A betegek legfontosabb jogai
frissítve:
Magyarországon minden betegnek joga van az egészségügyi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz. Azt, hogy ezen alapjogot hogyan részletezik a törvények és hogyan érvényesülnek a gyakorlatban, Dr. Kiss Gergely háziorvos segítségével foglaltuk össze.
A szabad orvosválasztás alapelve szerint a beteg megválaszthatja azt az orvost, akiben a leginkább megbízik, ezért nála szeretné igénybe venni az orvosi ellátást. Ez azonban nem azt jelenti, hogy bármikor, bárhová elmehetünk orvoshoz, vannak ugyanis megkötések.
A szabad orvos- és kórházválasztásról
Jogszabályokban leírt beutalási rend alapján úgynevezett ”betegutak” vannak meghatározva, melyek szabályozzák, hogy mely orvos melyik intézménybe küldheti páciensét. Dr. Kiss Gergely háziorvos szerint azonban a gyakorlatban sokszor nem annyira élesek a határok, mint ahogy azt a jogszabályok elrendelik.
A háziorvosok a jogszabályok szerint csak meghatározott intézménybe irányíthatják betegeiket, és csak előzetes írásbeli egyeztetést követően küldhetik őket más, a beutalási körbe nem tartozó intézménybe. A beteg szabadon választhat ugyan, de ha nem a legközelebbi, a beutalási rendnek megfelelő egészségügyi ellátó intézményt választja, akkor előfordulhat, hogy a társadalombiztosítás az ellátás kapcsán nem minden költséget térít meg.
A szabad orvosválasztás tehát egy általános lehetőség, amelynek alapján az állam vagy az egészségbiztosító nem teszi kötelezővé, hogy a beteg melyik orvoshoz forduljon, de nem jelenti azt sem, hogy a beteg bármely problémájával felkereshet bármely orvost. (Természetesen másképp kell értelmezni a szabad orvosválasztás elvét, ha a magánorvosi ellátásról beszélünk.)
A betegek legfőbb jogai - részletes tudnivalók |
A szabad orvosválasztás kérdését Dr. Kiss Gergely tapasztalatai szerint sokan összekeverik azzal is, hogy szükséges-e beutaló a szakorvoshoz forduláskor vagy nem. Ez esetben nem az orvos megválasztása korlátozott, hanem a beutalással egy „előszűrési” rendszer lett beiktatva, annak megfelelően, hogy a betegség tünetei milyen szakorvosi szakterületre tartoznak.
Természetesen vannak beutaló nélkül felkereshető szakorvosi rendelések is pl. a nőgyógyászat vagy az urológia.
Mit és hogyan ismerhetünk meg?
Hitélet a kórházakban |
| Kevésbé közismert ugyan, de természetesen lehetőség van vallásgyakorlási jog alkalmazására is. A betegnek joga van a gyógyító intézményben is vallását szabadon gyakorolni és az általa megfelelő egyházi személlyel kapcsolatot tartani. Ha a házirend engedi, akár istentisztelet is tartható a kórházakban. |
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatokat, illetőleg ezekről tájékoztatást, összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt is kérhet. A felvilágosítás és tájékoztatás alapfeltétele annak, hogy a beteg dönteni tudjon arról, milyen gyógykezelést választ vagy mit utasít vissza. Az egészségügyi dokumentáció kiegészítését és kijavítását is kérheti, ha az általa megismert adatok pontatlanok vagy hiányosak.
Az alapellátásban mindez ingyenes (a háziorvosok kérésre nyomtatnak ki dokumentációt a páciensnek, ha szüksége van erre), a szakellátásban azonban erre már csak költségtérítés mellett van lehetőség.
Az orvosi titoktartáshoz való jog abban nyilvánul meg, hogy az orvos az általa vizsgált vagy gyógykezelt személy egészségi állapotáról adatot csak a beteggel vagy annak hozzátartozójával, gondozójával közölhet. A beteg nyilatkozhat írásban arról, hogy kinek adható betegségével kapcsolatban felvilágosítás, illetőleg kiket zár ki egészségügyi adatai megismeréséből, illetve az értesítési körből.
Ha sérülnek a jogaink |
| Az orvosi kezeléssel, ellátással kapcsolatos panasz kivizsgálásának joga is megilleti a betegeket. Betegjogi képviselőhöz fordulhat segítségért az a beteg, aki úgy érzi, hogy a jogai sérültek a betegellátás során. A betegjogi képviselő személyét és elérhetőségét minden egészségügyi intézményben fel kell tüntetni jól látható helyen. Továbbá lehet még az intézmény vezetőjéhez, a magyar orvosi kamara etikai bizottságához, jogsegélyszolgálathoz (Társaság a Szabadságjogokért) illetve betegek érdekvédő csoportjához fordulni. Információk, elérhetőségek: - Betegjogi képviselők - Alapítványok, egyesületek - Magyar Orvosi Kamara |
Mikor utasítható vissza az ellátás?
Az intézmény elhagyásának a joga is megilleti a beteget. Mielőtt a beteg elhagyná az intézményt - még ha azt a kezelőorvosa javaslatának ellenére is teszi -, alá kell írnia a záró jelentését, illetve egyéb dokumentumokat. Ez a gyakorlatban nem mindig szokott megtörténni, hiszen előfordul, hogy egyes betegek idő előtt az említett dokumentumok aláírása nélkül elhagyják a kórházat, mint ahogy azt Dr. Kiss Gergely is megerősítette.
Az ellátás visszautasításának joga is megjelenhet a gyakorlatban. A betegnek joga van ahhoz, hogy életfenntartó vagy életmentő beavatkozást utasítson vissza például abban az esetben, ha olyan súlyos betegségben szenved, hogy az orvostudomány mindenkori állása szerint gyógyulására nincs lehetőség. Ilyenkor az ellátás visszautasítási jogát csak írásos formában, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban teheti meg a beteg.
Előfordulhat olyan helyzet, mikor a beteg már eszméletét vesztette és akkor kell dönteni az életmentő beavatkozásról. Ha az írásos nyilatkozat nem áll rendelkezésre, az orvosnak kötelessége elvégezni a beavatkozást.
Forrás: WEBBeteg
Simon Béla
Lektorálta: Dr. Barcsai Tímea, jogász
