Tévhitek az oltóanyagok összetevőiről
megjelent:
Abortált magzat, higany, formaldehid, alumínium. Az oltásellenesek szerint ezek mind (egyszerre vagy külön-külön) megtalálhatók a vakcinák összetevői között, melyek önmagukban is mérgezőek. Nézzük is akkor.
Formaldehid
| Miben van még formaldehid? |
| A tejben kilogrammonként 0,3-3,3 mg formaldehid van, az almában 1,7-22,3 mg, a körtében 6,0-38,7 mg, a sárgarépában 0,3-10 mg, a hagymában 13,3-26,3 mg és lehetne sorolni. Egyszerűbben megfogalmazva: egyetlen szem almában annyi formaldehid van, mint 10 DTaP-IPV-Hib védőoltásban¹. |
Bizonyos vakcináknál, például a DTaP-IPV-Hib-nél az előállítás egyik fázisa, hogy formaldehiddel inaktiválják a polio vírust, illetve alakítják át a diftéria és tetanusz veszélyes toxinjait ártalmatlan toxoidokká.
Tudatosan senki nem rak semmilyen céllal formaldehidet az oltásba, ugyanakkor nem lehet teljesen kizárni, hogy valamennyi marad benne. Pontosan nem lehet megmondani, mennyi, mert az analitikai kimutathatóság határán van – az említett DTaP-IPV-Hib vakcinánál annyi mondható biztos, hogy nem több mint 0,1 mg.¹
Alumínium
Alumínium egyes – nem élő ágenst tartalmazó – védőoltásokban van, mégpedig úgynevezett immunológiai adjuvánsként, mely olyan anyag, ami azért kerül a vakcinába, hogy az immunválasz létrejöttét elősegítse így téve hatásosabbá az oltást.
Az emberi alkalmazásra szánt vakcinák legszélesebb körben alkalmazott és kötelező gyermekkori oltásainak egyetlen használt immunológiai adjuvánsát az alumínium egyes vízoldhatatlan szervetlen sói, legfőképp az alumínium-foszfát és az alumínium-hidroxid jelentik².
Az alumíniumsók védőoltásokban történő alkalmazása csaknem 90 éves múltra nyúlik vissza, használatuk kapcsán komolyabb mellékhatások csak lokális reakciók formájában léptek fel. Az allergiás reakció sajnos soha nem zárható ki (bármit is viszünk be a szervezetbe, bármekkora mennyiségben), de a valószínűsége igen csekély, így ezt a kockázatot bőven meghaladja a védőoltások előnye³.
Egy csecsemő életének első 60 napjában semmilyen alumínium-terhelésnek nincs kitéve a védőoltások következtében hazánkban; ezt követően pedig az oltásokból adódó alumínium-terhelés eleinte a természetes terheléssel összemérhető, az első életév után pedig egyenesen elhanyagolható mellette⁴.
Abortált emberi magzatok szövetei
Egyes oltásellenes oldalak azt állítják, hogy egyes oltóanyagokban (pl. az MMR-ben) abortált emberi magzatok szövetei találhatóak. „Humán diploid sejteken előállított” olvasható a tájékoztatóban, nem az összetevők között, hanem az egyik összetevő lábjegyzetében szerepel.
Vírus szaporításához valamilyen élő médium kell, a vírusok önmagukban ugyanis nem szaporodóképesek. Ezek szaporításához emberi eredetű ”sejtvonalakat” használnak. Nem részei emberi szervezetnek, soha nem is voltak azok: ezek szekunder sejtvonalak, amiket mesterségesen tartanak fent és egy laborban hozzák létre őket. Ezen szövetek nem emberi magzatból származnak, hanem egy laboratóriumból. Az MRC-5-ös sejtvonalat a ’60-as években egy abortumból nyert szövetből nyerték egyetlen alkalommal, a továbbiakban korlátlan számban gyártható megfelelő sejtvonal belőle⁵.
"Higanytartalmú" (tiomerzál-tartalmú) védőoltások
| Nincs már semmiben |
| 1999-től kezdődően - Magyarországon is – teljesen kivonták a tiomerzált a kötelező gyermekkori védőoltásokból. |
Miután az MMR-oltás és az autizmus közötti összefüggést taglaló tanulmányt megcáfolták, a tiomerzál nevű tartósítószer nevű összetevő lett az új ellenség. Szögezzük le az elején: az MMR-ben nincs és nem is volt tiomerzál, arról nem is beszélve, hogy nincs egyetlen oltás sem, ami elemi higanyt tartalmazna, soha nem is volt ilyen.
A tiomerzál baktérium- és gombaölő szer, mely úgy képes befertőződéstől mentesen tartani gyógyszerkészítményeket, hogy közben magát a hatóanyagot nem károsítja. Elsősorban szemcseppek és orrspay-ek tartósítására használták; a védőoltások esetében a ’30-as évek óta. Ez egy olyan molekula, aminek csak az egyik atomja a higany. Ettől nem lesz higany, mint ahogy a cukor sem szén, pedig abban is van szén – atomi szinten.
Tanulmányok, melyek nem mutattak összefüggést a tiomerzál-alkalmazás és az autizmus között:
- Hviid és társai minden 1990 és 1996 között született dán gyereket, összesen 467 ezer alanyt követtek nyomon ⁶;
- Heron és társai több mint 14 ezer, 1991-92-ben született angliai gyermeket követtek nyomon⁷;
- Price és társai eset-kontroll vizsgálatukban elemezték a tiomerzál-expozíció és az autizmus összefüggését 256 autista bevonásával⁸.
Hogy ezt a kérdést is végleg lezárjuk: 1999-től kezdődően - Magyarországon is – teljesen kivonták a tiomerzált a kötelező gyermekkori védőoltásokból.
Hivatkozások
[1] Clary-Sullivan: Clinical Environmental and Toxic Exposures, 1007. o.
[2] Hunter RL.: Overview of vaccine adjuvants: present and future. Vaccine. 2002 May 31;20 Suppl 3:S7-12.
[3] Glenny AT, Pope CG, Waddington H, Wallace U. Immunological notes. XVII–XXIV. The Journal of Pathology and Bacteriology.1926 29(1):31-40.
[4] Ferenci T., "Veszélyes" "összetevők" az oltásokban III: Alumínium
[5] Ferenci T., "Veszélyes" "összetevők" az oltásokban II: Abortált emberi magzatok szövetei
[6] Hviid A, Stellfeld M, Wohlfahrt J, Melbye M. Association between thimerosal-containing vaccine and autism. JAMA. 2003 Oct 1;290(13):1763-6.
[7] Heron J, Golding J; ALSPAC Study Team. Thimerosal exposure in infants and developmental disorders: a prospective cohort study in the United kingdom does not support a causal association. Pediatrics. 2004 Sep;114(3):577-83.
