Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltások

A védőoltásokkal a szervezetünket ellenállóvá tehetjük bizonyos fertőzések ellen. Amikor vakcinákról beszélünk, sokaknak csak a gyermekkori védőoltások jutnak eszébe, ám ezek mellett az orvosok a felnőtteknek is ajánlanak bizonyos oltásokat. Ezek lehetnek utazáshoz vagy foglalkozáshoz kötöttek, hiszen ilyen esetekben számos fertőzéssel szemben fokozott veszélynek vagyunk kitéve.

Amikor nem adható be az oltás

• Lázas betegség.
• Immunológiai károsodás.
• Súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény korábbi előfordulása.
• Várandósság.

A kontraindikációk figyelembevételét a járványügyi helyzet, valamint a védőoltással megelőzhető betegség veszélyessége határozza meg.

A munkakörökhöz kapcsolódó ajánlott oltások

Kullancsencephalitis (vírusos agyvelőgyulladás) elleni oltás

A betegséget egy vírus terjeszti, amely kullancscsípés által, illetve fertőzött kecske tejének fogyasztásával juthat a szervezetünkbe. Fokozottan veszélyeztetettek az erdőgazdasági dolgozók és a tájfutók. A Magyarországon elérhető vakcinák elölt vírust tartalmaznak, és három oltás szükséges a védettséghez, majd három-öt évente emlékeztető oltásokat kell beadatnunk. Fontos tudni, hogy ez nem véd a kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen! Érdemes a három oltást a kullancsok tavaszi megjelenése előtt beadatni.

Bővebben A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás: kullancsencephalitis

Hepatitis A elleni oltás

A májgyulladás egyik kórokozója a hepatitis A vírus. Széklettel szennyezett vízzel, élelmiszerrel, használati tárgyakkal terjed a kórokozó. A veszélyeztetett munkavállalók körét minden intézményben kockázatbecslés alapján kell megállapítani. Hepatitis A elleni védőoltásban kell részesíteni azokat a fogékony munkavállalókat, akik munkájuk révén szennyvízzel, humán fekáliával rendszeresen kontaktusba kerülhetnek. Az egészségügyben a fertőződési veszély minimális, mivel a higiénés szabályok betartása a normál populációban szokásosnál erőteljesebb. A vakcina elölt vírust tartalmaz, egy oltással három-öt éves védettséget kaphatunk, de emlékeztető oltás használatával akár 20 éves védettség is kialakulhat.

Bővebben Hepatitis A - Mire számíthat a beteg?

Hepatitis B elleni oltás

A hepatitis B vírus szintén májgyulladást okoz, de ez a forma súlyosabb, krónikus betegség. Vérrel, szexuális úton és anyáról magzatra terjedhet. Foglalkozásukat tekintve így veszélyeztetettek az egészségügyi dolgozók, illetve egészségügyi képesítést adó oktatási intézmények tanulói. A vakcina a vírus egyik alegységét tartalmazza. Három oltás szükséges egy éven belül, amely így életre szóló védettséget nyújt. A hepatitis A és B vírusok ellen létezik kombinált készítmény is.

Bővebben Hepatitis B - Mire számíthat a beteg?

Hastífusz elleni oltás

A baktérium által okozott betegség széklettel, vizelettel szennyezett vízzel, használati tárgyakkal terjed. Laboratóriumi dolgozók, csatornamunkások, mélyépítők és a fertőző osztályok egészségügyi dolgozóinak ajánlott az oltás, amely elölt baktériumot tartalmaz. Három évente szükséges ismételten beadni.

Bővebben Hastífusz, paratífusz (enterális láz)

Diftéria (torokgyík) elleni oltás

A torokgyík hazánkban csak behurcolt esetként fordul elő, hála a gyermekkori kötelező DTPa oltásnak, amiben a „D” a diftéria, azaz torokgyík elleni komponensre utal. A fertőző osztályok dolgozói és a laboratóriumi dolgozók veszélyeztetettek, akiknek ajánlott 10 évente beadni az oltást. Az vakcina a kórokozó baktérium hatástalanított toxinját tartalmazza.

Bővebben Diftéria (torokgyík)

Meningococcus (járványos agyhártyagyulladás) elleni oltás

A betegség bakteriális eredetű, cseppfertőzéssel vagy közvetlen kontaktussal terjed. Munkaköri veszélynek vannak kitéve a laboratóriumi dolgozók és a fertőző osztályok dolgozói. Néhány különböző baktérium okozhatja a kórt, amelyek a toktípusúkban térnek el. Magyarországon a B és C toktípusú baktériumok okozzák a legtöbb fertőzést, de emellett létezik kombinált oltás az ACW135Y toktípusú törzsek ellen is. A vakcina típusától függően egy-két oltás szükséges két hónapon belül, amely három-öt éves védettséget eredményez.

