A fokozott izzadás kezelési lehetőségei

A túlzott izzadás (hiperhidrózis) az emberek 3 százalékát érinti, nőket és férfiakat egyaránt. Sok esetben leküzdhetetlennek tűnhet a probléma kezelése, és a megfelelő terápia megtalálása valóban időigényes lehet, azonban a fokozott izzadás kezelésére számos gyógymód áll rendelkezésre.

Kihez fordulhat a hiperhidrózissal?

A túlzott izzadás tüneteinek enyhítésére a drogériákban és gyógyszertárakban is elérhetőek speciális összetevőt tartalmazó izzadásgátlók, ám amennyiben ezek használata nem jár a kívánt eredménnyel, érdemes orvost felkeresni egyrészt az okok kivizsgálása, másrészt a további kezelési módok alkalmazása miatt.

A fokozott izzadás kivizsgálásával és kezelésével elsősorban bőrgyógyász szakorvosok foglalkoznak. Több terápiás módszer is létezik, amellyel mérsékelhetők, megszüntethetők a tünetek, azonban a kezelés megkezdése előtt fontos kideríteni, hogy pontosan mi okozza a panaszokat. Legtöbbször ezért belgyógyászati, endokrinológiai kivizsgálás is megelőzi a kezelést, illetve néhány esetben pszichológus, pszichiáter felkeresésére is szükség lehet a fokozottan szorongó, ideges betegek esetében.

Kapcsolódó Fokozott izzadás - Betegség tünete is lehet

A kezelés módja az izzadás típusától és helyétől függ. Cikkünkben a leggyakoribb kezelési módszereket foglaljuk össze.

1. Dezodorok

Az egyszerű, drogériákban található izzadásgátlók magnézium vagy alumínium tartalommal küzdenek az izzadás ellen. Az alumíniumot nem tartalmazó dezodorok általában baktériumölő hatásúak, hogy az izzadással járó kellemetlen szagot megszüntessék, ugyanakkor az izzadás ellen nem nyúltanak hatékony védelmet.

Használat: zuhanyzás után golyós applikátorral, spray módszerrel alkalmazható, általában este, hogy legyen ideje kifejteni a hatását.

Hatásmechanizmus: az izzadásgátló blokkolja a verejtékcsatornákat, így megszűnik az izzadás. A sima dezodorok elpusztítják a baktériumokat, így semlegesítik a kellemetlen szagokat.

Mellékhatások: allergia, érzékenység az összetevőkre, pórusok eltömődése, szőrtüszőgyulladás.

2. Izzadásgátló készítmények

Általában ez az első kezelési mód, amit az orvos ajánl, hiszen mindenki számára elérhető, és ha előírásszerűen alkalmazzák, általában hatékony. Ezen patikai készítmények nem azonosak a drogériákban is kapható dezodorokkal. Túlzott izzadás esetén a bőrgyógyász hagyományos vagy klinikailag erősnek számító készítményt ajánl, de előfordulhat, hogy a betegnek olyan erősebb izzadásgátlóra van szüksége, amely kizárólag orvosi rendelvényre adható ki.

Használat: alkalmazható a hónalj, a tenyér és a talp, a lágyékhajlat vagy a hajtő izzadása esetén is. Az izzadásgátló készítményből oldat és hintőpor formátum is létezik. Az általában alumínium-kloridot tartalmazó készítményeket naponta egyszer kell alkalmazni, amíg a kóros izzadás meg nem szűnik. A fokozottan izzadó területet előzetes szappanos, meleg vizes lemosás és letörlés után a folyadékkal megnedvesített vattával naponta egyszer kell bekenni, vagy a hintőporral beszórni.

Hatásmechanizmus: az izzadásgátló készítményt a bőr felszínére kell felvinni, amely izzadás során blokkolja a verejtékcsatornákat, így csökkentve az izzadság mennyiségét.

