Mekkora sugárterhelés éri szervezetünket repüléskor?
lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos frissítve:
A repülés az utóbbi évtizedekben könnyebben elérhetővé és népszerűbbé vált. A sugárzás a repülőgépen lényegesen magasabb, mint a földön, ugyanakkor a megnövekedett sugárterhelés miatti egészségügyi problémák kockázata alacsony. Csak a gyakori utazók és a légi személyzet lehet kitéve fokozott sugárterhelésnek.
A légi utazás során elszenvedett, űr felől érkező sugárzás általában elhanyagolható, kisebb dózis éri a szervezetünket egy átlagos út során, mint egy mellkasröntgen alkalmával. Egy átlagembernél egyes számítások szerint az éves sugárterhelés 11 százaléka érkezik a világűr felől, ez az arány növekedhet meg kissé bizonyos esetekben. A kozmikus sugárzás nagy részét a Föld légköre elnyeli, ám a repülőgépen, nagy magasságban történő utazás során ez a védőhatás kisebb mértékben érvényesül.
Repülés során a sugárterhelés mértéke az alábbiaktól függ
1. Tengerszint feletti magasság – A Föld folyamatosan ki van téve a kozmosz atomi részecskéinek vagy a Nap sugárzásának (úgynevezett kozmikus sugárzás). A kozmikus sugárzás a Föld felszíne felé közelítve egyre gyengébb, ezért a repülés közben minket érő sugárzás mértéke többek között függ a repülési magasságtól is. A transzkontinentális utak általában nagyobb magasságban történnek, mint a rövidebb távú repülések, így a légkör vastagsága kisebb.
2. Földrajzi elhelyezkedés – A Föld mágneses tere eltéríti a kozmikus sugárzást, így a sugárterhelés egyes régiókban jóval alacsonyabb, mint máshol. A legvédettebb terület az egyenlítő vidéke, míg a geomágneses pólusoknál a legalacsonyabb a védőhatás. A 35. szélességi foktól északra (illetve a déli féltekén délre) magasabb a sugárzás.
3. Naptevékenység – A napszél, azaz a Napból kiáramló töltött részecskék kettős szerepet játszik. Egyrészt eltéríti a kozmikus sugárzást és összességében csökkenti a Földet elérő sugárdózist, másrészt rövid ideig a Földet elérő napszél önmaga is sugárterhelést jelent, ami főleg nagyobb magasságokban jelentkezik.
4. Repülőgépen töltött idő - Az emberi szervezetet érő, repüléssel összefüggésben hozható sugárterhelés arányos a repülőgépen eltöltött idővel. Szakértők szerint ezért az alkalmi utazások elhanyagolható mértékben növelik a sugárdózist, azonban számolni kell a légi utak jelentette kockázattal a repülőgépek személyzeténél, valamint azon utasoknál, akik (például üzleti utak miatt) rendszeresen repülnek nagy távolságokra.
A repülés sugárterhelésének egészségügyi hatásai
Az ionizáló sugárzás minden típusa káros hatással lehet az egészségre, hiszen a test sejtjei károsodhatnak. A kozmikus sugárzás következtében jelentkező egészségkárosodás valószínűsége a sugárdózistól függ. Túl nagy dózisú sugárzás elsősorban a daganatos betegségek kockázatát növeli.
A sugárzás veszélyének becsléséhez az úgynevezett effektív dózist használják, melyet Sievert-ben adnak meg. Az effektív dózis egy rövid távú repülőjárat esetén kevesebb, mint az éves átlagos sugárterhelés (2,1 mSv) 1%-a, míg a hosszú távú járatokon ez 5%. Összehasonlításképpen, egy röntgenfelvétel dózisa kb. 1,5-1,8 mSv. Így azoknál, akik csak ritkán utaznak repülővel, nagyon alacsony annak a kockázata, hogy emiatt betegedjenek meg. Ne feledjük, hogy a Földön tartózkodva, természetes forrásokból is éri csekély mennyiségű sugárzás az élőlényeket, ami azonban kezelhető mértékű terhelést jelent a szervezet számára.
Hasonló mondható el, a repülőtéri ellenőrzés során használt szkennerekről is: az átvilágítás valóban többletdózist jelent a szervezet számára, ennek mértéke azonban nem jelent jelentős terhelésnövekedést.
| Mekkora a sugárterhelés CT-vizsgálat során? |
| A röntgen és egyéb képalkotó vizsgálatok sugárdózisa igen alacsony, jellemző módon messze alatta marad annak a szintnek, amelyet a sugárzásban dolgozók számára egészségügyi limitként előírnak. Sugárterhelés CT-vizsgálat során |
A fentiek igazak a kismamákra és a kisgyermekekre is. Sok kismama azon aggodalma, miszerint a repüléssel járó sugárterhelés kárt okoz a magzatban, megalapozatlan, hiszen annak mértéke jóval a határérték alatt van. A kismamáknak azonban repülés előtt mindenképp ajánlott orvosukkal konzultálni, mivel egyéb egészségügyi tényezők (pl. trombózis vagy koraszülés kockázata) a repülés ellen szólhatnak.
A gyakran repülő törzsutasoknál és légiutas-kísérőknél azonban egyes tanulmányok szerint enyhén emelkedett a sugárterhelés okozta megbetegedések kockázata. Azt, hogy a rák kockázatát jelentősen növeli-e a repüléssel járó sugárterhelés, még nem sikerült egyértelműen meghatározni.
A repülőgépek személyzetét – valamint az egyéb sugárterhelés által veszélyeztetett foglalkozást űzőket – a túlzott sugárterheléstől egységes, uniós szabályzat, az EURATOM sugárvédelmi rendelet védi. Ennek értelmében az említett személyeket érő sugárterhelést előre meg kell határozni, illetve korlátozni vagy csökkenteni kell, ha az túl magas. Nyomon kell követni, hogy évente milyen mértékű sugárterhelésnek vannak kitéve a repülőgépeken dolgozók, melynek értéke nem haladhatja meg naptári évenként a 20 mSV-t.
Repülés terhesen |
| A repülőút általánosságban nem ellenjavallt, azonban speciális tennivalókat igényelhet és bizonyos esetekben érdemes elhalasztani az utazást. Mikor lehet repülni terhesség ideje alatt és mikor nem ajánlott? Repülés terhesen - Kockázatok és tanácsok |
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító, onmeda.de
Orvos szakértőnk: Dr. Árki Ildikó, háziorvos
