A légszennyezettség veszélyei, légszennyező anyagok

Tiszta levegővel, főleg az emberi tevékenység következtében, a Földön gyakorlatilag már sehol sem találkozunk. A szennyező anyagok szervezetünkre terhelően hatnak. Cikkünkből kiderül, mik a veszélyeik és mit tehetünk a káros hatásaik mérséklése érdekében.

Milyen egészségügyi problémákat okozhat a légszennyezettség?

Kutatások szerint a légszennyezettség miatt nőhet a stroke, a szívritmuszavarok, a koraszülés és az érelmeszesedés kockázata. A légszennyező anyagok az asztmás betegek jellemzően gyulladt légutait is irritálják, fokozva ezzel a tüneteiket. A légyszennyezettség megváltoztathatja az agyfunkciót és a magzat fejlődő agyának is árthat. Összefüggés lehet a növekvő légszennyezettség és a mélyvénás trombózis kialakulása közt, illetve a légszennyezettség közrejátszik a gyermekkori asztma kialakulásában.

Mikor és mitől nő a légszennyezettség?

Minden évszakban lehet magas a légszennyezettség.

De télen jellemzően a ködös, párás idő miatt, főleg gyenge légmozgás mellett, a szélvédett völgyekben, illetve különösen a nagyvárosokban, forgalmas utak mentén, erőművek, háztartási fűtés (vegyes tüzelésű, kályhával, kazánnal, fával, hulladékkal történő fűtés), dohányzás, járművek kipufugó gázai miatt elsősorban a felhalmozódó szennyező részecskék jelentenek gondot.

A nyári hőségben viszont jellemzően a talajközeli ózon koncentrációja dúsulhat fel, különösen a délutáni és kora esti órákban.

Emellett persze a többi légszennyező anyag (közlekedésből, dohányzásból, ipari létesítményekből eredő) koncentrációja is megemelkedhet bármikor.

A meteorológiai viszonyok is meghatározó szerepet játszanak a légszennyezettség mértékében, ami az emberi légszennyező tevékenység nélkül önmagában nem okozna gondot, de minthogy ez sajnos fennáll, nem tekinthetünk el a meteorológiai viszonyoktól sem. Például a csapadék és a szél általában kimossa a légkörből a szennyező anyagokat, ellenben ha nem hullik csapadék és szélcsendes az idő, különösen magas páratartalom (pl. köd) mellett, a légszennyező anyagok tartósan megmaradnak a levegőben és feldúsulnak benne.

A leggyakoribb légszennyező anyagok és káros hatásaik

Nitrogén-dioxid

A nitrogén-oxidok elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből, valamint az energiatermelésből és a fűtésből származnak. A nitrogén-monoxid a légkörben jelen lévő oxidáló anyagok hatására a külső légtérben gyorsan átalakul nitrogén-dioxiddá, ami egy irritáló hatású gáz. A nitrogén-oxidok magas koncentrációban hozzájárulnak a szív és a tüdő betegségeihez, valamint csökkentik a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben.

A nitrogén-dioxid és reakciótermékei növelik a különféle légzőszervi tünetek kockázatát, csökkent tüdőfunkciót okoznak. Az asztmások érzékenyebben reagálnak, de a rendkívül magas koncentráció már egészséges embereknél is a légutak összeszűküléséhez vezet.

Szén-monoxid (CO)

Tökéletlen égéskor keletkező gáz, mely súlyos oxigénhiányt okoz a szervezetben, ezáltal károsítja az agyat, a tüdőt és a szívet. Tartós belélegzése akár halálhoz is vezethet, de gyakori, hogy időben elkezdett kezelés mellett is maradandó károsodást okoz. A szén-monoxid-mérgezésre kezdetben kábultság, fejfájás, fülzúgás, hányinger, szédülés, zavartság, a bőr kipirulása jellemző.

Azokban a lakásokban, ahol kályhával fűtenek, vagy régebbi típusú kazán, konvektor van, fennáll a szén-monoxid-mérgezés lehetősége.

Ózon

Az ózon kellemetlen szagú, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, főleg a hörghurutot és az asztmát. Hosszabb ideig tartó fizikai munka mellett egészséges embereknél is jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak kísérhetnek. Az ózon a légzőszervek gyulladását is okozhatja. A magas ózonkoncentráció jelentősen súlyosbíthatja a pollenallergiás betegek tüneteit.

Kén-dioxid (SO₂)

Elsősorban a ként tartalmazó fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Magas koncentrációjú kén-dioxid belégzése esetén légúti görcs alakul ki. Az asztmásoknál súlyosabb reakció jelentkezik, mint egészségeseknél. A kén-dioxid izgatja a légzőrendszert, hörgőösszehúzódást és csökkent tüdőfunkciót okoz.

Szálló por

A szálló por káros hatással van a légzőrendszerre és kardiovaszkuláris megbetegedéseket okoz. A szállópor-részecskék gyorsítják az érelmeszesedés kialakulását, illetve súlyosbítják a már fennálló betegséget, növelik a tüdőrák kockázatát, valamint a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) okból bekövetkező halálesetek számát (0,1-2,5 mikrométer nagyságú részecskék), a tüdőgyulladás, a krónikus obstruktív légzőszervi megbetegedések rizikóját (2,5-10 mikrométer átmérőjű részecskék), valamint az ischaemiás szívbetegségek, ritmuszavarok és szívelégtelenség miatti halálesetek számát (0,1-10 mikrométer átmérőjű részecskék).

A szmog típusai

A szmognak két típusa ismert:

• A fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkező, redukáló hatású londoni típusú szmog, mely az asztmás betegek állapotát jelentősen rontja.
• Az erős ultraibolya sugárzásnak, a közlekedési járművek által kibocsátott szennyezőanyagok nagy mennyiségének és a levegőmozgás hiányának következtében kialakuló, oxidáló hatású Los Angeles-i típusú szmog erőteljes nyálkahártya-izgató hatású, köhögést és könnyezést okoz.

Hogyan védekezhetünk?

• A határértéket meghaladó mértékű légszennyezés esetén kerüljék a szabadban való tartózkodást és a szellőztetést! Figyeljék az erre vonatkozó előrejelzést, különösen a légúti betegségekben szenvedők!
• Lehetőség szerint részesítsék előnyben a tömegközlekedést!
• Tilos az avar és kerti hulladékok égetése!
• A beltéri szennyező anyagok szintje csökkenthető a dohányzás elhagyásával, a lakás tisztán tartásával, a vegyszerek használatának mellőzésével.

Tipp Kövesse nyomon a WEBBeteg orvosmeteorológiai jelentését!

Szerző: WEBBeteg összeállítás
Szerzők: Dr. Kónya Judit, családorvos, Bak Marianna, biológus
Egyéb források: Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budai Allergiaközpont