A tartós gyógyulás záloga: hangoljon össze 5 billiárd sejtet

Az emberi szervezet bonyolult szisztéma. Sejtjeink száma 5 billiárd (ez 5 milliószor 1 milliárd, szinte felfoghatatlan szám!). Ezek a sejtek 11-féle szervrendszert alkotnak (kültakaró, mozgás-, keringés-, emésztő-, légző-, immun-, kiválasztó, szaporodási-, hormon-, idegrendszer, érzékszervek).

Mindegyik végzi a maga dolgát, és optimális esetben mégis összehangoltan működnek. Ha az együttműködés sérül, betegség alakul ki. Ezért aztán kevés izgalmasabb feladat van annál, mint megérteni, mi irányítja ezt az igen összetett szerkezetet.

A gyógyítás célja ugyanis elsősorban nem a betegségek tüneteinek megszüntetése, hanem a kiváltó ok, a központi funkciózavar elhárítása, mivel ez vezethet tartós gyógyuláshoz. Ebben segíthet az orvoslás, de a legfontosabb szereplő minden esetben az ember (szándékosan nem nevezném betegnek), akinek testi-szellemi jólétében zavar támad.

Néhány példa, amikor a tünetek kezelése nem vezet megnyugtató eredményre

A hasi panaszok, köhögés, bőrbetegségek, fejfájás, mellkasi fájdalom hátterében nagyon sokszor nem áll szervi elváltozás – ezeket nevezzünk funkcionális kórképeknek. A tünetek ezen betegségeknél hullámzó lefolyásúak, évekig, évtizedekig kísérik a betegeket a kezelésektől jórészt függetlenül.

Hangulatzavarban szenvedő betegek testi panaszai: a depressziós emberek számtalan testi tünetet produkálnak, melyek kezelése csak akkor eredményes, ha a hangulatzavart sikerül meggyógyítani.

Testi-lelki kimerültség állapotában a leggondosabb terápia ellenére gyakran egymást érik a fertőző betegségek.

Mi az a PNEI-rendszer?

Az alapvető életfolyamatok (kapcsolat a külvilággal, zsigerek működése, védekezés az idegen anyagokkal szemben) összehangolásának három főszereplője a következő:

• idegrendszer: mely magában foglalja a lelki funkciókat, az érzékelést, az ingerekre adott gyors válasz irányítását, a belső szervek működésének szabályozását
• endokrin rendszer: melynek segítségével a zsigerek, anyagcsere szabályozása történik hormonok útján – ez lassabb, tartósabb hatást gyakorol a szervezetre
• immunrendszer: a szervezet számára idegen anyagok felismerésében és eltakarításában van szerepe

A három tényező együttese a PNEI, vagyis a pszicho-neuro-endokrin-immunológiai szisztéma.

Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudunk arról, hogy a PNEI működésének épsége a szervezet egészségének feltétele. Tudjuk ugyanis, hogy elemei kölcsönösen és folyamatosan hatással vannak egymásra.

A PNEI rendszer felépítése

1. Endokrin rendszer és idegrendszer: az idegrendszer legmagasabb szintje, az agykéreg és a hormonrendszer működése között szoros kapcsolat áll fenn. A belső elválasztású mirigyek működését a hipotalamusz-hipofízis rendszer szabályozza a vér hormonszintjének érzékelésén, úgynevezett feedback, vagyis visszajelző mechanizmusokon keresztül. Ennek viszont kapcsolata van az agy felsőbb központjaival (limbikus rendszer-agykéreg).
2. Idegrendszer és immunrendszer: az utóbbi évek felfedezéseinek köszönhetően tudjuk, hogy az idegrendszer és az immunrendszer között szoros kapcsolat van, mindketten értik és beszélik is egymás nyelvét – a kommunikációs anyagok, a citokinek (immunrendszer) és neurotranszmitterek (idegrendszer) mindkettőben termelődnek és mindkettőre hatással vannak (bár különböző mennyiségben és mértékben).
3. Endokrin rendszer és immunrendszer: a hormonok (elsősorban a mellékvese glukokortikoid hormonjai, de számos más hormon is) befolyásolják az immunrendszer működését. Az immunsejtek is termelnek hormonszerű anyagokat, illetve egyre több adat mutat az immun-és endokrin rendszer közötti kétirányú kapcsolat fennállására.