Lehetséges mellékhatások: az izzadásgátló anyag felvitelének helyén egyeseknél égő érzés, bőrirritáció jelentkezhet, illetve verejtékmirigy-gyulladás is kialakulhat. Ha bőrpanaszokat észlel, mindenképpen tájékoztassa bőrgyógyászát! Egyes esetekben az irritációt okozó készítmény lecserélése megoldja a problémát, de előfordulhat, hogy más kezelési módra van szükség.

3. Iontoforézis

Amennyiben a túlzott izzadás a kezeit, lábait vagy mindkét területet érinti, a megoldás az iontoforézis lehet. Az eljárás során a kezeket vagy lábakat kevés vízbe kell meríteni, majd egy orvosi eszköz alacsony feszültségű áramot juttat a végtagokba a vízen keresztül. A kezelés sokak számára hoz enyhülést, míg mások nem szeretik, mert túlzottan időigényesnek tartják.

Használat: tenyér és talp izzadásának kezelésére.

Hatásmechanizmus: az elektromos áram segítségével bejuttatott ionok csökkentik a kezelt területen a verejtékmirigyek működését. A legtöbb betegnek 6-10 kezelésre van szüksége ahhoz, hogy ez megtörténjen. Eleinte hetente 2-3 kezelésre van szükség, melyek általában 20-40 percet vesznek igénybe. Amint javulást tapasztalunk, elég a kezelést csak fenntartó szinten végezni, ami egyéntől függően heti egy és havi egy kezelés között változhat.

Mellékhatás: egyeseknél bőrszárazság, bőrirritáció és kezelés alatti kellemetlen érzés jelentkezhet. Fontos, hogy ha bármilyen mellékhatást tapasztal, jelezze orvosának. A mellékhatások megjelenése miatt nem minden esetben kell felfüggeszteni a kezelést, néha bizonyos módosításokkal megoldható a probléma.

4. Botulinum toxin kezelés

Az egyik leggyorsabb és legtartósabb megoldást kínáló, ám költséges eljárás a botoxkezelés. A botulinum toxin terápiát kizárólag orvos végezheti. Elsősorban a hónalj, a tenyér és a talp területén jelentkező fokozott verejtékezés esetén alkalmazzák. Előnye, hogy hatása igen hamar, már a kezelést követő 1-2. héten kialakul és akár további 48 hétig (közel 1 évig) tart. A beavatkozást helyi érzéstelenítéssel végzik, így a tűszúrások sem okoznak kényelmetlenséget a beteg számára.

Használat: Magyarországon a hónaljizzadás, tenyér és talp esetén alkalmazzák, de külföldön már elfogadott a test egyéb területein is.

Hatásmechanizmus: az injekcióban található hatóanyag megakadályozza a verejtékmirigyek túlműködéséért felelős acetil-kolin felszabadulását az idegvégződésekből, ami az izzadás jelentős mértékű csökkenéséhez vezet. A kezeléseket általában évente egy, ritkán két alkalommal szükséges megismételni.

Lehetséges mellékhatások: fájdalom, véraláfutás, vérzés, irritáció, viszketés az injekció beadási helyén, hónaljon kívüli területeken fokozott verejtékezés, általános gyengeség, végtagfájdalom, légzészavar, nyelészavar.

5. Szisztémás kezelések

Szájon át szedhető gyógyszerek közé tartozik az atropin, vagy más antikolinerg típusú szerek, amik idegi úton hatnak. Használatuk szigorú orvosi felügyelet mellett lehetséges, ugyanis jelentős mellékhatásokkal is lehet számolni: szájszárazság, zöldhályog gyors progressziója stb.

Amennyiben a fokozott izzadást érzelmi hatások, vagy stresszfaktorok okozzák, sok esetben segítenek a nyugtatók is.

