Őssejtbankok - Mit lehet tudni az őssejtek tárolásáról?

Hazánkban nem működnek ingyenes közösségi őssejtbankok, ezért a szülők, ha gyermekük őssejtjeinek megőrzését szeretnék kérni, magánintézményekbe mehetnek, vagy szükség esetén kell donort keresni. Milyen lehetőségei vannak a szülőknek? Mi történik a levett, majd eltárolt mintával? Milyen betegségek esetében segítenek? A WEBBeteg.hu összefoglalója.

Mi az őssejtbankok szerepe?

Az őssejtek tárolásának célja, hogy a gyermek egy később előforduló súlyos betegsége esetén elérhetővé váljon számára vagy akár testvére számára az életmentő őssejt-transzplantáció. Jelenleg 85 olyan betegséget tartanak számon, amely ezzel a módszerrel gyógyítható. A ma ismert orvosi eljárások közül a vérszegénység egy súlyos formájárare és egyes leukémiákra az őssejt-transzplantáció az egyetlen gyógymód.

Az őssejtkezelés elvégzésére nem csak akkor van mód, ha előzőleg megőriztük a gyermek őssejtjeit, például a köldökzsinór szövetéből vagy a köldökzsinórvérből. Az orvosi terápiában használt őssejtforrás lehet a köldökzsinór (köldökzsinórvérből vérképző őssejteket, a köldökzsinór szövetéből úgynevezett mesenchymális őssejteket nyernek ki), a csontvelő és a perifériás vér. A köldökzsinórból nyert őssejtek tárolásáról a születéskor kell gondoskodni, ugyanakkor a csontvelőből és a perifériás vérből nyert őssejtek felnőtt korban is kinyerhetőek, akár saját célú felhasználásra, akár donorként mások számára.

Amennyiben a tárolás mellett dönt a szülő, egy őssejtbanknak nevezett intézményt kell keresnie még a szülés előtt.

Őssejtbankok pro és kontra

A köldökzsinór-őssejtek tárolásának és transzplantációjának számos előnye van más forrásból nyert őssejtekhez képest.

• Könnyen, nem invazív eljárással gyűjthető, elhanyagolható veszélyt és kellemetlenséget jelent, szemben például a csontvelő-transzplantációs eljárással.
• Gyorsan hozzáférhető megbetegedés esetén, általában 1-2 hét alatt elérhetőek az őssejtek, nem szükséges alkalmas donort keresni. Magyarországon általában találnak donort szükség esetén, ez azonban időigényes, bizonytalansággal járó folyamat lehet.
• Az újszülöttkori őssejtek rendszerint kevesebb károsodásnak vannak kitéve, mint a felnőttkorban kinyerhetőek, amik az évtizedek alatt a környezeti és életmód hatások eredményeként sérülhetnek.
• A beteg saját őssejtjeinél nem áll fenn komplikáció, a kilökődés kockázata, de köldökzsinórvér-őssejtek esetében nem saját felhasználás esetén is alacsonyabb az immunológiai komplikáció rizikója. A donor HLA-A, B, DRB1 6 antigénje közül elég, ha 4 egyezik a recipiensével, így köldökzsinórvér-őssejtek megléte esetén bizonyos esetekben könnyebb az őssejtek felhasználása.

Fontos tudni azt is, hogy az őssejtterápia egyetlen, Európa-szerte és Magyarországon is rutinszerűen alkalmazott területe a vérképzőrendszeri betegségek gyógyítása. Ezen kívül az őssejtek terápiás felhasználása jelenleg nem tekinthető rutin eljárásnak, a legtöbb betegség esetében kutatási fázisban jár az alkalmazásuk.

Kockázat lehet az is, hogy egy genetikai hátterű betegség esetén a tárolt őssejtek is hordozhatják a betegséget okozó genetikai hibát, ezért a beteg őssejtbankban tárolt őssejtjeinek felhasználása nem javasolt. Ilyenkor egy olyan donort kell keresni, aki immunológiai szempontból hasonló, de nem hordozza az örökölt génvariációt.

Hazai helyzetkép

Az őssejtbankoknak alapvetően két típusa létezik a világban. A privát őssejtbankokban a levett őssejtek tárolása és felhasználása személyre szóló, azaz az őssejt tulajdonosa (vagy gondviselője) dönt annak felhasználásáról. A közösségi őssejtbankokban a nyilvántartás és a felhasználás nem személyhez kötött, azaz bárki adományozhat őssejtet és bárki igényelhet is onnan egy anonim donortól származó őssejteket.

Magyarországon nem létezik és nemzetközi szinten sem általános a közösségi őssejtbank. Hazánkban is működnek - nagyobb részt nem hazai központtal - olyan privát őssejtbankok, ahol kérésre és költséges díjazás mellett a szülés után, az újszülött köldökzsinórvéréből sejtszeparátorok segítségével, laboratóriumi körülmények között kivonják az őssejteket és eltárolják a mintákat hosszú évekre.

