Teljes munkaidőben is dolgozhatnak a rehabilitációs ellátásban részesülők
megjelent:
Megváltoztak a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai. Jó hír, hogy akár teljes munkaidőben is vállalhatnak munkát, de figyelniük kell a keresetkorlátra, nem mindegy ugyanis, hogy az egymást követő három hónapban mekkora jövedelemre tettek szert.
Több érintett is megmaradt egészségi állapotával szeretne munkát vállalni, főként anyagi megfontolásból, továbbá azért, mert a társadalom hasznos tagjai szeretnének maradni, illetve így könnyebb elviselni az egészségi problémákat. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, így rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek meghatározott feltételek szerint vállalhatnak munkát. Mutatjuk a legfontosabb változásokat!
Ezt olvasta már? Milyen szempontokat vesznek figyelembe a megváltozott munkaképesség megállapításánál?
Május 1-től életbe lépett az új szabály
A rehabilitációs ellátásban részesülők eddig csak munkaidő-korlátozással vállalhattak munkát, az ellátás folyósítását pedig szüneteltetni kellett arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végzett vagy közfoglalkoztatásban vett részt, és amennyiben a heti munkaideje meghaladta a 20 órát az Mmtv. ide vonatkozó bekezdése alapján.
Tudta? |
| A megváltozott munkaképességűek ellátásaira az jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. - rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható, |
Az ellátottakra 2016. május elsejétől ugyanazok a munkavégzési feltételek vonatkoznak, mint a rokkantsági ellátásban részesülőkre, azaz megszűnik a heti húsz órában limitált munkaidő, így teljes munkaidőben is lehet dolgozni a rehabilitációs ellátás mellett. Arra azonban figyelni kell, hogy az ellátás melletti bruttó kereset összege három egymást követő hónap mindegyikében ne legyen magasabb, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese (jelenleg havi bruttó 166.500 forint), egyéni és társas vállalkozó esetén – legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén – ne haladja meg a garantált bérminimum másfélszeresét (havi bruttó 193.500 forintot). Amennyiben a jövedelem a három egymást követő hónap mindegyikében túllépné a korlátot, akkor megszűnik a rehabilitációs ellátás.
A jogszabályváltozás jó alkalmat teremthet mind a dolgozók, mind a munkáltatók körében a munkavégzés, beosztás rugalmasabb kezelésére, és így 4, 6 vagy akár 8 órás munkakörök kialakítására van lehetőség a speciális csoport munkavállalási arányának növelése érdekében. (HR Portal)
Változás az is, hogy a munkaidőbeli korlát túllépése (heti 20 órát meghaladva) miatt szüneteltetett rehabilitációs ellátást május 1-től újra folyósíthatják egészen addig, amíg a jogosultsági idő tart.
Rokkantsági ellátás mellett az eddigi munkavégzési feltételek maradnak érvényben, az ellátását akkor kell megszüntetni, ha az érintett keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát.
Hasznos tanács
Kérjen egy ellenőrzést a keresetére vonatkozóan a munkáltatójánál, mert nem minden esetben egyértelmű, hogy a fenti összegekbe mi tartozik bele, például a bónuszkifizetés vagy az utazástámogatás 9 forinton felüli része a keresetkorlát szempontjából jövedelemnek számít.
(WEBBeteg.hu - Tóth András, újságíró)
