Kiszámoltuk: ennyi időt kell majd orvosi váróban töltenie a következő 10 évben
megjelent:
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Ön az elkövetkező évtizedben 146 alkalommal jár majd egészségügyi intézményben, és mintegy 70-75 órát tölt majd el a váróteremben orvosi kivizsgálásra, vérvételre vagy valamilyen más vizsgálatra várakozva.
Egy átlagos magyar évente 14,6 alkalommal vesz igénybe valamilyen szolgáltatást az államilag finanszírozott egészségügyi ellátás keretein belül – derül ki az OEP, illetve az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2015-ös és 2016-os adataiból. Ebbe beletartozik egy egyszerű háziorvosi vizsgálat vagy gyógyszerfelírás, egy laborvizsgálat, röntgen vagy bármilyen járóbeteg-szakrendelésen való részvétel. Mivel adatok szerint az átlagos várakozási idő jelenleg 30 perc körül alakul (néha mindössze 5-10 perc, néha akár több óra is), ezek a számok azt jelentik, hogy évi hét-nyolc órát, a következő 10 évben pedig összességében 70-75 órát kell egy átlag magyarnak a váróban töltenie még a vizsgálat megkezdése előtt.
A kalkulációt átlagos adatokból nyertük, ami azt jelenti, hogy a számok tartalmazzák az egészségesek értékeit is, akiknek egyszer sem kell egy évben háziorvoshoz fordulniuk vagy szakrendelésre, laborba, ultrahangra menniük. Vagyis akinek komolyabb betegséggel kell szembenéznie, ennek a több mint 70 órás átlagnak akár a többszörösét is eltöltheti majd egy-egy rendelő ajtaja előtt várakozva 2027-ig.
A fenti adatok nem tartalmazzák a magánorvosi vagy ellátás keretében igénybe vett szolgáltatásokat sem, azonban a tapasztalatok és felmérések szerint a magánellátásban jellemző rövidebb várakozási idő feltételezhetően nem is növeli meg érdemben a váróban eltöltött órák számát. Mindazonáltal a magánorvosi ellátást igénybe vevők köre évről évre növekszik, és várhatóan a jövőben is tovább nő, amit az önkéntes egészségpénztárak után igénybe vehető adókedvezmény még inkább ösztönöz.
Milyen gyakran járunk egészségügyi intézménybe?
Az egészségbiztosítási adatok szerint az elmúlt évben legtöbbször háziorvosi ellátás vagy valamilyen laboratóriumi kivizsgálás miatt fordultunk az egészségügyi ellátórendszerhez. A listavezető háziorvosoknál a betegforgalom egy év alatt 66,9 millió alkalmat jelentett. A sorban ezt követi a vérvétel: általános labordiagnosztika miatt csak a tavalyi évben 18,8 millió alkalommal jelent meg beteg az egészségügyi intézményekben. De a vizsgálatra várakozók számát tekintve kimagasló látogatószámot regisztráltak a röntgendiagnosztikával foglalkozó ellátóhelyeken is, ahol összesen 4,3 millió alkalommal várakoztunk 2016-ban.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy az átlagértékek elfedhetik az egyéni különbségeket, életkori sajátosságokat: például egy huszonéves fiatalnak ritkább esetben van szüksége arra, hogy orvosi segítséget vegyen igénybe, míg az idősebb korosztálynál rendszerint sokkal gyakoribbá válnak az orvos-beteg találkozók. Nem érdemes azonban csak azért legyinteni ezekre az adatokra, mert éppen még jó erőben vagyunk, nincs gond az egészségünkkel vagy a fiatalabb generációhoz tartozunk. Ha igyekszünk előre gondolni a jövőnkre, számításba kell vennünk, hogy a mostani, szerencsés esetben betegségmentes életszakaszunk nem tart örökké. Sajnos 10 évre, esetleg még hosszabb távra tervezve már sokaknak érdemes felkészülni arra, hogy az átlagos, évi 15 alkalommal történő egészségügyi vizsgálat vagy beavatkozás válik reálissá.
Az életkorral nő az egészségügyi konzultációk gyakorisága
A szakemberek szerint különösen 40-45 éves kor után válnak egyre jellemzőbbé az egészségügyi problémák. Míg az egészséges fiatalok többsége legfeljebb a háziorvosát keresi fel valamilyen múló megbetegedés miatt (torokfájás, nátha, húgyúti fertőzés), vagy fiatal hölgyek a szülész-nőgyógyász szakorvost a rutin szűrővizsgálat vagy gyermektervezés kapcsán, addig a 40. életévet betöltőknél egyre nagyobb eséllyel kell gondolni olyan komoly problémákra is, mint a szívkoszorúér-betegség, a vastagbéldaganat, az emlődaganat vagy a prosztata-megnagyobbodás.
Gondolta volna, hogy ma egy átlagos magyar ember 65 éves korán túl már csak 5,9 évet tölt el egészségesen?
Legalábbis az Eurostat 2015-ös adatai szerint ezt mutatják a számok. Szomorú tény, hogy az idősebb férfiak jellemzően csak azért betegeskednek kevesebbet, mert nem élnek olyan hosszú ideig, mint a hölgyek. Míg a 65 éves nők a várható 18 életévükből 12 évet töltenek el betegen, a férfiak 8,5 évet betegeskednek, de csak a várható 14 és fél évükből.
Őrizze meg egészségét, és tegyen a mielőbbi gyógyulásért!
Nincs egyetlen olyan statisztikai átlag vagy egészségügyi adat sem, amely előre meg tudja jósolni, hogy Önnek mikor és milyen betegsége alakul ki, és emiatt mennyi időt kell orvosi kivizsgálással és kezeléssel eltöltenie. A jó hír azonban az, hogy még az esetleges problémák megjelenése előtt tehet azért, hogy megőrizze egészségét, illetve felkészülhet arra is, hogy betegség esetén minél előbb felismerje a bajt, és minél egyszerűbb, gyorsabb legyen a gyógyulás.
Ehhez azonban minden életkorban érdemes gondolnia arra, hogy mit tehet egészsége vagy mielőbbi gyógyulása érdekében. Fiatalabb korban inkább az egészségmegőrzés a fontosabb szempont (például rendszeres sportolás, egészséges táplálkozás), középkorúaknál ugyanakkor a szűrővizsgálaton való rendszeres részvétel és az esetleges egészségkárosító szokások elhagyása vagy éppen a stresszes hétköznapok kipihenése jelentheti a megoldást, míg egy betegség kialakulása esetén a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb kivizsgálás, valamint a kezelés mielőbbi megkezdése a legfontosabb.
Forrás: WEBBeteg