Magyarországon 2004 óta foglalkozik köldökzsinórvér eredetű őssejtek fagyasztásával és tárolásával a KRIO Intézet, ami a FamiCord Csoport nevű nemzetközi hálózat tagja, továbbá jelenleg elérhető a Future Health Biobank hasonló szolgáltatása.

A Cryo-Save 2020-ban felszámolás alá került, meg is szűnt a tevékenységük, az általuk korábban levett és eltárolt őssejt minták a FamiCord Zrt. varsói központjába kerültek, így ott férhetnek hozzá a szülők. A Humancell Technology Kft. is befejezte egészségügyi tevékenységét, új pácienseket és ügyfeleket nem fogad.

Magyarországon a magas díjszabás miatt kevesen élnek a lehetőséggel. Mint megtudtuk, nem csupán hosszú távú, egyösszegű tárolási díj fizetésére, hanem akár évenkénti díjfizetésre is van lehetőség, ráadásul van mód részletfizetésre, sőt, egészségpénztári elszámolásra is.

Ha valaki őssejtdonor lenne, a területileg illetékes vérellátó szolgálatnál jelentkezhet.

Őssejt tárolás: a folyamat lényege

A csecsemő születése után a köldökzsinórból nyerik ki a mintákat, majd ezeket tárolják fagyasztással, ezt követően, mint egy bankból, bármikor felhasználhatóak. Előnyük, hogy képesek szövetté alakulni, így például szerv pótlására alkalmasak.

• A köldökzsinórvér levétele a szülők és az őssejtbank között létrejött szerződés keretében a szülést vezető választott orvossal történik.
• A szülészorvos gondoskodik arról, hogy a szülést követően az elkötött köldökzsinórt fertőtlenítsék, majd a köldökzsinórvért levegyék, ennek mennyiség 40–150 ml közötti.
• A vérgyűjtő zsákban általában elegendő mennyiségű véralvadásgátló (CPD) található, így nincs szükség pótlásra.
• A későbbi felhasználás szempontjából nagyon fontos a minél tökéletesebb kinyerés.
• Kiemelt jelentőségű a megszúrandó köldökzsinór-szakasz gondos fertőtlenítése az esetleges bakteriális fertőzés elkerülése érdekében.

A köldökzsinórvér feldolgozása steril laboratóriumban történik a szülést követő 48 órán belül. A feldolgozás során az értékes magvas sejtállományt szeparációs eljárással koncentrálják, fagyasztásra a transzplantációra alkalmas sejtállományt készítik elő. A fagyasztás az úgynevezett vapour phase technológiával történik, a mínusz 180 fokos, folyékony nitrogén gőznek köszönhetően a sejtekben gyakorlatilag leállnak az anyagcsere folyamatok, így minőségi romlás nélkül tárolhatóak el.

A tapasztalatok alapján egy újszülött köldökzsinórvérének őssejtjei 20 éves megfelelő tárolás után is alkalmassá válnak bizonyos vérképzőszervi betegségekben sejttranszplantációra.

A köldökzsinórvér felhasználási lehetőségei

A köldökzsinórvérből nyert őssejteket leggyakrabban vérképző céllal alkalmazzák például a leukémia, a nyirokrendszer daganatos megbetegedései, azaz a limfómák, illetve a súlyos immunhiányos betegségek kezelésében.

Először 1988-ban, Franciaországban alkalmaztak sikeresen köldökzsinórvér őssejteket egy úgynevezett Fanconi-anémiában szenvedő gyermek esetében, őt az újszülött testvérétől származó minta segítségével gyógyítottak meg. A kezdeti években, 1998 és 2014 között 10 954 esetben történt köldökzsinórvérből származó őssejt-transzplantáció Európa 54 országban, több mint 90 százalékban nem rokontól származó mintát használtak fel a kezelés során - derül ki az Eurocord adataiból.

Köldökzsinórvér-őssejtekkel hazánkban is legálisan, nemzetközileg elfogadott szakmai irányelvek és protokollok alapján kezelhetőek a különböző betegségek. Autológ őssejt-transzplantációt végző központ hazánkban 5 helyen található: a Dél-pesti Centrumkórházban, a Semmelweis Egyetemen, Debrecenben, Pécsen és Szegeden. Évente több mint 300 ilyen beavatkozást végeznek, ezek zöme vérképző őssejtátültetés, amelyek elvégzése ma már rutin feladatnak számít.

Az őssejtek klinikai felhasználása kizárólag egészségügyi szolgáltatás formájában valósulhat meg, amely hatósági engedélyhez kötött tevékenység és a NEAK szigorúan limitálja a Magyarországon évente elvégezhető, államilag finanszírozott őssejtbeültetések számát. A módszer transzplantációnak minősül, amelynek szigorú szabályai vannak és a 287/2006. (XII. 23.) kormányrendeletben rögzítettek.

WEBBeteg - Tóth András, újságíró