Laboreredmények - Miért lehet intézményenként változó egy-egy normálérték?

szerző: Molnár Judit, újságíró-szerkesztő - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus és Dr. Árki Ildikó, háziorvos frissítve:

Akár általános ellenőrzésről, akár célzott kivizsgálásról van szó, a laborlelet kézhezvételekor mindenki azt szeretné látni a papírjain, hogy nincs semmi eltérés, minden rendben van. Ehhez a kiértékelő dokumentumon szereplő referenciaértékeket nézzük meg, azonban ezek a normálértékek nem egységesek. Hogyan lehetséges ez?

Könnyen előfordulhat, hogy két különböző laborban más végeredmény születik a vérvizsgálat során. Pontosabban nem a mért érték (pl. húgysavszint, bilirubinszint) lesz eltérő, hanem a különböző intézmények által kiadott laborleleteken megeshet, hogy más értéktartomány szerepel majd elfogadhatóként feltüntetve, így az sem kizárt, hogy az egyik leleten a megcsillagozott (tehát eltérést mutató) tételek közé sorolják az eredményünket.

Laborvizsgálati kifejezések
Egy-egy vérvizsgálat alkalmával találkozhatunk olyan kifejezésekkel, melyeket előtte még soha, vagy nem igazán hallottunk. Most segítünk ezeknek az idegen kifejezéseknek a megértésében! A leggyakoribb kifejezések a laborleleten

A háttérben álló okok

A laboratóriumok különböző készülékeket és mérési eljárásokat alkalmaznak. A kapott minták vizsgálatához úgynevezett kit-ek szükségesek, amelyek a végső eredmény szempontjából meghatározó tényezőnek számítanak. A kit az az egység, ami tartalmazza a diagnosztikai reagenst és vegyszereket, amellyel mérni lehet a vérben egy adott paraméter szintjét. Például a húgysav méréséhez többféle kit kapható, a labortól függ, hogy melyiket vásárolja meg. Tehát egy értéket, a laborleleten megjelenő eredményt mindig csak az adott laborban megadott referenciaértékhez lehet hasonlítani, és az egyes páciensek eredményeit ezzel összevetve kell értékelni.

Fontos azonban, hogy a normálértékek között még az alkalmazott reagensek különbözőségéből fakadóan sem lehet olyan mértékű különbség, amely esetleg egy téves diagnózist vagy félrekezelést eredményezne. Emellett azt is vegyük figyelembe, hogy egy laboreredményt mindig egyénileg szükséges kiértékelni, ezért a leleten szereplő adatok irányadó információnak tekinthetők, amelyet a páciens többi betegsége, neme, kora és más tényezők (vérvétel időpontja, beteg állapota stb.) is befolyásolnak.

Laborvizsgálatoknál előforduló gyakori kifejezések

AP, ALP (alkalikus foszfatáz) | Bi (bilirubin)| Bazofil granulocita | CK, CK-MB (kreatin-kináz, kreatin-kináz-MB)| cTnI (kardiális Troponin I) | CRP (C-reaktív fehérje) | Eozinofil granulocita | FVS (fehérvérsejt) | Glükóz (vércukor) | Hgb (hemoglobin) | Htc (hematokrit) | Húgysav | Kalcium | Kreatinin | Káliumion | Kloridion | Limfocita | Monocita | Neutrofil granulocita | THR (trombocita) | Urea (karbamid) | VVT (vörösvértest) | We (vörösvértest-süllyedés) | GGT (gamma-glutamil transzferáz) | Koleszterin | Nátrium | FSH – A folliculus-stimuláló hormon | GOT - glutamát-oxálacetát transzamináz | GPT - glutamát-piruvát-transzamináz | MPV | RDW | Retikulocitaszám | Triglicerid | TSH – Thyreoidea stimuláló hormon

WEBBeteg logo

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus, Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Cikkajánló

Segítség