Élet a halál előtt

Örvendetes, hogy hazánkban nő a születéskor várható élettartam. Az 1990-ben még 66,1 éves országos átlag, 2014-re 78,9 évre emelkedett. Nem közömbös azonban, hogy a hosszabb életet milyen állapotban, milyen aktívan töltik el az emberek, illetve hogy életük mekkora részében szorulnak esetleg segítségre.

A várható élettartamról

A születéskor egészségesen várható élettartam megmutatja, hogy egy adott évben születettek várhatóan hány évet tölthetnek el egészségesen. Norvégiában, a 2012-ben született nők és férfiak várhatóan egészségben eltöltött élettartama több mint 70 év, míg Magyarország az európai országok között az utolsó harmadban van: a férfiak esetében még a 60 évet sem érte el születéskor egészségesen várható élettartam, nőknél pedig éppen hogy meghaladta azt.

Sokat mond a helyzetről az, hogy mennyi az egészségesen (korlátozás nélkül) várható élettartam a 65 éves korosztályban. 2012-ben Norvégiában ez elérte a 15-16 évet, hazánkban azonban sajnos még a 7 évet sem. A 2013-as adatok alapján jelentős területi egyenlőtlenség figyelhető meg: a Közép-Magyarországon élők korlátozás nélkül élhetnek még több mint 7 évet, ha megérték a 65. születésnapjukat, az Észak-Alföldön élők viszont csak 4,2 egészséges évre számíthatnak.

2000 és 2012 között mindkét nem esetében csökkent a halálozások aránya a születéstől 80 éves korig, ezt követően jelentősen megemelkedett a mortalitás, ami összefüggésben áll a születéskor várható élettartam növekedésével. A nők halandósága kisebb ütemben csökkent, mint a férfiaké, ennek következtében a nemek közötti mortalitási különbségek kiegyenlítődési tendenciát mutatnak.

A jelenség hátterében a változó életmód, a nemhez kötött magatartásformák kiegyenlítődése (kedvező és kedvezőtlen viselkedésformák, szokások egyaránt) állhatnak. Ebben az időszakban a halálozás okainak aránya lényegében nem változott. 2012-ben is a szív- és érrendszeri megbetegedések álltak a vezető halálokok hátterében, melynek aránya 46,4% volt. Ezt a csoportot követi a daganatos megbetegedések csoportja, mely a halálozások 28 százalékáért volt felelős. A légzőrendszeri megbetegedések okozta halálozás 5,2% volt.

Mi a helyzet más típusú társadalmi és szociális berendezkedéssel rendelkező régiókban?

Észak-Amerikában 2008-ban a legmagasabb születéskor várható átlagos élettartam Kanadában volt: 83,86 év nőknél, 76,98 év férfiak esetében. A halálokok változását egy tanulmány keretében dolgozták fel az USA-ban: a 75. életévre standardizált halálozás tendenciáját és okait vizsgálták 1969 és 2013 között. Valamennyi halálok lassú csökkenő tendenciát mutatott, kivéve a légzőszervi megbetegedések (elsősorban COPD) rovására írható halálozást. Ennek hátterében környezeti tényezők is állhatnak. Japánban 2013-ra elérte a születéskor várható élettartam nőknél a 86,30 évet, férfiaknál 79,78 évet. Egy 2009-es WHO közlemény alapján Japánban a daganatos megbetegedések okozta halálozás megelőzte a szív- és érrendszeri halálozást. Afrika, Ázsia nagy területein az infektív ágensek okozta halálozás jelent problémát, amely ráadásul gyakran a fiatalabb korosztályt érinti.

Tennünk kell az elöregedő népességet érintő egészségügyi problémák megelőzéséért

A világ nagy részén az öregedő népességgel járó számos probléma az élet sok területén éreztetni fogja a hatását a következő évtizedekben. Az idősebb korban megjelenő krónikus egészségügyi problémák, illetve a betegségek miatt korlátozott életvitel nem csak az egyént, hanem a közösséget is érintik, ezért mindnyájunk közös érdeke a várható nehézségek minimalizálása. A fiatal korban kialakított egészségtudatos magatartás, a megfelelő életmód és étkezési szokások, a betegségek megelőzése és időben megkezdett kezelése lehetőséget teremthet a hosszú és jó egészségben eltöltött életre.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász