Jár-e egészségügyi ellátás munkanélküliség esetén?
megjelent:
Azoknak az embereknek, akik bejelentett munkaviszonnyal rendelkeznek hazánkban, nincs gondjuk az egészségügyi járulék önálló fizetésére, mivel a munkaadó a havi bruttó fizetésből jogszerűen levonja azt. Nem történik ez másként akkor sem, ha valaki munkanélkülivé válik. Ebben az esetben, bizonyos ideig és feltételek mellett, az egészségügyi ellátás jogosultsága érvényes marad.
Kellemetlen helyzet akkor adódik, ha megszűnik a regisztrált munkanélküli törvényben előírt ellátása, és továbbra sem talált még munkahelyet. Nem arról van szó, hogy betegség esetén nem kapjuk meg a megfelelő orvosi ellátást, hanem annak anyagi vonzatáról, amelyet biztosítás hiányában meg is fizettethet velünk az egészségügyi intézmény az időközben elvégzett, esetleges orvosi ellátásért. Ennek díja százezres nagyságrendű összegre is rúghat. Egyebek mellett, ezért is kötelező az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése, amit senkinek nem érdemes elmulasztani, illetve figyelmen kívül hagyni. E nélkül az ingyenes orvosi ellátás, és a társadalombiztosító által támogatott gyógyszerek elérhetősége is bizonytalanná válhat.
A rendszeres fizetéssel, elkerülhetjük annak rémálmát is, hogy a páciens TAJ-száma alapján, a számítógépes nyilvántartás piros színű „riasztója” jelezze az ellátás érvénytelenségét – tájékoztatott dr. Sárkány Tamás belgyógyász háziorvos, aki hozzáfűzte: az egészségügyi ellátás összege minden orvosi vizsgálat-, és beavatkozás esetén változik a betegbiztosítással nem rendelkező páciensek számára. Táppénzre saját, vagy a gyermekünk betegsége okán is jogosulttá válhatunk, melynek alapvető feltétele ugyancsak az, hogy rendelkezzünk egészségügyi biztosítással.
Mi történik, ha lejárt a munkanélküli ellátás?
Munkanélküliként, munkanélküli járadékra jogosulatlanul, mindenkinek saját magának kell kifizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot az adott hónap 12-ig. Ennek megfizetéséhez, munkanélküliként be kell jelentkezni a lakóhely szerint illetékes adóhivatalnál (NAV), ahol nyilvántartásba veszik a személyes adatokat, majd a lakcímre küldött csekken, havonta fizetendő a 6930 forintos összeg.
A NAV-nál történő megjelenéshez szükség lesz:
- személyi igazolványra vagy útlevélre,
- lakcímkártyára,
- adóigazolványra,
- TAJ-kártyára
Ha meghatalmazott jár el a kötelezett helyett, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazásra. A munkaügyi kirendeltségeken is pontos felvilágosítást adhatnak arról, hogy hol és miként kell intézni az egészségügyi szolgáltatási járulék rendszeres fizetését.
| Jó tudni |
| Mentességet élveznek a fizetés alól azok, akik GYES-re, GYED-re, nyugdíjra vagy ápolási díjra jogosultak, és a szociálisan rászorult személyek. A munkaviszony megszűnte után azonban még 45 napig lehetőség van arra, hogy ne kelljen megfizetni a járulékot! Álláskeresési járadékban pedig az részesülhet, aki az igénylést megelőző három év alatt legalább 360 nap folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett, nincs vállalkozása, sem munkaviszonya, és a munkaügyi központ nem tud számára munkát kirendelni. Ennek az összege: a minimálbér 60- 100 százaléka közti összeg lehet, vagyis akár a 105 ezer forintot is elérheti. Fontos tudni, hogy ez a támogatás legfeljebb 90 napig vehető igénybe, s ennek bruttó összegéből a munkaügyi kirendeltség levonja az egészségbiztosítási járulékot is. Abban az esetben, ahogyan az álláskeresőnek sikerült elhelyezkedni, az új munkahelyen, a biztosítási jogviszonnyal egyidejűleg megfizetésre kerül a járulék is, vagyis ki lehet jelentkezni a NAV-tól, hogy ne duplán kelljen fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. |
(WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró)
