet. Az eredmények 2026 végére várhatók.

Néhány tanulmány további, a jelenleg jóváhagyott alkalmazáson túli (ún. off-label) indikációban vizsgálja a használatát, beleértve az elhízást, a terhességi cukorbetegséget, az antipszichotikumok okozta súlygyarapodást és a policisztás ovárium szindrómát (PCOS).

Kapcsolódó Így könnyítheti meg a fogyást cukorbetegként

Önmagában nem csodaszer

A metformin ugyanakkor nem csodaszer. A gyógyszer cukorbetegség kezelésében sem hat minden betegre egyformán kedvezően, és leggyakrabban kombinációban, életmódterápia mellett alkalmazzák a vércukorszint szabályozására. A cukorbetegség azonban még gyógyszeres kezelés mellett is csökkenti a várható élettartamot, éppen ezért fontos a diéta és mozgásterápia követése és a betegség rendszeres kontrollja.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a mellékhatások lehetséges kockázatát sem, például a gyomor-bélrendszeri ártalmakat, a hosszú távon jelentkező esetleges B₁₂-vitamin-hiányt, a vázizomzat fejlődésének tompítását és a vesekárosodásban szenvedőknél a tejsavas acidózis (laktátacidózis) ritka kockázatát.

Forrás: DRportal/Medscape