Bővebben A gennyes agyhártyagyulladás tünetei és megelőzése

Bárányhimlő elleni oltás

A bárányhimlő cseppfertőzéssel, közvetlen kontaktussal terjed. A munkáltatónak biztosítani kell az oltást azon egészségügyi dolgozóknak, akik immunhiányos betegekkel, várandós nőkkel, újszülöttekkel foglalkoznak, és fogékonyak a betegségre, azaz gyerekkorukban nem estek át rajta. A vakcina élő, legyengített vírust tartalmaz, két adag beadásával életre szóló védelmet érhetünk el, csökken a súlyos szövődmények kialakulása és a későbbi, övsömörként való reaktiváció előfordulása is.

Bővebben A bárányhimlő tünetei és kezelése

Influenza elleni oltás

A közismert betegség cseppfertőzéssel, közvetlen kontaktussal terjed. Ajánlott az oltás minden egészségügyi dolgozónak, akik fokozottan veszélyeztetett betegcsoportokkal foglalkoznak (csökkent immunitásúak - pl. transzplantáltak és daganatos betegek -, krónikus betegségben szenvedők, intenzív osztályon ellátottak, várandós nők és csecsemők). Veszélyeztetettek még az állattartó telep dolgozói, ahol sertéssel, baromfival, lovakkal foglalkoznak, illetve a vágóhidak dolgozói.

Az influenza vírus nagyon gyorsan változik, minden évben más törzs okozza a járványt. A WHO így évente meghatározza a leggyakoribb törzseket, és azok elölt formája kerül a vakcinákba. Ebből adódik, hogy minden évben mást tartalmaz az oltás, és csak az adott év leggyakoribb kórokozói ellen hat, így érdemes minden évben beadatni a teljes védettség eléréséhez. A csökkent ellenálló képesség miatt minden 60 év felettinek ajánlott, és ingyenesen jár az oltás.

Bővebben Influenza: tünetek, szövődmények és kezelés

Veszettség elleni oltás

A veszettség fertőzött vad- és háziállatok testváladékaival terjed - beleértve a nyálukat, vizeletüket, könnyüket és tejüket. Nem csak harapással terjedhet, karmolás, horzsolás, benyálazás, fertőzött tej ivása is a betegség kialakulásához vezethet. Állandó vagy gyakori fokozott kockázatnak kitett személyeket, így veszettség vírusával foglalkozó laboratóriumok munkatársait, állatorvosokat és asszisztenseket, ebrendészeti dolgozókat, vadászokat, erdészeket, vadőröket, vágóhídi dolgozókat, állatkitömőket, barlangászokat megelőző (preexpozíciós) oltásban szükséges részesíteni.

Az alapimmunizálás a 0., a 7. és a 21. vagy a 28. napon beadott 3 részoltásból áll, amelyet egy év múlva egy emlékeztető oltás beadása követ. A védettség fenntartásához ötévenkénti újabb oltás szükséges. Immunszupprimált (csökkent immunrendszerű) személyek preexpozíciós oltása nem javasolt. Aktuális fertőzés gyanúja esetén úgy kell eljárni, mint a posztexpozíciós oltások utáni újrafertőződés esetén. Fontos tudni, hogy az állatok által okozott sérülésekkel nem csak a veszettség terjedhet, hanem a tetanusz is.

Bővebben A veszettség (lyssa, rabies) tünetei embernél

Tetanusz (merevgörcs) elleni oltás

A tetanuszt okozó baktérium a földben található meg, földdel szennyezett bőr- vagy nyálkahártya sérülésen keresztül juthat be a szervezetbe, illetve a csecsemők köldökcsonkja is fertőződhet. Ajánlott az oltás a mélyépítőknek és a laboratóriumi dolgozóknak. A vakcina inaktivált toxint tartalmaz, két adag szükséges belőle, és 10 évente kell emlékeztető oltást beadatni. A gyermekkori kötelező védőoltások közül a DTPa a tetanusz ellen is védelmet nyújt (erre utal a vakcina nevében a „T” betű) életünk első 10 évében.

Bővebben A tetanuszfertőzés

Varga Csenge
Lektorálta: Dr. Alliquander Anna