Javítható-e a szűrési hajlandóság?

A cégek adómentes juttatásként adhatnak szűrővizsgálatokra szóló beutalót a dolgozóiknak. Kérdés, hogy mennyire használják ki az érintettek ezt a lehetőséget, annak fényében, hogy aki nem akar magánellátóhoz menni, mennyit kell várnia az állami szakrendeléseken.

Az utóbbi időszakban, különösen a COVID-pandémia óta megnövekedett a munkáltatók igénye arra, hogy dolgozóikat szűrővizsgálatokra küldjék, biztosítva, hogy a munkavállaló minél kevesebb időre essen ki a munkából: hasznos tehát a páciensnek, hasznos a társadalomnak, a munkaadónak, mert nem betegeskedik, nem esik ki a munkából, teljes életet élhet.

Amennyiben a lakosság legalább 70 százaléka részt venne az egészségügyi ellátórendszer által felkínált szűrővizsgálatokon, a szervezett szűrés bevezetését követő 5-7 éven belül becslések szerint évente mintegy 1500-2000 érintett idő előtti halálozása elkerülhető lenne. Ez jelentősen hozzájárulna a népesség egészségi állapotának javulásához.

A dolgozók számára adómentes a juttatás, ha:

• foglalkozás-egészségügyi ellátásnak vagy
• a kifizető által biztosított védőoltásnak, járványügyi szűrővizsgálatnak minősül a szűrés.

Kinek és miért hasznos a szűrés?

A szűrő jellegű szakorvosi vizsgálat panasz- és tünetmentes időszakban is fontos az életkor, nem, családi anamnézis és egyéb kockázati tényezők függvényében. Ezek során az előre ütemezett menetrend alapján kerülhetnek időben felderítésre a rejtett krónikus, nem fertőző betegségek, illetve azok kórmegelőző állapotai.

Az előírt szűrések azért fontosak, mert a krónikus, nem fertőző betegségek legtöbbször tünetmentesen alakulnak ki, és csak előrehaladottabb állapotban okoznak panaszt, látható elváltozást – olvasható a Semmelweis Egyetem tájékoztatójában.

Ezek az általános szűrővizsgálatok:

• Életmódbeli rizikóállapotok felmérése
• Fizikális állapot vizsgálata
• Hipertónia-szűrés
• Szénhidrátanyagcsere-zavar szűrése
• Lipidanyagcsere-zavar szűrése
• Szív-érrendszeri (kardiovaszkuláris) rizikóbecslés
• Szájüregi szűrés
• Fogászati szűrés
• Depressziószűrés
• Anyajegyek vizsgálata, melanóma korai felismerése

Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív, a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz. Fontos kérdés azonban, ha rávesszük magunkat, hogy elmenjünk a szakrendelőbe, mikor kapunk időpontot, mennyi időt kell várnunk az adott vizsgálatra?

Szakrendelői előjegyzés: átlagosan 30 nap

A járóbeteg-szakellátó intézmények a finanszírozási szabályok alapján meghatározott számú beteget képesek ellátni, ezért előjegyzési rendszert működtetnek az ellátás pontos időpontjának megadásával – olvasható a jogszabályban.

Átlagosan 30 napra nőtt a várakozási idő az egészségügyi szakellátás egészében – derül ki a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felméréséből. Az előjegyzési időszak szakterület függvényében 3-68 napig terjedhet, a leghosszabb a betegvárakozási idő a kardiológián, ahol a szívbetegség megelőzése érdekében olyan szűrővizsgálatokat is elvégeznek, mint a nyugalmi EKG és a terheléses EKG vizsgálat, valamint a 24 órás vérnyomás-monitorozás.

A reumatológián, ahol a legtöbben degeneratív ízületi betegségekkel, gerincfájdalommal, illetve egyéb mozgásszervi és ízületi betegségekkel érkeznek, 19 nap az átlagos várólista hossza. Itt némi javulás tapasztalható az elmúlt évekhez képest.

Az ortopédiai szakrendelésre készülők számoljanak azzal, hogy többet kell várniuk a bejutásra, mint 18 nap. Ez az átlag, van, ahol hamarabb, van, ahol később kapnak időpontot, intézménytől függően. A komplex szűrés kiterjed a kézfej, csukló, könyök és váll, valamint a lábfej, boka, térd, csípő ízület, izmok, szalagok és porcok vizsgálatára, a gerinc és a hát állapotára.

A szemészeten is többet kell várakozni, mint két hét. Az általános szemészeti szűrővizsgálat elsősorban a látászavarok diagnosztizálása és azok megfelelő javítása érdekében történik, felmérik a szem egészségi állapotát is. A szemfenéki kép jelezhet eddig rejtve maradt betegségeket, így például magas vérnyomást, cukorbetegséget, érszűkületet.

Fontos információ, és erről korábban Dr. Molnár Dóra kardiológus szakorvos is beszélt portálunknak, hogy az előjegyzési rendszer ellenére előfordulhat, hogy várakozniuk kell a betegeknek, mert a „sürgős” jelzésű beutalóval érkezők ellátása az aznapra előjegyzett betegekkel azonos időben történhet.

A népegészségügyi szűrővizsgálatokról (emlőrák, méhnyakrák, vastagbélrák), továbbá a tüdőszűrésről korábbi cikkeinkben írtunk.

Több nagyobb vállalkozás, elkerülve az átlagosan 30 napos előjegyzési időt, magánellátóhoz irányítja a dolgozóit, akár úgy, hogy szűrési csomagokat állítanak össze, kimondottan a saját munkavállalóira fókuszálva.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró