A hőháztartás zavarai kánikula idején
frissítve:
A testhőmérséklet emelkedését és így a hőleadás fokozódását alapvetően két mechanizmus okozhatja: a fokozott hőtermelés, illetve a magas külső környezeti hőmérséklet. Ilyen esetekben a hőleadás legnagyobb része párologtatással, pontosabban verejtékezéssel történik.
Két millió éve Földünk klímáját jégkorszakok és több tízezer évig tartó felmelegedések periodikus váltakozása jellemzi. A legutóbbi jégkorszakot követő klímaváltozás tette lehetővé az emberiség elterjedését, civilizációnk virágzását, fejlődését.
Földünk klímája azonban nem állandó, az évezredek, sőt, évtizedek során folyamatosan változik. A XX. században, illetve napjainkban zajló iparosodással, valamint a benzinüzemű járművek elterjedésével Földünk klímája néhány évtizeden belül szemmel látható, felgyorsult, globális változáson ment és megy keresztül (üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonlyuk, sarki jég olvadása, óceánok szintjének emelkedése, stb.), mely a közeljövőben beláthatatlan következményekkel járhat (egyes területek elsivatagosodásából, más területek elárasztásából adódó tömeges népvándorlások).
A globális felmelegedésből adódóan a Föld átlaghőmérsékletének néhány fokos emelkedésével egyes betegségek, tünetek (meghűléses kórképek, légzőszervi gyulladásos megbetegedések, asztmás rohamok, reumás ízületi fájdalmak, depresszió) gyakoriságának csökkenésével, ugyanakkor más betegségek (emésztőszervi megbetegedések, szív- és érrendszeri betegségek) gyakoribbá válásával, vagy súlyosbodásával számolhatunk.
A stabil testhőmérséklet fenntartása alapvetően két tényező egyensúlyának függvénye. Az egyik szervezetünk anyagcsere-folyamataiból adódó hőtermelése, a másik pedig a környezetünk felé történő hőleadás. Ezen egyensúly bármely irányú eltolódása a szervezetre nézve káros következményekkel járhat.
| Kikre figyeljünk különösen? |
| A hőháztartás zavaraira leginkább hajlamosító tényező az életkor (csecsemők, kisgyermekek, illetve az időskor), bizonyos gyógyszerek szedése (antipszichotikumok, vízhajtók, vérnyomáscsökkentők), valamint egyes megbetegedések (szív- és érrendszeri betegségek, pajzsmirigy-túlműködés, alkoholizmus, stb.). Főleg ezekben az esetekben különös figyelmet kell fordítani a megfelelő só- és folyadékpótlásra, valamint a közvetlen napsugárzásból és a túlzott felmelegedésből adódó káros hatások elkerülésére, így a napvédő krémek, a fejfedő használatára, az árnyékban tartózkodásra vagy a szellőzés biztosítására. Egészségkárosodás, melegártalom gyanúja esetén azonnal orvosi segítséget kell kérni! |
A hőleadás szabályozása
A hőleadás tekintetében négy alapvető fizikai szabályozó mechanizmus létezik: a hősugárzás (radiáció), a hővezetés (kondukció), a hőátadás (konvekció) és a párologtatás (evaporáció/perspiráció).
Nyugalmi állapotban, közömbös külső környezeti hőmérsékleti viszonyok mellett a hőleadás 65 százaléka sugárzással, 15 százaléka áramlással és vezetéssel, 20 százaléka pedig párolgással (tüdőn, bőrön keresztül történő észre nem vehető párologtatás) történik.
A testhőmérséklet emelkedését és így a hőleadás fokozódását alapvetően két mechanizmus okozhatja: a fokozott hőtermelés (pl.: fizikai munkavégzés, lázas állapot), illetve a magas külső környezeti hőmérséklet. Ilyen esetekben a hőleadás legnagyobb része (akár 75 százaléka) párologtatással, pontosabban verejtékezéssel történik.
| Orvosmeteorológia |
| Aktuális orvosmeteorológiai jelentés és előrejelzés a WEBBeteg orvosmeteorológia oldalán |
Kiszáradás és vízmérgezés
Az izzadás folyadék- és elektrolit (só) vesztéssel jár, és ezek pótlása nélkül kiszáradáshoz (dehydratio, exsiccosis) vezet. Ennek lehet tünete a fáradékonyság, az étvágytalanság, szédülés, fejfájás, a szapora szívverésérzés, hányinger-hányás, az izomgörcsök és az eszméletvesztés.
A másik szélsőséges esetben a nagyfokú verejtékezés során kialakult só- és vízhiányos állapot nagy mennyiségű folyadékbevitellel való rendezése, egyidejűleg a konyhasó pótlása nélkül úgynevezett vízmérgezést okozhat, melynek vezető tünetei közé tartozik a látászavar, valamint az izomgörcsök.
A hőguta
Amennyiben magas külső hőmérsékleti viszonyok mellett végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhőmérséklet akár a 41 °C fokot is elérheti, és kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, majd tartós expozíció esetén akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hőguta alakulhat ki.
A légkondicionálók veszélyei
A legújabb tanulmányok szerint az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban alkalmazott légkondicionáló berendezések elterjedésével egyidejűleg a kánikula okozta halálozások száma a vártnál jóval kisebb mértékben csökkent. Ezen berendezések működési elve hőcserén, és nem légcserén alapszik.
A készülék egy adott helyiség meleg levegőjét áramoltatva hőt von el, melyet a külső (még melegebb) környezetbe ad le, miközben ugyanazt a már lehűtött levegőt juttatja vissza a szoba légterébe. A fenti tulajdonságából adódóan különböző, döntően légzőszervi megbetegedéseket eredményezhet a nem megfelelően karbantartott légkondicionáló berendezések használata.
Példaként egy történelmi esemény említhető az 1976-ban, egy philadelphiai hotel légkondicionált termében összegyűlt vietnami veterán légiós találkozó tagjai között kialakult, légzőszervi gyulladásos megbetegedés tüneteivel járó rejtélyes kór ("légiós betegség"), aminek kialakulásáért egy, a klíma berendezés vizéből kimutatott, addig ismeretlen kórokozó volt felelőssé tehető, melyet ennélfogva Legionella pneumophilának kereszteltek el.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kozma Ákos
Lektorálta: Dr. Szamosi Tamás
