Vércsoportok, specialitások és ritkaságok

Az orvosok már a vércsoportok ismerete előtt megpróbálkoztak a nagy vérvesztés okozta halálozás megelőzésére oly módon, hogy egy egészséges ember vérét átvezették a betegbe, azonban felismerték, hogy ez az esetek többségében a vért kapó ember (a recipiens) halálához vezetett, és csak igen ritka volt szövődménymentes a beavatkozás.

Kezdetben ezt véletlennek, szerencsének vagy szerencsétlenségnek vélték, de az orvostudomány fejlődésével kiderült hogy az emberek különféle csoportokba oszthatók annak megfelelően, hogy ki kinek adhat vért, egyes emberek adhatnák bárkinek, mások kaphatnák mindenkitől, míg bizonyos emberek esetében teljesen véletlenszerűnek tűnt a kép. Ezeket a megfigyeléseket úgy szerezték, hogy különböző emberek levett vérmintáit keverték össze, és figyeltek, hogy mi történik, és arra jutottak azon esetekben, mikor szövődménnyel járt a transzfúzió, hogy a vizsgáló edényben az összekevert vérminták összecsapzódnak. Később ennek a megfigyelésnek az immunulógiai hátterét is sikerült feltárni.

A vércsoportokról általánosságban

Az ember veleszületett védekező rendszerének, vagyis az immunrendszernek fontos elemét képezik az úgynevezett antitestek. Ezek olyan fehérjék, amik képesek felismerni a szervezetünk számára idegen vagy veszélyes struktúrákat, ezekhez hozzákötődve általában a pusztulásukat okozzák. Azokat a struktúrákat, amikhez az antitestek kötődnek, antigéneknek hívjuk. Az emberi vércsoportok is ennek a rendszernek a részét képezik.

Vörösvértestjeinken is vannak antigének, illetve vérünkben vannak antitestek, amik azonban csak olyan antigénekhez kötődnek, amik a mi szervezetünkben nem találhatóak meg. Vérátömlesztés (transzfúzió) során szövődmény akkor alakulhat ki, ha a donor vörösvértestjein olyan antigének vannak, amit a recipiens, vagyis a vért kapó egyén antitestjei felismernek. Ma már számos vércsoportendszert ismerünk, ezek közül a legfontosabbak az AB0 és az Rh.

A vércsoportok azonosítása ma már igen egyszerű. Legelterjedtebb formája a vércsoport tesztpapír használata, amin a megjelölt mezőkben a vizsgálandó vércsoportantigén elleni antitestek vannak. Ezekbe a mezőkbe kell cseppenteni a vizsgálandó vért, amiben ha vannak az adott mező antitestjeinek megfelelő antigének, akkor azok odakötnek az antitestekhez, így a vörösvértestek összecsapzódnak, amit mi rögösödésként látunk.

Mitől függ a vércsoportunk? Az AB0 vércsoportrendszer

Az AB0 vércsoportrendszerben két antigént különböztetünk meg, az A-t és B-t, illetve két antitestet, az antiA-t és antiB-t. Attól függően, hogy melyik antigénnel rendelkezünk, vércsoportunk lehet A vagy B, ha mindkét antigén jelen van, akkor AB, ha egyik se, akkor 0.

Antitestből mindig az van jelen, amelyik saját antigénhez nem köt, tehát A vércsoportú ember vérében antiB antitestek vannak. A vércsoport antigéneket a szüleinktől örököljük, mindkettőjüktől egyet:

• A vércsoportú úgy lehet valaki, ha minkét szülőtől A-t örököl, vagy egy A-t, a másik szülőtől pedig 0-t
• B vércsoportú úgy lehet valaki, ha minkét szülőtől B-t örököl, vagy egy B-t, a másik szülőtől pedig 0-t
• AB-s vércsoport akkor alakul ki, ha egyik szülőtől A-t, másiktól B-t öröklünk
• 0 vércsoportúak csak két 0 öröklése esetén lehetünk

Az AB0 vércsoportrendszer apasági vizsgálatok végzésére is alkalmas, ugyanis a fentieknek meglelően 0-ás vércsoportú embernek nem lehet AB-s a gyermeke, és fordítva.

a Vércsoportok és vérátömlesztés

Napjainkban minden beteg vércsoportazonos vért kap, de az kijelenthető, hogy a 0-ás vércsoport univerzális donor, tehát mindenkinek adhat vért, az AB-s pedig univerzális recipiens, vagyis mindenkitől kaphat. Emiatt sürgősségi helyzetekre a kórházak 0-ás vért szoktak tárolni.

Az Rh-vércsoportrendszer

Az Rh-vércsoport lényegesen egyszerűbb az előbbinél, itt az Rh-antigén jelenléte alapján lesz valaki Rh-pozitív, vagy ha nincs vörösvértestjein jelen az Rh-antigén, akkor pedig Rh negatív. Az Rh-vércsoport öröklése úgy zajlik, hogy mindkét szülőnktől öröklünk egy tulajdonságot, viszont elég az egyik szülőtől az Rh-pozitivitást örökölni, az antigén már megjelenik, így biztosan Rh-pozitívak leszünk. Rh-negatív csak úgy lehet valaki, ha minkét szülőtől Rh-negatív géneket örököl.

Ennek a vércsoportrendszernek a sajnálatos tulajdonsága, hogy az Rh-antigének elleni antitestek képesek átjutni a terhes nők és magzatuk vérkeringését összekötő méhlepényen, így ha egy Rh-negatív anyának Rh-pozitív a magzata (ez Rh-pozitív apa esetében könnyen előfordulhat), akkor a szülés során, ahogy a magzati vér keveredik az anyaival, az anya szervezete találkozik az eddig ismeretlen Rh-antigénekkel, antitesteket kezd termelni, ami a következő terhesség alkalmával a magzat károsodását okozhatja. Ennek a megelőzésére szerencsére már van módszer, így megfelelő terhesgondozás révén Rh-negatív anyák is biztonsággal szülhetnek több gyermeket is.

Bővebben A terhesség és a vércsoportrendszer

Az AB0 vércsoportrendszer esetén azért vannak a vérünkben már készen az antitestek, mert az A és B antigénekkel különböző ételeken keresztül találkozunk, így ki tudnak alakulni az ellenük ható antitestek, de ezek szerencsére méretükből adódóan nem tudnak átjutni a méhlepényen, így nem okoznak problémát a terhesség során.

Lásd még Mit árul el vércsoportunk az egészségünkről?

(Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete - Forrás: www.ovsz.hu, Hematológiai betegségek korszerű kezelése, Dr. Lehoczky Dezső, 2011)