Nem várt mellékhatások? Gyógyszereink biztonságossága

Az engedélyezés pillanatában nem feltétlenül ismert a gyógyszerek összes lehetséges mellékhatása. Főként a ritkán előforduló vagy a hosszú távú használat során jelentkező, esetleg speciális betegcsoportokat (pl. idősek, gyermekek, más betegségben szenvedők stb.) érintő mellékhatások rejtve maradhatnak a fejlesztés és a klinikai vizsgálatok során.

A klinikai vizsgálatok többnyire rövid ideig (néhány hónap, esetleg 1-2 év) tartanak, és viszonylag kevés (néhány ezer), speciálisan összeválogatott beteg bevonásával zajlanak annak érdekében, hogy a készítmény hatásosságának vizsgálata és igazolása során a lehető legkevesebb zavaró tényező terhelje az értékelést. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) koordinálásával lehetőség van a később kiderülő mellékhatások bejelentésére, ami segíti a gyógyszerek nemkívánatos hatásaival kapcsolatos új információk felderítését és hozzájárul a gyógyszerek biztonságosabb használatához.

A gyógyszer kockázatainak nyomon követése az engedélyezés után

A mindennapi alkalmazás körülményei azonban eltérnek a klinikai vizsgálatok szigorúan szabályozott feltételeitől; az engedélyezést követően nagy létszámú, egymástól jelentős mértékben különböző beteg (azaz heterogén betegcsoport) kezdi használni a készítményt, ami új, a gyógyszerbiztonságot érintő adatok felbukkanását eredményezheti. Ebből következik, hogy a gyógyszer kockázatainak felmérése nem fejeződik be az engedélyezéssel, hanem folytatódik a gyógyszer forgalomba hozatalát követő időszakban is, és lényegében a gyógyszer teljes életét végigkíséri. Ez nem jelenti azt, hogy a frissen engedélyezett gyógyszerek nem biztonságosak, hiszen az alkalmazásból származó előnyöknek már az engedélyezés pillanatában meg kell haladniuk a lehetséges kockázatokat abban a betegcsoportban, akinek a gyógyszer használatát javasolják. A gyógyszer csak addig maradhat forgalomban, míg az egyre növekvő mennyiségű információ birtokában folyamatosan újraértékelve van olyan betegcsoport, ahol ez a pozitív előny/kockázat viszony fenntartható.

„Várt” és „nem várt” mellékhatások

A gyógyszerek gyakran előforduló mellékhatásai már az engedélyezéskor ismertek, és további lehetséges kockázatokra is utalhatnak adatok. Annak érdekében, hogy ezek előfordulását megelőzzék, vagy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék, a gyógyszercégek a készítmény kísérőirataiban (az egészségügyi szakembereknek szóló alkalmazási előírásban, illetve a betegtájékoztatóban) figyelmeztetéseket és óvintézkedéseket fogalmaznak meg, továbbá felsorolják a készítmény alkalmazásával összefüggésbe hozható mellékhatásokat. Ezeket nevezzük várt mellékhatásoknak.

Nem vártak azok a mellékhatások, amelyek nem szerepelnek a gyógyszer alkalmazási előírásában és betegtájékoztatójában, tehát új információval szolgálnak az adott gyógyszer lehetséges kockázataira vonatkozóan. Ha a már felsorolt mellékhatás intenzitása vagy jellege eltér a kísérőiratokban részletezettől (pl. súlyosabb lefolyású vagy eltérő kimenetelű), abban az esetben is nem vártnak számít.

Mellékhatás-bejelentés – nem csak orvosoknak

A OGYÉI elsősorban azon mellékhatások bejelentését kéri, amelyek nem vártak. Emellett kérik, hogy lehetőleg a súlyos mellékhatásokat jelentsék, mert ezek értékelése elsőbbséget élvez a nem súlyos bejelentésekkel szemben. Ilyen értelemben súlyosnak az a mellékhatás számít, amely következtében a beteg meghalt, életveszélyben volt, egészsége maradandóan károsodott, kórházi ellátásra szorult, vagy születési rendellenesség alakult ki a gyógyszer alkalmazása során.

Minél pontosabb, részletesebb és szakszerűbben megfogalmazott a mellékhatás-bejelentés, annál jobb minőségű adatokat szolgáltat a gyanúsított gyógyszer és a feltételezett mellékhatás közötti ok-okozati összefüggés értékeléséhez. Ezért kérik a betegeket, hozzátartozókat, gondozókat, hogy lehetőleg keressék fel a kezelőorvost vagy a gyógyszerészt, ha gyógyszer-mellékhatást tapasztalnak, és kérjék segítségüket annak jelentésében. Az is hasznos, ha leletet vagy zárójelentést csatolnak a bejelentéshez. Természetesen azokat az eseteket is fogadják és feldolgozzák, ahol a bejelentőnek nem sikerült orvosi megerősítést szereznie.

