Egészségpénztár vagy egészségbiztosítás: melyik mire jó?
frissítve:
Kétfajta finanszírozási megoldás közül választhatunk a magánegészségügyben: az egyik az egészségpénztári megtakarítás, a másik az egészségbiztosítás. Mi a különbség és melyik megoldás lehet előnyös?
Egészségpénztár és egészségbiztosítás röviden
Egészségpénztári tagsággal meghatározott magánellátási szolgáltatásokat és egészségügyi, egészségmegőrzéssel kapcsolatos termékeket vásárolhatunk az egyéni befizetések vagy a munkáltatói hozzájárulás keretéig. A magán-egészségbiztosítás egy kockázati alapú pénzügyi megoldás, ami a váratlan egészségügyi kiadásokra és az ajánlott szűrővizsgálatokra nyújthat fedezetet. Utóbbit az elmúlt évek tapasztalatai alapján többnyire a nagyobb cégek kötik munkavállalóik számára, ugyanis az egészségbiztosítás fontos előnyt jelenthet a munkaerő megtartásában.
A magán-egészségbiztosítások
Az általános és kötelező egészségbiztosítás az állami ellátást teszi elérhetővé, beleértve az alapellátást, a járóbeteg-szakellátást, kórházi ellátást és a gyógyszerártámogatást. A magánegészségbiztosítás ennek kiegészítéseként köthető, és az államin túl biztosítja a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevételét. A konstrukció lényege, hogy az adott biztosító egy fix biztosítási díj befizetéséért cserébe garantálja az ellátások megszervezését és a szolgáltató felé történő finanszírozását. A finanszírozás kockázati alapon történik, azaz váratlan és nagy költséggel járó betegség esetén a befizetett összegnél nagyobb értékű ellátást is finanszíroz a biztosító, azonban amennyiben erre nincs szükség, a biztosítási díj nem válik a befizető megtakarításává.
A magán-egészségbiztosítások pontos vállalásait és az igénybe vétel feltételeit a szerződés részletezi, ezt érdemes alaposan átolvasni. A finanszírozott szolgáltatások széles körűek, legtöbbször kisebb és nagyobb csomagok közül lehet választani, eltérő díjszabással. Ezek tartalmazhatnak olyan szolgáltatásokat, mint az alapvető labor és diagnosztikai vizsgálatok, évenkénti anyajegyvizsgálat, nőknek citológia, férfiaknak prosztatarák szűrése, második szakvélemény biztosítása, számos orvosi beavatkozás, beleértve meghatározott összegig az egynapos sebészeti beavatkozásokat, sőt jövedelempótló támogatás betegség esetén. A drágább csomagokban már gyógytorna, onkológiai diagnosztika, magánkórházi ellátás finanszírozása akár külföldi intézményben is, továbbá házi vizit is található. További előnyük, hogy rendszerint tartalmazzák a szolgáltatás megszervezésével járó feladatokat is, a várakozási idő pedig magánbiztosítás esetén gyakran rövidebb.
Mivel az egészségbiztosítások csak a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat vállalják, létezhetnek olyan egészségi állapotok, melyek gyógykezelésének finanszírozására a biztosítás nem terjed ki. Ezek köre az adott biztosítástól függően változik, de sokszor nem tartalmazzák az olyan ellátásokat, mint a daganatos betegségek terápiája, a transzplantáció, a dialízis, így ezek rendszerint az állami egészségbiztosítás keretében érhetőek el. Általában nem tartalmazzák a szépészeti beavatkozásokat, a terhességi ellátásokat, a pszichiátriai kezeléseket, továbbá a sportsérülések kockázata esetén is külön biztosítások állnak rendelkezésre.
Az egészségbiztosítást nem csak egyéni ügyfél vagy egy család kötheti, hanem akár cég is a dolgozóik részére. Egyre népszerűbbek ezek a konstrukciók, munkaerő megtartó ereje van, ráadásul biztosítva van a dolgozók évenkénti szűrővizsgálata. A cégvezetők is belátták, hogy a dolgozóik hatékonyságát tudják növelni, amennyiben egészségbiztosítással rendelkeznek.
A magán-egészségpénztárak
Az egyik legnépszerűbb öngondoskodási forma hazánkban az egészségpénztár. Az alapvető különbség az egészségbiztosításhoz képest, hogy ez a juttatási forma tőkefedezeti alapon működik, vagyis az egészségpénztári tag az egyéni pénztári számla aktuális egyenlege terhére gazdálkodhat a megtakarításával. Az egészségpénztárba befizetett összeg a pénztártag megtakarítását növeli, amit saját döntése alapján használhat fel saját maga vagy családja egészségügyi kiadásaira.
Az egészségpénztári befizetés szintén felhasználható magánegészségügyi intézményekben elérhető szolgáltatások finanszírozására, ezenfelül meghatározott gyógyhatású készítmények, babaápolási cikkek vagy gyógyászati célú üdülések is vásárolhatók. A pénztári számla felhasználása tehát kevésbé korlátozott az egészségbiztosításhoz képest, ugyanakkor a pénztártag csak a saját befizetésével gazdálkodhat, azon felül nem jelent pénzügyi segítséget a váratlan kiadásokban. Az egészségpénztárak bár nyújthatnak extra szolgáltatásokat a pénztártagoknak, nem tartoznak felelősséggel az ellátás megszervezéséért.
Az egészségpénztári megtakarítás előnye, hogy a befizetések mellé adókedvezmény jár: az egészségpénztárba befizetett összeg 20 százalékát, jelenleg legfeljebb 150 ezer forintot minden évben visszaigényelhetünk a befizetett személyi jövedelemadónkból. Az egészségbiztosítás megkötéséért nem jár adókedvezmény.
Melyiket válasszuk?
Mindenkinek magának kell mérlegelnie az előnyöket és kockázatokat, és természetesen a kétféle finanszírozási forma egymás mellett is igénybe vehető.
Az egészségpénztár általánosságban akkor jó választás, ha magunk vagy családunk érdekében rendszeres egészségügyi kiadásokra szeretnénk az adókedvezmény kihasználásával félretenni. Előnye, hogy a felhalmozott összeget széles körűen fel lehet használni: egészségügyi szolgáltatás mellett gyógyászati segédeszközöket, gyógyhatású készítményeket, babatápszert is lehet pénztári számlára vásárolni. Az egészségpénztári költések nagyobb részét a gyógyszerek és magánegészségügyi szolgáltatások teszik ki, valamint egyre népszerűbbek az egészséges étrendhez és életmódhoz kapcsolódó költések is.
Az egészségbiztosítás abban az esetben jó választás, ha a váratlan nagyobb egészségügyi kiadásokra akarunk felkészülni, szükség esetén magánorvosi szolgáltatásokat vennénk igénybe, az ellátások mellett pedig például megelőző jellegű szűrővizsgálatokra is elmennénk.
(Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg)