6. Sebészeti beavatkozások

A műtéti megoldás olyan súlyos esetekben javasolt, ahol minden más kezelés sikertelennek bizonyul. Ez az eljárás végleges megoldást nyújthat, ám hordoz bizonyos kockázatokat. A túlzott izzadásért felelős ideg átvágása a mellkasban (sympathectomia), illetve a hónalji verejtékmirigyek eltávolítása mind lehetséges műtéti megoldások.

Használat: A verejtékmirigyek eltávolítást a hónalj területén jelentkező panaszok esetén, míg a sympathectomiát elsősorban a kéz izzadásának kezelésére alkalmazzák.

Hatásmechanizmusuk: A verejtékmirigyek eltávolítása történhet kivágás, leszívás, curettage vagy lézeres műtét útján. A műtét általában helyi érzéstelenítéssel történik, azaz a beteg végig ébren van a beavatkozás során.

A sympathectomia egy igen komoly beavatkozás, mely során megpróbálják megállítani az idegi jeleket, melyeket a test küld a verejtékmirigyekbe. Ehhez az orvos bizonyos idegszálakat elvág vagy megsért. Ezeknek az idegeknek a feltérképezésére egy igen kisméretű műtéti kamerát vezetnek be a mellkasba, a hónalj alatt. A beteg tüdejének átmenetileg összeesett állapotban kell lennie, hogy a sebész az idegeket elvághassa.

Mellékhatás: Minden műtét kockázattal jár. Amikor a verejtékmirigyeket eltávolítják a hónaljból, fennáll a fertőzés veszélye, a terület érzékeny és zúzódott lehet, mely később, a felépülést követően elmúlik. Állandósuló mellékhatások is előfordulhatnak, ilyen az érintett bőrterület érzékelésének csökkenése, illetve elvesztése vagy a hegesedés.

Az endoszkópos műtétek fejlődésével csökkentek a sympathectomia kockázatai, ám súlyos mellékhatások még mindig előfordulhatnak. Egyes betegeknél kompenzációs izzadásnak nevezett állapot is kialakulhat, aminek következtében jobban izzadhatnak, mint a beavatkozás előtt. A sympathectomia egyéb lehetséges mellékhatásai közé tartozik a rendkívül alacsony vérnyomás, szabálytalan szívverés és a meleg elviselésének képtelensége. Extrén ritka esetben előfordulhat műtét közbeni elhalálozás.

Életmódbeli változtatások

Ugyan az életmódbeli változtatások nem jelentenek gyógymódot a fokozott izzadásra, annak tüneteit azonban képesek csökkenteni, így a beteg életminősége, önbizalma is javul. Ezek alkalmazása javasolt akkor is, ha a páciens egyébként orvosi kezelésben is részesül.

• Kerülje az izzadást kiváltó vagy súlyosbító tényezőket, például a csípős ételeket és az alkoholt!

• Kerülje a szoros és nem megfelelően szellőző anyagból (pl. nylon, műszál) készült ruházatot! Részesítse előnyben azokat a ruhákat, melyek legalább 80%-ban pamut, lenvászon vagy gyapjú alapanyagúak.

• A fehér, fekete vagy mintás ruhán kevésbé látszik az izzadság, ezért panaszai mérséklődéséig ilyen öltözékben komfortosabban érezheti magát.

• Az izzadtságfelfogó párna felszívja a nagymennyiségű verejtéket, és védi a ruházatot.

• Viseljen természetes anyagból készült, jó nedvszívó képességű zoknit vagy sportzoknit, melyeket úgy terveztek, hogy elnyeljék az izzadságot! Ha teheti, cserélje zokniját naponta kétszer!

• Bőrből készült cipőt viseljen, és ha teheti, ne hordja ugyanazt a cipőt két nap egymás után! Használjon jó nedvszívó képességgel rendelkező, frottír talpbetétet.

• A stressz valamilyen formában történő oldása (pl. jóga, relaxáció, sportok) is hatékonyan elősegíti az izzadás csökkenését.

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; AAD, NHS
Lektorálta, aktualizálta: Dr. Kádár Eszter, rezidens