Mi történik a holttesttel?
frissítve:
Egy ember a hozzátartozójának a halálakor nem azzal foglalkozik, hogy mi történik a holttesttel, hanem legfőképp az elhunyt személy békés-nyugodt eltemetése az elsődleges. Ám a gyász enyhültével esetleg már sokan elgondolkodtak azon, hogy amikor valaki meghal a kórházban vagy kórházon kívül - legyen ez magánterületen, közterületen - hova kerül a holtteste, hol és hogyan őrzik? Mi történik vele?
| „A halál törvény, nem büntetés.”- L. A. Seneca |
A halál elsődleges értelmezésben biológiai esemény, az a folyamat, mikor az élő szervezet komplex működése leáll - olvasható a Wikipédia oldalán. A laikusok általában könnyűnek vélik ennek megállapítását, ám törvény rögzíti, hogy ki(k), milyen paraméter(ek) teljesülése mellett mondhatják ki a halált mint „diagnózist”. A halál tényét egy orvos vagy egy mentőtiszt állapíthatja meg, míg a halott vizsgálata kizárólag orvosi feladat, amelyről egy bizonyítványt állítanak ki. Szükségesség vagy rendkívüli halál esetén az orvos kezdeményezheti a hatósági boncolást, amikor a holttestet a legközelebbi patológiai intézetébe szállítják. A legtöbb helyen a patológus és segédje (ún. boncmester) boncolja a halottat.
| Tudta? |
| Napjainkban rutin műtétként végzik a következő szervek transzplantációját: szív, vese, tüdő, máj, hasnyálmirigy, bőrátültetés (plasztikai sebészet). |
Kérdések és válaszok a boncolásról
Kit boncolnak, kit nem? Ezt mi alapján, s legfőképp ki dönt e felől? Kötelezően figyelembe kell venni, hogy az elhunyt területi vagy klinikai/kórházi halott? Mit jelent az, hogy területi?
A klinikán/kórházon kívüli halottat hívjuk területi halottnak, ez bekövetkezhet köz- és magánterületen egyaránt. Ilyen esetekben elsődlegesen ki kell zárni az idegenkezűséget, ha ez nem dönthető el egyértelműen, avagy egyértelmű az idegenkezűség (lőtt seb, vágott seb, fojtogatás nyomai nyakon stb.), akkor haladéktalanul az igazságügyet kell értesíteni az esetről, és igazságügyi vizsgálatot kell elrendelni.
A boncolást nem csak igazságügyi vizsgálatkor végzik el, hanem minden olyan esetben, amikor a halál nem a gondozó klinikán, kórházban következik be – ilyen esetben mindig kötelezően végeznek boncolást. A kórházban és klinikán bekövetkező halál esetén azért végeznek boncolást, hogy a halál közvetlen kiváltó okát megtudják. Ilyen esetben, viszont van beleszólása a hozzátartozónak a boncolást illetően, mivel folyamatos kórházi kezelés és megfigyelés alatt exitált a beteg.
| Gondoljon bele! |
| Ha van egy olyan halott ember, akinek transzplantálható, egészséges szervei vannak, és van egy olyan beteg, akinek azon kadáverből (holttest) kivett szervek megmenthetik az életét, akkor miért ne tenne meg mindent a transzplantációs sebész, hogy a még élő beteg életét megmentse, javítsa. |
Életeket mentő szervek
A szerv- és szövettranszplantáció gyakorlata és alkalmazása nem rendelkezik nagy múlttal, ám nagyon gyors fejlődést látni e szakmában. Ez a lehetőség sokat javított a súlyos betegek életkilátásain, akiket ezzel meg lehet menteni, vagy ha teljes gyógyulás nem is érhető el, jelentősen sokat lehet javítani az életkilátásukon. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem minden súlyos beteg élete menthető meg szövet- és szervtranszplantációval.
Az Egészségügyi törvénykönyv értelmében a betegnek joga van arra, hogy halála esetére a holttestét érintő beavatkozásokról rendelkezzen, így akár meg is tilthatja, hogy holttestéből szervet vagy szövetet távolítsanak el (pl.: átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás, oktatás céljából).
Míg élő ember esetén külön írásbeli engedély szükséges a szervek, szövetek felhasználásához, addig egy halott ember esetén csak akkor nem használhatóak fel ezek a testrészek, ha azt az elhunyt egy nyilatkozatban megtiltotta.
Patológusképzés Magyarországon
Magyarországon négy város négy egyetemén (Budapest, Szeged, Debrecen és Pécs) folyik orvosképzés. A hat éves képzés harmadik évében tanulnak a hallgatók patológiát. Az egy év patológiaoktatásnak nem az a célja, hogy az orvostanhallgatókból patológusokat képezzenek, hanem az, hogy biztos alapot nyújtsanak a későbbi tanulmányokhoz. Ezen intézetekben nem kötelezik a hallgatókat a szervek felboncolására, de magabiztosan kell tájékozódniuk az egyes szerveken, s ezt vizsgán prezentálniuk is kell.
A bonctermi gyakorlatokon alapvető előírás, hogy a holttest méltóságát tiszteletben tartsa az oda belépő medikus, ez az egyes intézetek házirendjébe van foglalva. A halott szerveit - általában a halál bekövetkezte után 3-4 nappal - szakszerűen, patológus jelenlétében boncolják a hallgatók, majd átadják a halottat temetésre (sajnos ez néha 5-6 napig is elhúzódhat, ugyanis sok esetben túlterheltek a patológiai intézetek).
| A boncolás jogszerűsége |
| A boncolás jogszerűségét az Egészségügyi törvénykönyv paragrafusa biztosítja, mely szerint - oktatási célból - orvos, orvostanhallgató, más egészségügyi szakképzésben vagy egyéb képzésben részesülő személy is jelen lehet, ha a vizsgálaton való részvétel a tananyag részét képezi. |
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Holányi Péter