Uniós közös mellékhatás-adatbázis

Egyetlen mellékhatás-jelentésből ritkán vonható le megbízható következtetés a gyanúsított gyógyszer és a feltételezett mellékhatás között fennálló ok-okozati viszonyra. Sokkal biztosabb a következtetés, ha többször is jelentenek egy adott mellékhatást egy gyógyszerrel kapcsolatban. Ezért az Európai Unióban a súlyos mellékhatások jelentéseit központi mellékhatás-adatbázisban (EudraVigilance) gyűjtik, ahová az OGYÉI is továbbítja a Magyarországon bejelentett eseteket. Ide nemcsak az Unió területéről, de azon kívülről is érkeznek mellékhatás-bejelentések. Az esetek száma napról napra rohamosan nő, napjainkban már többmilliós nagyságrendű. Ebben az adatbázisban, melyet az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency) gondoz, statisztikai módszerekkel azonosítható, ha egy mellékhatás halmozottan fordul elő egy adott gyógyszer alkalmazásakor. Az azonosított eseteket ezt követően egyenként is elemzik. Ha bebizonyosodik az összefüggés a mellékhatás és a gyógyszer között, akkor a hatóságok intézkedéseket hoznak a gyógyszer további biztonságos alkalmazásának biztosítása érdekében.

Az egyes esetek többszörös bejelentése és feldolgozása (pl. egyidejű jelentés az OGYÉI-nek és a forgalmazó gyógyszercégnek) duplikátumok képződéséhez vezethet a központi európai adatbázisban, ami megnehezíti az új kockázatok korrekt azonosítását. Mind európai, mind tagállami szinten nagy erőfeszítéseket tesznek a többszörösen bejelentett esetek kiszűrésére. Nagy segítség ezért, ha a mellékhatás-bejelentést csak egy helyre juttatják el, vagy az OGYÉI-nek, vagy a forgalmazó gyógyszercégnek. Bejelentése így is hozzáférhető lesz az összes érintett számára, hiszen mind a gyógyszerügyi hatóságnak, mind a gyógyszercégnek kötelessége egymást tájékoztatni a hozzá beérkező mellékhatás-bejelentésekről.

Fokozott felügyelet alatt álló készítmények

Az Európai Unióban bevezetésre került új eljárás eredményeként fekete háromszöggel jelölik azokat a gyógyszereket, amelyek a gyógyszerhatóságok fokozott felügyelete alatt állnak.

A fokozott felügyelet alatt álló gyógyszerek betegtájékoztatójában és az egészségügyi szakembereknek szóló alkalmazási előírásban 2013 őszétől egy fekete színű, fordított háromszög szerepel, a háromszög jelentését megmagyarázó rövid mondattal: Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll.

A fekete háromszöget minden EU-tagországban használják a fokozott felügyelet alatt álló gyógyszerek azonosítására. A jelölés a gyógyszerek külső csomagolásán és címkeszövegén nincs feltüntetve.

Mit jelent a fekete háromszög?

Minden gyógyszer megfigyelés alatt áll, amint forgalomba kerül. Azokat a gyógyszereket, amelyeket fekete háromszöggel jelölnek, az egyéb készítményekhez képest még intezívebben monitorozzák. Ez általában azért van így, mert ezekről a gyógyszerekről kevesebb információ áll rendelkezésre, mint más gyógyszerekről. Ez nem azt jelenti, hogy a gyógyszer alkalmazása nem biztonságos.

Egy gyógyszer fokozott felügyelet alatt álló státuszt kap, ha

• olyan új hatóanyagot tartalmaz, amelyet 2011. január 1. után engedélyeztek;
• biológiai készítmény, például vakcina vagy plazmából (vérből) kinyert gyógyszer, amely használatával kapcsolatban korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre;
• engedélyezését valamilyen feltételhez kötötték (a forgalmazónak további adatokat kell szolgáltatnia a gyógyszerről) vagy különleges körülmények között engedélyezték (amikor a forgalomba hozatali engedély jogosultja valamilyen kivételes ok miatt nem tud átfogó adatokat szolgáltatni, pl. nagyon ritkán előforduló betegség kezelésére szolgál a készítmény);
• a gyógyszert forgalmazó cégnek kiegészítő vizsgálatokat kell végeznie, például azért, hogy további adatokat szolgáltasson a gyógyszer hosszú távú alkalmazásáról vagy a klinikai vizsgálatok során tapasztalt ritka mellékhatásról.

Az Európai Gyógyszerügynökséghez tartozó Farmakovigilancia Kockázatértékelő Bizottság (Pharmacovigilance Risk Assessment Committee, PRAC) döntése alapján más gyógyszerek is fokozott felügyelet alá vonhatók. Egy gyógyszer engedélyezésekor vagy az életciklusa alatt bármikor felkerülhet a listára. A listán a gyógyszerek legalább 5 éven keresztül maradnak, illetve addig, amíg a PRAC úgy dönt, hogy törli őket a listáról.

Bizonyos idő eltelhet egy gyógyszer listához adására vagy eltávolítására vonatkozó döntés, és amíg a frissített betegtájékoztató fokozatosan leváltja a már az EU piacon lévő régebbi készletet. Ezért előfordulhat, hogy a listán már megtalálható egy hatóanyag, de a betegtájékoztató még nem tartalmazza a fekete háromszöget.

Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről. A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében. A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz. A Hypertonia kiadvány megrendelése

(hypertonia, OGYÉI)