Hogyan működik a PNEI rendszer?

Képzeljük el, hogy sétálunk egy patakparton, élvezzük a napsütést és a vízcsobogást. Minden rendben, nyugalom tölti el a lelkünket, mikor észrevesszük, hogy rohan felénk egy dühösen ugató kutya. Ekkor gyors reakcióra van szükség: elfutunk vagy szembefordulunk a támadóval (küzdj vagy menekülj). A szervezet saját energiáit e cél szolgálatába állítja: felgyorsul a szívműködés, javul az izmok vérellátása, nő a vérnyomás és a légzőkapacitás, kitágul a pupilla. Ugyanakkor lelassul az emésztőrendszer működése, a tudatállapot beszűkül az aktuális helyzet érzékelésére, az immunrendszer aktivitása csökken. Ez az alarm-reakció, melynek menete: érzékelés-központi idegrendszer-vegetatív idegrendszer-célszervek. A vészhelyzet elmúltával a szervezet megpihen, visszaáll az egyensúlyi állapot.

Tartósan fennálló veszély, a stressz

Ha életünk úgy alakul, hogy patakparti séta helyett egész napunkat egy rosszindulatú főnök mérgezi, és otthon este a családi perpatvar vár, már nincs módunk megnyugodni. Ezt hívjuk tartós stressznek vagy distressz állapotnak, és igazán ez az, ami a modern ember életformájából adódóan betegséget okozhat. Akkor alakul ki, amikor hosszabb időn keresztül kell pihenés lehetősége nélkül nem megoldható, sürgető, lelki feszültséget okozó helyzetben működnünk. Ugye, ismerős?

Ilyenkor már az anyagcsere áthangolására is szükség van a küzdelemhez, és ennek fő tényezője a mellékvese glukokortikoid hormon-termelésének növekedése. Hatására többek között emelkedik a vércukorszint, ugyanakkor csökken az immunrendszer aktivitása. Útvonal: központi idegrendszer-hormonrendszer-immunrendszer, célszervek.

Miért veszélyes mindez?

Az immunrendszer működésének gátlása fogékonyabbá tesz bennünket a fertőzésekre, hosszabb távon pedig a daganatos betegségek kialakulására.

A vegetatív idegrendszer és a hormonrendszer tartós áthangolódása következtében szív-érrendszeri és anyagcsere-betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség stb.) alakulhatnak ki.

A lelki kimerültség állapota gyengíti a szervezet védekezőképességét. A gyerekkorban átélt súlyos érzelmi traumák, stresszhelyzetek hajlamossá tehetnek felnőtt korban a krónikus betegségek kialakulására.

Mi lehet a megoldás?

Természetesen a már kialakult betegségeket kezelni kell (pl. vérnyomáscsökkentés, megfelelő étrend és életmód stb.). Ez azonban sajnos kevés! A tünetek mögött a PNEI-rendszer működésének zavara áll. Csak akkor lehet tartós gyógyulást elérni, ha az egyensúlyi állapot rendeződik.

Mi kell ehhez? Tudatos életmódváltás! Lehetőség szerint a konfliktushelyzet megszüntetése, és ha ez nem lehetséges, az ellenálló-képesség javítása számtalan egyszerű módon: például relaxációs technikák elsajátítása, sportolás, étrend-váltás vagy pszichoterápia segítségével.

Ez is érdekelheti Hogyan rombol a mindennapi stressz?

Remélem, ebből a vázlatos összefoglalóból is érthető, mennyire összetett folyamatok zajlanak az emberi szervezetben. Ennek ellenére a legfontosabb tanulság talán egyszerű: próbáljunk lehetőséget adni magunknak és a szervezetünknek arra, hogy a mindennapi feszültségek mellett pihenésre, regenerálódásra is módja legyen.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász