Az eutanázia jogi szemmel

Életben tartani, vagy hagyni meghalni. Ez az egyik legnagyobb kérdése az eutanáziának, vagy más néven a kegyes halálnak. Magyarországon az aktív eutanázia nem megengedett, emberölésnek minősül.

A jelenleg hatályos Büntető törvénykönyv 160.§ így szól: Aki mást megöl, bűntettet követ el és 1-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. ismeri az öngyilkosságban közreműködés fogalmát is, mely szintén bűntettnek minősül és 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az élethez való jog az egyik legalapvetőbb emberi jog, amelyről lemondani jogilag nem lehet, és születésünktől fogva megillet minket.

Az eutanáziának két típusát ismerjük: aktív és passzív. Aktív eutanázia, ha a gyógyíthatatlan és elviselhetetlen fájdalmakat átélő beteg kérésére orvosa (vagy bárki más a beteg kérésére) a halálba segíti. A passzív eutanázia esetében a beteg lemond az életét meghosszabbító gyógykezelésről, amelyet az orvos a beteg akaratát tiszteletben tartva nem végez tovább.

Passzív eutanázia: az ellátás visszautasításának joga

Az orvostudomány rendkívül gyors fejlődése mellett szinte „bármeddig” képesek életben tartani egy beteget. Az orvosok erre esküt is tesznek, hogy tudásukhoz mérten senkit sem hagynak meghalni. Amíg a beteg tudatánál van és képes felelős döntést hozni (cselekvőképes), jogilag nyilatkozhat, hogy nem kér bizonyos kezeléseket.

Az ellátás visszautasításának jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény biztosítja. A jogszabály többek között kimondja, hogy az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására – szigorú alaki feltételek betartása mellett – akkor van lehetőség , ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Egyetlen kivétel létezik, melynek fennállása esetén nem élhet a beteg az ellátás visszautasításának jogával, ha a beavatkozás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A várandós nő azonban még ebben az esetben sem utasíthatja vissza az ellátást, ha előre láthatólag képes gyermeke kihordására.

A visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve fentebb ismertetett feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.

Az egészségügyről szóló törvény rögzíti, hogy cselekvőképes személy későbbi cselekvőképtelensége esetére megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni. Ezen nyilatkozatát ugyanakkor közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban kell rögzíteni, írásképtelensége esetén pedig két tanú együttes jelenlétében megtenni.

Az aktív eutanázia

Az aktív eutanázia kérdése jogilag még bonyolultabb. Ebben az esetben a tudatánál lévő beteg kifejezetten kéri orvosát, vagy egy másik személyt, hogy segítse őt a halálba, mivel ő képtelen saját erejénél fogva ezt megtenni. Ez a cselekedet a legtöbb országban - így Magyarországon is - emberölésnek minősül, ami szabadságvesztéssel büntetendő.

Előfordulhat ugyanakkor, hogy a beteg nem cselekvőképes, sok esetben nincs tudatánál. Ilyen helyzetben ki jogosult eldönteni, hogy tartsák-e tovább életben, vagy hagyják meghalni? A kérdés igen nehéz, hiszen, ha az orvos dönthetné el, ez nemcsak visszaélésekre adhat okot, de előfordulhat orvosi tévedés is, amit helyrehozni utána már nem lehet. A család, hozzátartozók esetében felmerülhet az öröklés, vagyonszerzés kérdése, vagy a beteg akaratával, életfelfogásával ellentétes döntés.

A szabályozás tehát nem lehet általános jellegű, hiszen akkor rengeteg eltérés lehetséges. Az összes élethelyzetre pedig szinte lehetetlen egy egységes, átfogó szabályozást alkotni.

Más országok

A világon elsőként Hollandia legalizálta az eutanáziát 2002-ben, és még ugyanabban az évben Belgium is elfogadta a vonatkozó törvényt. 2008-ban Luxemburg is csatlakozott az eutanáziát engedélyező országok sorához. Belgiumban és Hollandiában kiskorúakon is alkalmazhatják, míg Luxemburgban csak felnőtteken hajthatják végre az aktív eutanáziát. Aktív eutanáziát, azaz a halál bekövetkeztének közvetlen segítését a jogszabályok Európában a Benelux-országok mellett Spanyolországban engedik meg, 2021 óta.

Belgiumban 2022-ben 2966 ember halt meg eutanáziával, ami az eddigi legmagasabb éves adat az orvos által végzett, tervezett halált lehetővé tevő, 2002. május 28-án hatályba lépett belga törvény elfogadása óta. Hollandiában a 2022-ben bejelentett eutanáziás elhalálozások aránya az összes halálozás 5,1 százalékát tette ki (8720 ember halt meg eutanáziával), amíg ez az adat 2021-ben 4,5 százalék volt. Spanyolországban 2022-ben összesen 172 ember kérte életének megszakítását.

Svájc (ahol külföldiek is igényelhetik az eutanáziát), Németország, Ausztria, Portugália és Finnország engedélyezi az orvos által felügyelt passzív eutanáziát bizonyos speciális körülmények között. Svédország, Anglia, Olaszország, Magyarország és Norvégia az ellátás visszautasításának jogát ismeri – természetesen csak szigorú szabályok között.

(Szerző: Dr. Mohácsi Gyula; Aktualizálta: Dr. Barcsai Tímea, jogász)